I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
Források
Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre
Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre
külügyminiszterhelyettes
Apró Antal elvtársnak,
az Országgyűlés elnökének,
Budapest.
Kedves Apró Elvtárs!
A korona átadásával kapcsolatos eseményekre az Országgyűlés tagjai közül - más minőségben is - a következő 21 személy kap meghívást:
| Lázár György, | a Minisztertanács elnöke, |
| Aczél György, | a Minisztertanács elnök-helyettese, |
| dr. Trautmann Rezső, | az Elnöki Tanács helyettes elnöke, |
| Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, | |
| Péter János, | az Országgyűlés alelnöke, |
| Puja Frigyes | külügyminiszter, |
| Szépvölgyi Zoltán, | a Fővárosi Tanács elnöke, |
dr. Bartha Tibor, Györe Sándor tsz. elnök, dr. Horváth Richárd, dr. Ortutay Gyula, Borbély Gábor, dr. Petri Gábor és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai,
| Pethő Tibor, | az Országos Béketanács elnökhelyettese, |
| Erdei Lászlóné, | a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, |
| dr. Várkonyi Imre, | a Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke, |
| dr. D. Káldy Zoltán, | evangélikus elnökpüspök, |
Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára
Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára
| Barcs Sándor | újságíró |
Javaslom továbbá, hogy kapjon meghívást:
| dr. Prieszol Olga, | az Országgyűlés jegyzője, |
| Nagy Miklós, | a Külügyi Bizottság titkára, |
| dr. Orbán László és Vida Miklós, | a Budapesti képviselő Csoport vezetője. |
Egyben kérem Apró elvtársat, hogy szíveskedjék további 6 országgyűlési képviselőt kijelölni, akiket szintén meghívnánk az ünnepségre. Így - Apró elvtárssal együtt - az Országgyűlés 32 tagja venne részt.
A fentiekhez kérem Apró elvtárs jóváhagyását vagy módosításra irányuló utasítását.
Budapest, 1977. december 22.
Elvtársi üdvözlettel:
/Nagy János/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő