Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában
„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”
Források
Az Országos Könyvtári Központ és az Országos Levéltár első levélváltása
a.
Az Országos Könyvtári Központ vezetőjének adatkérő levele az Országos Levéltárnak
1950. június 23.
3925/1950 FG/Ma
Orsz. Magyar Levéltár
könyvtár vezetőjének
Budapest
Tárgy: Adatok bekérése
Kérem, hogy felsőbb hatóságok számára történő sürgős adatszolgáltatás céljából f. hó 30-igválaszoljon a következő kérdőpontokra:
- Mi történt a könyvtár fasiszta anyagával?
- Zúzdába hány kötet vagy métermázsa került?
- A nem kívánatos anyag selejtezése megtörtént-e, folyamatban van-e?
- az ismert jegyzékek alapján történt-e ez, vagy
- elbírálás alapján?
- A dokumentációs szempontból a kutatás számára megőrzött fasiszta vagy nem kívánatos könyvanyagot hogyan kezeli a könyvtár?
- lezárt helyiségben, hány kötetet?
- a raktárban maradt anyagot elkülönítve vagy a polcokon mi módon tartja?
- A közönség szolgálatára álló katalógusból a cédulákat kiemelte-e? Kb. mennyit?
- ha a cédulákat nem emelte ki, mi módon járt el?
- Mennyi a könyvtár teljes könyvállománya kötetszám szerint?
- ebből mennyi tudományos anyag?
- mennyi a kölcsönzésre és nem csupán tudományos kutatásra szánt szépirodalmianyag?
- Tudna-e nyilvántartásai alapján gyors választ adni arra, hogy külföldről országonként és évenként részletezve hány művet (kötetet) vásárolt 1946-47 óta?
- Folyó évben hány folyóirat jár a könyvtárnak?
- magyarországi?
- külföldi (országonként részletezve)
A terminus pontos megtartását feltétlenül kérjük.
Budapest, 1950. június 23.
/Zalai Zoltán/
az Országos Könyvtári Központ vezetője
Jelzet: MOL Y7-637/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.
b.
Az Országos Levéltár főigazgatójának és igazgatójának válasza az Országos Könyvtári Központ vezetőjének
1950. június 27.
A beadvány száma: 3925/1950
Tárgy:
Országos Könyvtári Központ könyvtári adatok bekérése
Az Országos Könyvtári Központ vezetőségének
Bp. V. Guszev u. 1.
F. hó 23.-án 3925/1950. FG/Ma. sz. a. kelt közleményére az alábbiakban van szerencsém válaszolni:
Amint már több alkalommal hangsúlyoztatott és jelentetett, az Országos Levéltár könyvtára zárt jellegű tudományos szak- és kézikönyvtár kizárólag az intézmény belső személyzete és levéltári kutatói használatára: mellérendelt jellegű, s mint ilyen, már természeténél fogva sem vonható a nagy köz- és kölcsönkönyvtárakkal azonos elbírálás alá; [...] Könyvtár, így házon kívüli kölcsönzésre, főként magánfelek részére, nincs is berendezve. Cédulakatalógusai magánfeleknek nem is hozzáférhetők, külső intézmények számára való kölcsönzés is csupán néhány kivételes esetben történt, éppen az Országos Könyvtári Központ megkeresésére. Külön könyvtári személyzete nincs; a felmerülő munkálatokat mellékes megbízásként az intézmény egyik főosztályvezetője és titkára látják el.
A közlemény kérdőpontjaira a következőkkel válaszolhatok:
- A könyvtár fasiszta anyaga még annak idején - 1946-1947-ben - a jegyzékek megjelenésének sorrendjében kiemeltetett a vonatkozó kartotéklapokkal együtt s a rendelkezésnek megfelelően az átvételre kijelölt illetékes szervnek, a Székesfővárosi Könyvtár I. Kerületi fiókjának elismervény ellenében átadatott. Hogy az anyag zúzdába küldetett-e, erről tudomásunk nincs. Átadatott összesen 159 kötet és füzet.
- A nem kívánatos anyag ismert jegyzékei az Országos Levéltár Könyvtárának - nyílván a fentebb ismertetett okokból - nem is küldettek meg.
b.) Az anyag, amely itteni illetékes elbírálás alapján mégígy is nem kívánatosnak minősíttetett, a könyvtár állagából kiemelve külön őriztetik. - Dokumentációs szempontból a kutatás számára megőrzött fasiszta könyvanyag az Országos Levéltár könyvtárában nincs.
Ilyen szempontból az Országos Levéltár annak idején nem soroltatott a kivételezett intézmények közé.
b.) A nem kívánatosnak minősített könyvanyag - 25 kötet és 31 folyóirat - a könyvtárból kiemelve külön zárt szekrényben őriztetik.
c.) A fentebb mondott okokból a könyvtár kartotékkatalógusa nem áll a közönség szolgálatára s így a cédulák kiemelése mellőzhetőnek látszott.
d.) A nem kívánatos könyvanyag kartotéklapjaira feltűnő helyen színes írással „Zárt anyag, csak főigazgatói engedéllyel használható!" megjegyzés vezettetett rá. [E pont mellett egy ceruzával írt kérdőjel található - ng!] - A könyvtár teljes könyvállománya kb. 22 680 kötet a folyóirat állományokkal együtt.
Teljes egészében tudományos és hivatali jellegű anyag.
b.) Kölcsönzésre szánt szépirodalmi anyag nincs. - Minthogy az Országos Levéltár Könyvtára 1950-ig növedéki naplót nem vezetett, a kérdés részletes megválaszolása nem áll módomban. 1950-ben a könyvtár:
Vétel útján: 7 szovjet, 2 USA, 2 osztrák, 12 német, 5 francia, 7 angol művet,
ajándék vagy csere útján: 2 csehszlovák, 7 holland, 1 belga, 2 olasz, 2 svéd, 4 osztrák és 9 francia művel gyarapodott. - A folyó évben könyvtárunknak járó folyóiratok száma:
a.) 14 magyar
b.) előfizetés útján: 3 szovjet és 3 német, ajándék vagy csere útján: 3 osztrák, 1 csehszlovák, 5 francia, 3 holland, 2 svéd 1 belga és 1 olasz.
Budapest, 1950. jún. 27.
[Ember Győző], [Kapossy János]
Jelzet: MOL Y7-637/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - kézzel írt fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
