A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban

„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”

Források

Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre

Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre

külügyminiszterhelyettes

Apró Antal elvtársnak,
az Országgyűlés elnökének,
Budapest.

Kedves Apró Elvtárs!

A korona átadásával kapcsolatos eseményekre az Országgyűlés tagjai közül - más minőségben is - a következő 21 személy kap meghívást:

Lázár György,a Minisztertanács elnöke,
Aczél György,a Minisztertanács elnök-helyettese,
dr. Trautmann Rezső,az Elnöki Tanács helyettes elnöke,
Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke,
Péter János,az Országgyűlés alelnöke,
Puja Frigyeskülügyminiszter,
Szépvölgyi Zoltán,a Fővárosi Tanács elnöke,

dr. Bartha Tibor, Györe Sándor tsz. elnök, dr. Horváth Richárd, dr. Ortutay Gyula, Borbély Gábor, dr. Petri Gábor és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai,

Pethő Tibor,az Országos Béketanács elnökhelyettese,
Erdei Lászlóné,a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke,
dr. Várkonyi Imre,a Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke,
dr. D. Káldy Zoltán,evangélikus elnökpüspök,

Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára
Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára

Barcs Sándorújságíró

Javaslom továbbá, hogy kapjon meghívást:

dr. Prieszol Olga,az Országgyűlés jegyzője,
Nagy Miklós,a Külügyi Bizottság titkára,
dr. Orbán László és
Vida Miklós,
a Budapesti képviselő Csoport vezetője.

Egyben kérem Apró elvtársat, hogy szíveskedjék további 6 országgyűlési képviselőt kijelölni, akiket szintén meghívnánk az ünnepségre. Így - Apró elvtárssal együtt - az Országgyűlés 32 tagja venne részt.

A fentiekhez kérem Apró elvtárs jóváhagyását vagy módosításra irányuló utasítását.

Budapest, 1977. december 22.

Elvtársi üdvözlettel:
/Nagy János/

Ezen a napon történt július 14.

1956

Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő