II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
A korona átadás-átvételének levélváltás tervezete
| A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Melléklet: 3darab |
[Hány perces legyen a fogadás
Ki adja át először a levelet.
Felolvassuk. Vagy
csak átadjuk,
ezzel kezdjük a beszélgetést.]
az Országgyűlés elnökének
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Mellékelten benyújtom a korona és a koronázási ékszerek visszaadásáról szóló magyar és amerikai levélváltásra készített javaslatot.
A javaslatot egyidejűleg benyújtottam Lázár György és Győri Imre elvtársaknak is.
Budapest, 1978. január 3.
Elvtársi üdvözlettel
/Puja Frigyes/
* * *
[popup title="[L. Apró]
" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]| KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban 1. számú példány Melléklet: 2 darab |
Javaslat
Apró Antal, Lázár György és Győri Imre elvtársnak
Jóváhagyás kérésével mellékelten megküldöm az Apró Antal elvtárs és Vance amerikai külügyminiszter közötti levélváltás - az amerikai féllel előzetesen egyeztetett - tervezetét. A levélváltásra 1978. január 6-án 15.30-kor kerülne sor Apró elvtárs és Vance külügyminiszter között.
Budapest, 1978. január 3.
/Puja Frigyes/
* * *
Magyar levéltervezet
Őexcellenciája
Cyrus R. Vance,
az Amerikai Egyesült Államok
külügyminisztere
Excellenciás Uram!
Van szerencsém igazolni, hogy a magyar népet képviselő küldöttség élén a mai napon Öntől, mint az Egyesült Államok elnökének képviselőjétől és az Amerikai Egyesült Államok Kormányának más hivatalos személyiségeitől, az amerikai nép képviselőitől, a mellékelt leltárban feltüntetettek szerint, sértetlenül átvettem Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket.
Szeretném kifejezni kormányom nagyrabecsülését ezeknek a tárgyaknak a biztonságos ideszállításáért és átadásáért, és egyben kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaság Kormányának véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezzel a lépésével megfelelően eleget tett a koronával és a koronázási ékszerekkel kapcsolatos valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségének.
Ennek megfelelően a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani az Amerikai Egyesült Államok Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Apró Antal/
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
* * *
Az amerikai válaszlevél tervezete
Őexcellenciája
Apró Antal,
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
Excellenciás Uram!
Örömmel igazolom 1978. január 6-i levelének vételét, amelyben volt szíves nyugtázni Szent István koronájának és a koronázási ékszereknek az átvételét.
Van szerencsém kijelenteni, hogy a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani a Magyar Népköztársaság Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Cyrus Vance/
külügyminiszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő