Nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kap József Attila a "Lázadó Krisztus" című verséért.Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
A magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléjén készített leltár
A magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléjén készített leltár
Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
- Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igazgyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20, 3 cm.
- Egy darab jogar, arany foglalatú, metszett hegyikristály fejjel, aranyozott ezüst borítású fanyéllel. Hossza: 37,5 cm.
- Egy darab országalma, aranyozott fémből készült, tetején kettőskereszt, oldalán egy darab applikált, zománcos Anjou-címerrel. Magassága: 16,2 cm.
- Egy darab kard, acélból készült, kétélű vörös bársony markolattal; a hozzátartozó bársony borítású hüvellyel és bársony övvel. Hossza:97, 3 cm.
- Egy darab palást, kékeszöld alapszövetű, figurális és ornamentális arany- és selyemfonal díszítésű, hímzett feliratokkal ellátott textilmű, melyet bíborlila szaténbrokátra dolgoztak és lila selyemmel béleltek. Félkör alakú, applikált arany- és gyöngyhímzésű gallérral, valamint zárópánttal és zsinórokkal ellátva.
- Egy darab vasláda, végén két fogantyúval és vaspántokkal, három lakat zárral. A ládában 4 db bőrtok.
- 220 lap különféle, a korona történetére, őrzésére vonatkozó eredeti okmány, illetve ezek másolatai.
- Egy darab 1853. szeptember 15-én Orsován kelt jegyzőkönyv a korona megtalálásról.
- Kettő darab levél (Baruch ékszerésztől/) 1916-ból.
- Egy darab angol nyelvű levél-másolat, kelt 1945. június 17-én.
- Hét darab kulcs a lakatokhoz és a láda zárjához.
- Ékszerdoboz, benne üvegtubus, kis zománctöredékekkel és egy zománcosvirág csappal.
| Victor Covey az USA Nemzeti Galéria főkonzervátora | dr. Fülep Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója |
Jelzet: MOL XVIII-6-k - 9. csomó Magyar Országos Levéltár - Országgyűlés - Apró Antal elnöki iratai - Társadalmi szervezetekben betöltött tisztségek iratai - A Szent Korona visszaadásának iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 10.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő