II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
Iratok a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok 1945-1964 közötti történetéhez
„Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.”
Részlet Péter János külügyminiszter 1964. november 20-án az országgyűlés előtt elmondott beszédéből
A megváltozott nemzetközi helyzet éreztette politikai és gazdasági hatását a magyar-olasz kapcsolatokban is. Diplomáciai kapcsolataink szintjét emeltük. A két országot érintő gazdasági kérdésekről az elmúlt esztendőben többször is tárgyaltak képviselőink. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a külkereskedelmi miniszter első helyettese vezetésével az elmúlt év elején magyar szakemberekből álló küldöttség járt olasz földön, míg az olasz külkereskedelmi miniszter a Budapesti Nemzetközi Vásár idején Budapestre látogatott. Ez alkalommal kölcsönös egyetértés jött létre abban, hogy egyrészt műszaki-tudományos egyezmény megkötésére van lehetőségünk, másrészt vegyesbizottságot is létrehozhatunk műszaki kapcsolataink elmélyítése érdekében.
A két ország immár hagyományos kulturális kapcsolatainak az elmúlt évben nagyon jelentős eseménye volt az 1964-65. évre szóló kulturális munkaterv aláírása. A munkatervet megelőző tárgyalásokon megállapodás született arról is, hogy a régi, elavult kulturális egyezmény helyett a közeljövőben újat kell kötni. A magyar-olasz kapcsolatoknak ma sem eléggé rendezett részkérdése a turisztika. Az a véleményünk, hogy feltétlenül hasznos, ha mind az olaszok, mind a magyarok kölcsönösen megismerkednek egymás országával, kulturális kincseivel. Idegenforgalmi kapcsolatainkat segítené, - és a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében - ha a magyar turisták épp oly gyorsan megkapnák a vízumot, mint az olasz turisták.
A nyugat-európai országok egy részével való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkat beárnyékolja az a körülmény, hogy az Európai Gazdasági Közösség keretében egy zárt és egyre inkább zárt szervezet tagjaival állunk szemben. Ez a körülmény valamennyi kívülálló ország számára, tehát az el nem kötelezett országokra is megkülönböztető jellegű. Mindezek mellett meg kell említeni azt a körülményt is, hogy ebben a szervezetben mi - és úgy tudjuk mások is - nemcsak egy szűkebb értelemben vett gazdasági csoportosulást látunk, hanem a NATO egyik igen lényeges gazdasági alapszervezetét. Természetesen az a benyomásunk akkor is, amikor a már résztvevő 6 országon kívül újabb társulási kérdések merülnek fel.
Az elmúlt év őszén került sor hazánk és a Szentszék között okmány aláírására, amely a többi között szabályozza a magyar katolikus püspökök kinevezésének rendjét. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a realitások felismerése a Vatikán részéről tette elsősorban lehetővé a létrejött megállapodást. Olyan megállapodásról van szó, amely a magyar nép állam szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán alapul.
MOL XIX-J-1-u/1964. 50. d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium iratai - 50. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő