A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban

„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”

Az ünnepség amerikai és magyar résztvevőinek névsora

a.

A Korona átadására érkező amerikai delegáció
névsora

Carter elnök személyes képviselője:Cyrus Vance külügyminiszter és felesége
Carter elnök képviselői:[Philip] Kaiser nagykövet és felesége,
[Matthew] Nimetz tanácsos
Arthur Sherer nagykövet, a belgrádi amerikai delegáció helyettes vezetője
Luers SD csoportfőnök
King, a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa
A kongresszusi tagok:Adlai Stevenson III. szenátor
Hamilton
Stark képviselők
Weiss
A küldöttség társadalmi tagjai:R. Allet (Fayettville, North-Carolina)
Elmer Charles (Springdale, Pa.)
Dr. István Deák (Columbia Egyetem, New York)
Edward Elson (Atlanta News Agency, Atlanta Ga.)
George Green (Oceanside Ny.)
Zoltán Gombos /Liberty Kiadó, Clevland, Ohio/
Robert Rattleyné (New Port News, Now Port Va.)
Szentgyörgyi Albert
Andrew Valuchek (Potomac, Md.)
A küldöttséggel érkező hivatalos személyek:
Nicholas AndrewsKÜM főosztályvezető
Thomas Gerthmagyar referens
David Phelpsamerikai prot[estáns] tisztvis[elő]
Christine Hathaway
Larry PiperKÜM tisztviselők
Patrick Kennedy
Victor Coveyaz Am[erikai] Nemzeti Galéria munkatársai
Josef Columbus
Ira WolfNimetz tanácsadója
Az amerikai külügyminisztérium meghívására a küldöttséggel érkezik
 elvtárs és felesége
Heltai András, az MTI washingtoni tudósítója
Thomas Boden, a Szabad Európa Rádiónak az amerikai külügyminisztériumhoz akkreditált tudósítója

A küldöttség tagjairól az amerikai nagykövetség információkkal nem rendelkezik.

b.

A korona és a koronázási ékszerek visszaadási
ünnepségeinek magyar meghívottai

[popup title="[I. Fogadáson részt vevőknek
a lista pontosan készüljön el]
" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]
17 fő

Apró Antal elvtárs,
Lázár György elvtárs,
Aczél György elvtárs,
dr. Trautmann Rezső elvtárs,
Péter János elvtárs,
Cseterki Lajos elvtárs,
Puja Frigyes elvtárs,
dr. Korom Mihály elvtárs,
dr. Polinszky Károly elvtárs,
dr. Pozsgay Imre elvtárs,
Kállai Gyula elvtárs,
Szépvölgyi Zoltán elvtárs,
Miklós Imre elvtárs,
Dr. Várkonyi Péter elvtárs,
Bugár Jánosné elvtársnő,
Nagy János elvtárs,
Dr. Marczali Lászó elvtárs

Az Elnöki Tanács tagjai:6 fő

Nánási László elvtárs,
Bodonyi Pálné elvtársnő,
Györe Sándor elvtárs,
dr. Petri Gábor elvtárs,
Pióker Ignác elvtárs,
Borbély Gábor elvtárs

Országgyűlési képviselők:12 fő

dr. Prieszol Olga elvtársnő,
Nagy Miklós elvtárs,
Dr. Orbán László elvtárs,
Vida Miklós elvtárs,
Dr. Szokola Károlyné elvtársnő, a Somogy-megyei képviselő csoport vezetője,
Kurucz Márton elvtárs, a Termál Kertészeti és Mezőgazdasági Tsz. elnöke,
Farkas Pál elvtárs, az Egyetértés MGTsz. elnöke,
Gocza József elvtárs, a Lenin MGTsz. elnöke,
Kollár József, a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyár főművezetője,
Nagy Márta elvtársnő, az EIVRT Félvezető és Gépgyár esztergályosa,
Karkus Sándor elvtárs, az Oroszlányi Szénbányák XXI-es Bányaüzemének vájára,
Jeszenszki Gábor elvtárs, az Építő és Szerelő vállalat géplakatosa

SZOT vezetők:4 fő

Földvári Aladár elvtárs, a SZOT elnöke,
Duschek Lajosné elvtársnő,
Timmer József elvtárs,
Vas János elvtárs, a SZOT titkárai

Országos Béketanács:5 fő

Dr. Sík Endre elvtárs, elnök,
Dr. Réczei László elvtárs,
Pethő Tibor elvtárs, elnökhelyettesek
Sebestyén Nándorné elvtársnő, főtitkár,
Szilágyi Béla elvtárs

A Magyar Nők Országos Tanácsa, nőmozgalom:10 fő

Erdei Lászlóné elvtársnő,
Németi Irén elvtársnő, a Nők Lapja főszerkesztője
Fazekas Sándorné elvtársnő, az elnökség tagja,
Jókai Anna elvtársnő, írónő,
Kakucsi Gabriella elvtársnő, TSZ elnök
Makoldi Mihályné elvtársnő, nyug. pedagógus
Nádasi Lászlóné elvtársnő, a CSM vezérigazgató helyettese
Nyiró Gyuláné elvtársnő, VI. ker. tanács VB titkára,
Spolmin Lászlóné elvtársnő, varrónő,
Szabó Piroska elvtársnő, nyug. osztályvezető

Fegyveres Erők Tábornoki Kara:5 fő

dr. Lantódi József vezérőrnagy elvtárs,
Tóth Tibor vezérőrnagy elvtárs,
Farkas Mihály vezérőrnagy elvtárs
Kukk István rendőr-vezérőrnagy elvtárs,
Hajós Sándor határőr-vezérőrnagy elvtárs

KISZ és ifjúsági mozgalom:14 fő
KISZ-vezetők:

Szűcs Istvánné elvtársnő,
Barabás János elvtárs,
Pásztor Gabrielle elvtársnő,
Nádor György elvtárs

Ifjúsági mozgalom:

Szabó Zsuzsa, EVIG Villamos Kismotorgyár adagolója
Nagybakos István, elektrolakatos
Szalai András, öntőformázó
dr. Katona Ágnes, orvos
dr. Frank József, tudományos kutató
Huszti Péter, színművész
Segesvári Gábor, egyetemi hallgató,
Horváth Rita, gimnáziumi tanuló
Wagner Tünde, szakmunkástanuló,
Imrik Zsuzsa, középiskolai tanuló

Egyházi vezetők:13 fő

dr. Lékai László, bíboros érsek
dr. Ijjas József, kalocsai érsek
dr. Bánk József, egri érsek
dr. Bartha Tibor, református püspök
dr. Bakos Lajos, református püspök
dr. D. Káldy Zoltán, evangélikus elnökpüspök
dr. Vető Lajos, nyug. evangélikus püspök
dr. Salgó László főrabbi, a HNF OT tagjai,
dr. Várkonyi Imre, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Külügyi Bizottságának elnöke,
dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára,
Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke,
dr. Palotay Sándor, a Magyar Szabadegyházak Tanácsának elnöke,
dr. Berki

görögkeleti esperes, a Magyar Ortodox Adminisztráció vezetője

Nemzeti Szövetségek vezetői:4 fő

Mándics Mihály, a Délszlávok
Such János, a Szlovákok
Réger Antal, a Német Dolgozók
Szilágyi Péter, a Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárai

Magyarok Világszövetsége:2 fő

dr. Bognár József, akadémikus, elnök
dr. Szabó Zoltán főtitkár

A Hazafias Népfront OT tagjai:15 fő

Árvai Mihályné, a Budapesti Harisnyagyár dolgozója
Béleczki József, a Keceli Szövetkezet tagja,
Budai László, a CSM Egyedi Gépgyárának esztergályosa
Diós Mária, a Szolnoki TSZ tagja,
Fekete Károlyné, a Goldberger Textilnyomógyár dolgozója
Horváth Endre, a Mecseki Szénbányák Vállalat Vasas I. Üzemének vájára,
Juhász László, a Diósgyőri Gépgyár géplakatosa
Kertész Lászlóné, a veszprémi I. sz. Általános iskola tanítója
Pákozdi Ferenc, a Vésztői TSZ tagja,
Pásztor Ágnes, a Tiszai Vegyikombinát üzemmérnöke,
Poduszló Sándor, az ózdi Kohászati Művek olvasztára,
Schuszter Ádám, a borjádi Általános Iskola igazgatója
Szabó László, a Magyar Hajó- és Darugyár géplakatosa,
Nagy György ezredes, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese,
Kovács Gézáné, bőrdíszműves kisiparos

Kiemelt fizikai dolgozók:30 fő

[popup title="[Bp.]" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]

15 fő ipari dolgozó névsorát még nem kaptuk meg.

Mezőgazdasági dolgozók:
Ifj. Müller Jánosné, állattenyésztési brigádvezető,
Halász Lajos, gépszerelési brigádvezető,
Noszlopi Péter, Állami-díjas állattenyésztési brigádvezető
Márton Ferenc, növénytermesztési brigádvezető,
Tóth Imréné, TSZ szocialista brigádvezető
Karajz Andor, mezőgazdasági dolgozó,
Weis Antalné, szocialista brigádvezető
Mosolygó János,
Neményi János, növénytermesztési brigádvezető

Vidéki üzemi dolgozók:
Simkó István, előhengerész,
Pintér László, vájár,
Horváth György, géplakatos,
Kesztyüs József, hengerész,
Nagy Gizella, áruminősítő,

A kulturális és tudományos élet élő személyiségei:35 fő

Nagy László, költő
Juhász Ferenc, költő
dr. Székely György, történész
dr. Berend T. Iván, rektor
dr. Straub F. Bruno, akadémikus
Ligeti Lajos, akadémikus
Gerevich László, akadémikus
Illés Endre, író
Király István, akadémikus
Stefanovits Pál, akadémikus
Somogyi József, szobrász
Doboz[y] Imre, író
Gyurkó László, író
Kocsis Zoltán, zongoraművész
Sass Sylvia, operaénekes
Kadosa Pál, zeneszerző
Varga Imre, szobrász
Tóth Béla,
Marty Ferenc, festőművész
Ruttkai Éva, színművész
Kovács András, filmrendező
Dr. Antoni Ferenc, rektor
Vas István, költő
Szabó Magda, író
Garai Gábor, író
Fábri Zoltán, filmrendező
Sára Sándor, filmoperatőr
Keresztúri Dezső, akadémikus
dr. Mártha Ferenc, akadémikus
dr. Pach Zsigmond Pál, akadémikus
Illyés Gyula, író
Barcs Sándor
dr. Szentágothai János, akadémikus
dr. Györffy György, a történelemtudományok doktora
Boldizsár Iván, író

A koronával foglalkozó munkacsoport tagjai:13 fő

Horn Gyula elvtárs,
Ritter Tibor elvtárs,
Harangozó Szilveszter elvtárs, rendőr-vezérőrnagy
Lengyel László elvtárs,
Németh Jenő elvtárs, a KB Agit.-Prop. Osztályának munkatársa,
A KÜM illetékes munkatársai

Kulturális szakértők:6 fő

dr. Boros Róbert,
dr. Gönyei Antal, múzeumi igazgató
dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója,
dr. Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora,
Szvetnyik Joachim, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora,
Mojzes Miklósné, dr. Kovács Éva, az MTA Iparművészeti Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa

Budapest, 1978. január 2.

Ezen a napon történt június 17.

1940

A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább

1944

Izland kikiáltja függetlenségét.Tovább

1946

P. István tanuló, a Teréz körút 15. számú ház romos padlásteréből egy órán keresztül lövöldözve megölt két orosz katonát és egy magyar nőt...Tovább

1953

Népfelkelés az NDK-ban.Tovább

1967

Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő