I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
A korona átadás-átvételének levélváltás tervezete
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Melléklet: 3darab |
[Hány perces legyen a fogadás
Ki adja át először a levelet.
Felolvassuk. Vagy
csak átadjuk,
ezzel kezdjük a beszélgetést.]
az Országgyűlés elnökének
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Mellékelten benyújtom a korona és a koronázási ékszerek visszaadásáról szóló magyar és amerikai levélváltásra készített javaslatot.
A javaslatot egyidejűleg benyújtottam Lázár György és Győri Imre elvtársaknak is.
Budapest, 1978. január 3.
Elvtársi üdvözlettel
/Puja Frigyes/
* * *
[popup title="[L. Apró]
" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban 1. számú példány Melléklet: 2 darab |
Javaslat
Apró Antal, Lázár György és Győri Imre elvtársnak
Jóváhagyás kérésével mellékelten megküldöm az Apró Antal elvtárs és Vance amerikai külügyminiszter közötti levélváltás - az amerikai féllel előzetesen egyeztetett - tervezetét. A levélváltásra 1978. január 6-án 15.30-kor kerülne sor Apró elvtárs és Vance külügyminiszter között.
Budapest, 1978. január 3.
/Puja Frigyes/
* * *
Magyar levéltervezet
Őexcellenciája
Cyrus R. Vance,
az Amerikai Egyesült Államok
külügyminisztere
Excellenciás Uram!
Van szerencsém igazolni, hogy a magyar népet képviselő küldöttség élén a mai napon Öntől, mint az Egyesült Államok elnökének képviselőjétől és az Amerikai Egyesült Államok Kormányának más hivatalos személyiségeitől, az amerikai nép képviselőitől, a mellékelt leltárban feltüntetettek szerint, sértetlenül átvettem Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket.
Szeretném kifejezni kormányom nagyrabecsülését ezeknek a tárgyaknak a biztonságos ideszállításáért és átadásáért, és egyben kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaság Kormányának véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezzel a lépésével megfelelően eleget tett a koronával és a koronázási ékszerekkel kapcsolatos valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségének.
Ennek megfelelően a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani az Amerikai Egyesült Államok Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Apró Antal/
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
* * *
Az amerikai válaszlevél tervezete
Őexcellenciája
Apró Antal,
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
Excellenciás Uram!
Örömmel igazolom 1978. január 6-i levelének vételét, amelyben volt szíves nyugtázni Szent István koronájának és a koronázási ékszereknek az átvételét.
Van szerencsém kijelenteni, hogy a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani a Magyar Népköztársaság Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Cyrus Vance/
külügyminiszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő