Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
Magyar diplomáciai lépések a csehszlovákiai magyarok jogfosztása miatt
1945 tavaszán egy vesztes háború súlyos következményeivel kellett az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak megbirkóznia. Az egyébként is nehéz belpolitikai helyzet feszültséggel és aggodalommal telítődött a Csehszlovákiából érkező hírek hatására. A csehszlovák politikusok a magyarok soviniszta és irredenta beállítottságának hangoztatásával igyekezték elérni a magyarság eltávolítását az országból, de a kitelepítéshez továbbra nem kaptak nemzetközi támogatást. Ezért rendeletek sokaságával és azok végrehajtásával akarták a nagyhatalmakat kész tények elé állítani…
Kisebbségek jogainak védelme
PRÁGA 1946. augusztus 23.
| 111/pol./1946 | A francia nagykövet a konferenciáról, illetve a magyar-csehszlovák békeproblémáról |
Szigorúan titkos!
A tíz napi tartózkodásra tegnap Párizsból hazatért francia nagykövetnél Szajna parti benyomásai iránt érdeklődvén nevezett következő értelemben nyilatkozott. Szerinte apró-cseprő részletkérdésben is annyira nehéz a nagyhatalmak közös nevezőre hozása, hogy komplikációk szaporításának elkerülése érdekében Párizsban előre láthatólag tartózkodni fognak annak módosításától, amiben a külügyminiszterek előzőleg már megegyeztek. Ezek szerint Dejean nagykövet nem tekinti valószínűnek, hogy a magyar békeinstrumentumnak a nagyhatalmak külügyminiszterei által elfogadott tervezetén még lényeges változtatást lehessen eszközölni. Nem tartja kizártnak viszont, hogy a kisebbségek emberi jogainak garantálását célzó ausztráliai javaslat amely szerinte a nagyhatalmak politikáját nemigen zavarja nemzetközi statútummá váljék és ilyen formában jusson bele az összes békeinstrumentumokba. Más kérdés természetesen, hogy megfelelő szankciók híján nem marad-e írott malaszt az ilyen általános érvényű erkölcsi elvek leszögezése. A kisebbségi kérdést illetőleg egyébként az a nagykövet feltevése, hogy az érdekelt kormányok Párizsban általános természetű intelmet, illetve tanácsot fognak kapni, miszerint az ilyen lokális természetű ellentéteket közvetlen tárgyalás útján igyekezzenek békés jószomszédság szellemében elrendezni. Dejean fenti közlése szerint egyelőre három pozitívummal, tehát máris számíthatnánk magyar viszonylatban:
- Valószínű, hogy az itteni magyarság további kitelepítését nem fogják helybenhagyni,
- Szomszédaink velünk való közvetlen tárgyalásokra fognak utasíttatni,
- Remélhetőleg le fogják szögezni a kisebbségek emberi jogainak általános jogvédelmét.
A párizsi légkörben bizonyos fokig már ez is eredménynek minősíthető. Hiszen számítani kellett azzal, miszerint a pygmeák utasítást fognak kapni, hogy etnikai torkoskodásból eredő emésztési zavaraikkal vonuljanak félre a kelet és nyugat között világrészekért folyó titánharc mezejéről, amelyen országokkal dobálódznak. Az emberi jogok "Ewatt-féle" biztosítása viszont, a titánharc befejezése utáni időre, boldogabb békekorszak, illetve az emberiség esetleges jövőbeni parlamentjének alapkőletételét jelenthetnék.
A jelentés másolatát a f. hó 26-án induló francia futárral megküldöttem a Párizsban időző magyar békedelegációnak.
| Rosty Forgách követ |
| Gyöngyösi János úrnak, magyar külügyminiszter, | Budapest |
MOL XIX-J-1-j-Csehszlovákia-88/pol-1946 (Magyar Országos Levéltár-Az államigazgatás felsőbb szervei-Külügyminisztérium-TÜK iratok-Csehszlovákia-88/pol/1946 számú ügyirat)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
1950
1958
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő