Második jegyzék 

Magyar Külügyminisztérium

Követ Úr!

A magyar és a csehszlovákkormányok kiküldöttei között Prágában, folyó év december hó 3., 4., 5., és 6.napján folyt tárgyalásokról van szerencsém az Amerikai Egyesült Államok/Ő brit Feldége kormányát az alábbiakban tájékoztatni: A tárgyalások kiinduló pontjaként a csehszlovák kormány által készített "Propositions pour les négociations" (A tárgyalásokra vonatkozó javaslatok) című szöveg szolgált. E javaslat lényege az, hogy Csehszlovákia és Magyarország kölcsönös lakosságcserét hajtanak végre, éspedig oly módon, hogy a Csehszlovákiába való áttelepítésre önként jelentkező magyarországi szlovákok helyébe velük azonos számú magyar telepíttetnék át Csehszlovákiából Magyarországba. A lakosságcsere után fennmaradó magyarokat pedig, vagyonuk elkobzása után, a csehszlovák kormány kitelepítené Magyarországba. A magyar delegáció kijelentette, hogy a magyar kormány a lakosságcserét sem a demokratikus elvekkel egyezőnek, sem humánusnak nem tartja, ezért a maga részéről ezt nem helyesli. Attól a szándéktól vezéreltetve azonban, hogy a két ország között az ellentéteket enyhítse, és hogy baráti kapcsolatok kiépítésére alkalmasabb légkört teremtsen, hozzájárul a lakosságcseréhez azzal a kiegészítéssel, hogy a kicserélendő magyarok közé beszámítandók a csehszlovákiai magyarok alábbi csoportjai:

1. azok a volt csehszlovák állampolgárok, akiket a csehszlovák hatóságok kiutasítottak, vagy egyéb intézkedésekkel kényszerítettek Magyarországra költözni, amennyiben előző lakhelyükre nem szándékoznak visszatérni;
2. azok a volt csehszlovák állampolgárok, akik a csehszlovák hatóságok elzárkózó magatartása következtében nem tudnak Szlovákiában lévő állandó lakhelyükre visszatérni;
3. ezt követően kicserélésre kerülnének a csehszlovák szempontból bírói fórum által nemzetellenesnek nyilvánított, de fasisztának nem tekinthető egyének.

E kategóriák kimerülése után a lakosságcseréhez még szükséges magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok kiválasztásának módja (lakhely, foglalkozási megoszlás, vagyoni helyzet stb.) tekintetében a felek külön egyeznének meg. A magyar delegáció azt javasolta továbbá, hogy a cserénél közreműködő Bizottságok nemzetközi jellegűek legyenek, éspedig olymódon, hogy azokban a két érdekelt állam képviselőin kívül a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői is helyet foglaljanak. A kicserélendő magyarokra vonatkozólag hozott összes diszkriminatív jogfosztó rendelkezések hatálytalanítandók volnának. Ily módon azokat a magyarokat, a csere végrehajtása előtt, in integrum restitúcióban és esetleg kártérítésben is kellene részesíteni. A fentiekben körvonalazott feltételek mellett történő lakosságcserének azonban a magyar álláspont szerint előfeltétele volna, hogy a lakosságcsere végrehajtása után Csehszlovákiában visszamaradó magyarságnak a sorsa megfelelő rendezést nyerjen. Teljesen elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiában visszamaradó magyarság minden további nélkül Magyarországra telepítessék. Csehszlovák részről viszont ismételten kifejezésre jutott az az álláspont, hogy Csehszlovákia nemzeti állammá akar lenni. Ezért, a nemzeti egység kiépítése érdekében, szükségesnek tartja a lakosságcsere után fennmaradó magyarok túlnyomó többségének Magyarországra való kitelepítését és azt, hogy a Csehszlovákiában visszamaradó magyarok számára kisebbségi jogok ne biztosíttassanak. A magyar álláspont szerint a Csehszlovákiában maradó magyarságnak kisebbségi jogok mindenesetre biztosítandók, vagy ha Csehszlovákia erre nem hajlandó és ragaszkodik a magyarok kitelepítéséhez, akkor az őslakos földművelő magyarság kitelepítése csakis földterület átengedésével egyidejűleg valósítható meg. Addig is azonban amíg a Csehszlovákiában visszamaradó magyarság sorsa közvetlen tárgyalások útján, vagy nemzetközi döntéssel, illetőleg a békeszerződésekkel végleges rendezést nem nyer, biztosítandó volna részükre a személyi, vagyoni és jogbiztonság úgy amint az 1938 november 1-én fennállott. E felfogás annál inkább jogos, mert Csehszlovákia, valamint a Szövetséges és Társult Főhatalmak között 1919. szeptember 10-én kötött kisebbségvédelmi szerződés jelenleg is érvényben van. Tekintettel mégis arra, hogy ideiglenes jellegű rendezésről volna szó, a politikai jogok biztosításához a magyar kormány nem ragaszkodnék. A tárgyalások során a csehszlovák kormány hajlandónak mutatkozott 1946. január 31-éig felfüggeszteni a magyarok kiutasítását és áttelepítését, valamint olyan magyar nemzetiségű személyek vagyonának az elkobzását, akik nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen. Utóbb a csehszlovák delegáció még néhány kisebb jelentőségű jogfosztó rendelkezéssel kapcsolatban tett engedményt (pl.: a magyaroktól megvont nyugdíjak helyett kilátásba helyezte szociális segélyek folyósítását), és elállt attól is, hogy a felfüggesztést csak 1946. január 31-éig terjedő hatállyal eszközölje. Ennek ellenére is azonban a B. alatti mellékletben felsorolt rendelkezések a vagyonelkobzási dekrétum kivételével érvényben maradtak volna. Ezek közül különösen súlyos az állampolgárságtól való megfosztás, ami a további diszkriminációk alapja. Az állampolgárságtól való megfosztás a magyarság helyzetét valóban teljesen bizonytalanná és gazdasági tevékenység kifejtését egyenesen lehetetlenné teszi. A diszkriminációs közmunkarendelet pedig arra ad módot, hogy közmunkák címén a magyarokat erőszakosan széttelepítsék. Az engedmények ily módon nem biztosították volna a csehszlovákiai magyarság minimális jog-, vagyon- és személybiztonságát sem, amíg sorsuk végleges elrendezést nem nyer. Ezért a magyar delegáció nem járulhatott hozzá a megegyezéshez a csehszlovák kormány által kilátásba helyezett engedmények alapján. De nem tehette ezt már azért sem, mert még ideiglenes jelleggel sem fogadhatott el olyan rendezést, amely a csehszlovákiai magyarságot minden erkölcsi és jogi alap nélkül, tisztán származási okok miatt kollektív büntetéssel sújtja, és el akarja távolítani. Ilyen magatartással tulajdonképpen azokat a hitlerista eszméket szankcionálta volna, amelyek ellen a háború folyt, és amelynek a magyarság is tragikus sorsát köszönheti. A fentiek alapján a magyar kormány tisztelettel kéri az Amerikai Egyesült Államok/Ő brit felsége kormányát, szíveskedjék támogatni a magyar kormánynak azt az álláspontját, amely szerint a Magyarország és Csehszlovákia között esetleges megkötendő lakossácsere-egyezménnyel egyidejűleg Csehszlovákiában a magyarságot sújtó jogfosztó diszkriminációs rendelkezések en Bloc hatályon kívül való helyezésével és a törvényes rendelkezéseken is túlmenő üldözések megszüntetése útján biztosíttassék a magyarok számára a félelemtől és nyomortól mentes élet addig is, amíg sorsukat végleges rendezés el nem dönti. Tisztelettel kéri továbbá a magyar kormány az Amerikai Egyesült Államok / Ő brit felsége kormányát arra, hogy a lakosságcsere-egyezmény megkötése esetén az egyezmény végrehajtásánál közreműködő vegyesbizottságba képviselőjét kiküldeni szíveskedjék. Szükségesnek tartja végül a magyar kormány azt hangsúlyozni, hogy Magyarország jelenlegi válságos gazdasági helyzetében lakosságcsere is csak oly módon valósítható meg, hogy ebből az országra újabb gazdasági teher ne származzék. Kérem, fogadja Követ úr/Uram, őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását.

MOL-XIX-J-1-a-133/res.Be.-1945 (Magyar Országos Levéltár-Az államigazgatás felsőbb szervei-Külügyminisztérium-Békeelőkészítő osztály-133/res.Be.1945)