Iratok a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok 1945-1964 közötti történetéhez

„Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.”

A magyar-olasz kapcsolatok kronológiája

 

V. Területi Osztály                                                                            Szigorúan titkos!
Olasz referatura                                                                                  Készült: 5 példányban
Réti György s. attaché

Magyar-olasz eseménynapló 1945-65.

1944-46.
Magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele:

Miután az angol-amerikai csapatok 1944 júniusában megszállták Rómát, a magyar kormány kérésére a római svéd követség vette át a magyarok érdekvédelmét Olaszországban. Ugyanakkor a római követség volt katonai attaséja Szabó tábornok, Mussolini személyes jó barátja az olasz diktátor által kikiáltott németbarát Saloi Köztársaság magyar követe lett, Bellago székhellyel. Egész Olaszország felszabadulása után a bellagoi fasiszta követség tagjait internálták és a svédek egész Olaszország területén átvették a magyar érdekképviseletet. /L. a trieszti konzul 1945. augusztus 23-án kelt helyzetjelentését. 65/abc./
Magyarországon az olasz érdekképviseletet ugyancsak a svédek látták el. /L. a svéd követ levelét a magyar KÜM-höz, 65/a-30208/45./

1945. december 26-án moszkvai nagykövetségünk az alábbi táviratot küldte a KÜM-nek: „A moszkvai olasz nagykövet közölte velem, hogy Olaszország hajlandó felvenni a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. Kérdés, kell-e fordulni a szovjet kormányhoz, illetve a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz engedélyért, vagy jelenteni. Kinek kell kérni Magyarországnak vagy Olaszországnak, vagy mindkét országnak. Választ kérek." [...]
A KÜM válasza: „Közölje a moszkvai olasz nagykövettel, hogy Olaszország a magyarországi SZEB-hez intézendő jegyzékben fejezze ki szándékát a diplomáciai kapcsolat felvételére vonatkozóan."

1946.

Január 17. Moszkvai nagykövetségünk nyílt távirata: „Az olaszok érdeklődnek az olasz-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele iránt. Mi az eredmény az ügyben, amit közölhetek velük?"[...]
A KÜM válasza: „A SZEB-től misszió küldésére engedélyt kérünk, kérjen az olasz kormány is."
Január 22. A magyar KÜM orosz nyelvű szóbeli jegyzékben kéri a SZEB-et, hogy a hivatalos magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok felvételéig engedélyezze állandó jellegű hivatalos missziók cseréjét Olaszországgal a kölcsönös érdekvédelem ellátása érdekében.

Március 29. Coppiani követségi tanácsos, a bécsi olasz gazdasági bizottság vezetője közli, hogy az olasz kormány eljárt a négy nagyhatalomnál a Magyarországgal való diplomáciai kapcsolatok érdekében.

Június 17. Szviridov altábornagy, a SZEB elnökhelyettese memorandumban közli Nagy Ferenc miniszterelnökkel, hogy a SZEB hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesítsen Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és az emigráns spanyol kormánnyal. [...]

Július 2. Papp Álmos miniszteri titkár bemutatja megbízólevelét az olasz KÜM-ben. [...]

Szeptember 22. Zoppi követ az olasz KÜM politikai osztályvezetője magához kérette dr. Papp Álmos követségi titkárt, és közölte, hogy olasz részről örömmel üdvözölték a diplomáciai kapcsolatok teljes felvételét. [...]

Október 6. Dr. Papp Álmos ügyvivő bemutatkozó látogatást tett De Gasperi olasz miniszterelnöknél. [...]

November 9. Rónai Sándor külkereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter Rómában aláírja a magyar-olasz kereskedelmi és fizetési szerződést. [...]

December 11. A Felsőmagyarországi Nemzeti Felszabadítási Bizottság milánói magyar csoportja dr. Papp Álmos követségi titkárhoz a római követség ideiglenes ügyvivőjéhez intézett emlékiratában javasolja, hogy a milánói magyar konzulátust úgy szervezzék újjá, hogy a milánói demokratikus magyarok is részt vehessenek annak munkájában.

1947.
A teljes mértékű diplomáciai kapcsolatok felújításának éve.
Január 1. A Szabad Népben cikk jelenik meg arról, hogy a római magyar követség tele van fasisztákkal.

Február 27. A budapesti olasz követség ideiglenes ügyvivője szóbeli jegyzékben juttatja el a KÜM-höz az olasz kormány nyilatkozatát az olasz békeszerződés aláírásával kapcsolatban. [...]

Április 21. Kertész István háború utáni első olasz követünk átadja megbízólevelét De Nicola ideiglenes köztársasági elnöknek, április 22-én az olasz rádióban nyilatkozik a magyar-olasz kapcsolatokról. [...]

Április 30-május. Károlyi Mihály volt magyar köztársasági elnök az IPU konferenciáról hazatérőben látogatást tett több vezető olasz államférfinál:
- április 30-án U. Ferracininál az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kommunista elnökénél,
- május 2-án Enrico De Nicola ideiglenes köztársasági elnöknél és De Gasperi miniszterelnöknél. [...]

Július 31. Magyar-olasz kulturális vegyes bizottság ülése. Az 1935. évi magyar-olasz kulturális egyezmény felújítása. /Szabad Nép, augusztus 1./

Október 13. Velics László követ átadja megbízólevelét De Nicola ideiglenes köztársasági elnöknek. [...]

A hidegháború évei (1948-1953)
1948.
November: Magyar-olasz árucsere forgalmi tárgyalások Rómában. [...]
November 10. A magyar KÜM szóbeli jegyzékben tiltakozik Sforza olasz külügyminiszternek a békeszerződést megszegő magyar újrafegyverkezésről az olasz parlamentben tett kijelentései miatt. [...]

1949.
Február 9. Scelba belügyminiszter a Mindszenty-perrel kapcsolatban ellenséges kijelentést tesz Magyarországgal szemben az olasz parlamentben. Az olasz baloldali képviselők hevesen tiltakoznak. [...]
Február 11. Kb. 150 főnyi csoport tüntetése a római magyar követség előtt Mindszenty elítélése miatt. [...
Március 20. Az olasz KÜM szóbeli jegyzékben közölte, hogy a milánói magyar konzuli kirendeltség működését a háború után csak ideiglenesen engedélyezték, és április 1-től azt bezártnak tekintik. Válaszul római követségünk március 29-i jegyzékében közölte, hogy tudomásul veszi az ideiglenes jelleggel működő milánói kirendeltség bezárását, de ugyanakkor meg kívánja nyitni ismét a milánói magyar főkonzulátust. Az olasz KÜM csak többszöri sürgetés után 1949. június 20-i szóbeli jegyzékében válaszol utalva a Magyarországon élt olasz fasiszták kiutasítására közölte, hogy: „A magyarországi olasz kolónia nagymértékű megfogyatkozásával megszűnnek az indokok a budapesti olasz konzulátus megnyitásának, és ezzel a milánói magyar konzulátusnak a kölcsönösség alapján történő megnyitásának is, legalábbis addig, amíg az olasz állampolgárok érdekeit károsan érintő jelenlegi állapotok fennmaradnak Magyarországon."
Római követségünk 1949. július 16-án a főkonzulátus engedélyezésének megtagadása miatt erélyes hangú jegyzékben tiltakozott, melyre választ nem kapott. [...]
Május 27. Tolnai Gábor új magyar követ átadja megbízólevelét Einaudi köztársasági elnöknek. [...]
Június 28-29. A jobboldali olasz sajtó vezető helyen közölte, hogy Puskin távozó szovjet nagykövet rálőtt Révai József magyar miniszterre. A baloldali lapok a következő napon megcáfolták a hírt. [...]
Október 12. A KÜM elutasítja az olasz követség szóbeli jegyzék az olasz állampolgároknak nyilvánított személyek javainak kisajátításával kapcsolatban. [...]
Október 24. A KÜM elutasítja az olasz követség szóbeli jegyzékét a magyar hatóságok nem kielégítő magatartásáról, a Szovjetuniónak átadandó magyarországi olasz javak megállapításával kapcsolatban. [...]
November 12. Az olasz Belügyminisztérium utasítására bezárják a római és velencei IBUSZ-kirendeltségeket. November 18-án szóbeli jegyzékben tiltakozunk. [...]

1950.
Március 28. Magyar-olasz vámjegyzőkönyv aláírása Budapesten. (Szabad Nép, március 29.)
Május 11. Távozó követünk, Tolnai Gábor búcsúlátogatást tesz az olasz Külügyminisztériumban Brusanca államtitkárnál. [...]
Szeptember: A milánói OMBT [Olasz-Magyar Baráti Társaság] megalakulása. [...]
Október 18. A KÜM szóbeli jegyzékben utasítja el az olasz követségnek az olasz javak államosítása alól való mentesítésére irányuló kérelmét. [...]
Kálló Iván új magyar követ megérkezése Rómába.

1951.
Június 20. A budapesti olasz követség szóbeli jegyzékben kéri Jászai Magda nevű alkalmazottja Budapestről való kitelepítésének eltörlését. [...]
Július 9. Az olasz Belügyminisztérium körlevélben közli, hogy az új útleveleket nem terjesztik ki a szocialista országokra. [...]
Szeptember 14. Az olasz KÜM szóbeli jegyzékben közli, hogy viszonzásként mozgáskorlátozást vezet be a római magyar követség alkalmazottai részére. [...]
Szeptember: Az olasz Szocialista Párt két vezetője, Pietro Nenni (jelenlegi miniszterelnök-helyettes) és Corona képviselő (jelenlegi turisztikai miniszter) Magyarországon üdült. [...]

1952.
Április: Diplomáciai kapcsolatot létesítünk a San Marinoi Köztársasággal. [...]

1953.
Május 6. Az olaszországi választásokkal kapcsolatban „A vasfüggönyön túl" címmel a szocialista országokat, köztük hazánkat rágalmazó kiállítás nyílik Rómában.
A magyar-olasz kapcsolatok fokozatos javulása (1954-1956. október)

1954.
Január 6. Budapesten aláírják az 1954-ről szóló magyar-olasz árucsere forgalmi megállapodást. (Szabad Nép, január 7.)
Július 19. Giardini olasz követ Piccioni olasz külügyminiszter megbízásából együttérzését fejezte ki a Magyarországot ért nagy árvízkárokkal." [...]

MOL XIX-J-1-k/1964. 4/aa. 6. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium iratai -Adminisztrációs iratok - 4/aa tétel - 6. doboz)

Ezen a napon történt október 08.

1902

Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább

1912

Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább

1939

II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább

1940

Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább

1944

Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.

 

Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.

 

Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.

 

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2026. szeptember 20.

Miklós Dániel

főszerkesztő