Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább
1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában
„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”
Források
Az Országos Könyvtári Központ és az Országos Levéltár első levélváltása
a.
Az Országos Könyvtári Központ vezetőjének adatkérő levele az Országos Levéltárnak
1950. június 23.
3925/1950 FG/Ma
Orsz. Magyar Levéltár
könyvtár vezetőjének
Budapest
Tárgy: Adatok bekérése
Kérem, hogy felsőbb hatóságok számára történő sürgős adatszolgáltatás céljából f. hó 30-igválaszoljon a következő kérdőpontokra:
- Mi történt a könyvtár fasiszta anyagával?
- Zúzdába hány kötet vagy métermázsa került?
- A nem kívánatos anyag selejtezése megtörtént-e, folyamatban van-e?
- az ismert jegyzékek alapján történt-e ez, vagy
- elbírálás alapján?
- A dokumentációs szempontból a kutatás számára megőrzött fasiszta vagy nem kívánatos könyvanyagot hogyan kezeli a könyvtár?
- lezárt helyiségben, hány kötetet?
- a raktárban maradt anyagot elkülönítve vagy a polcokon mi módon tartja?
- A közönség szolgálatára álló katalógusból a cédulákat kiemelte-e? Kb. mennyit?
- ha a cédulákat nem emelte ki, mi módon járt el?
- Mennyi a könyvtár teljes könyvállománya kötetszám szerint?
- ebből mennyi tudományos anyag?
- mennyi a kölcsönzésre és nem csupán tudományos kutatásra szánt szépirodalmianyag?
- Tudna-e nyilvántartásai alapján gyors választ adni arra, hogy külföldről országonként és évenként részletezve hány művet (kötetet) vásárolt 1946-47 óta?
- Folyó évben hány folyóirat jár a könyvtárnak?
- magyarországi?
- külföldi (országonként részletezve)
A terminus pontos megtartását feltétlenül kérjük.
Budapest, 1950. június 23.
/Zalai Zoltán/
az Országos Könyvtári Központ vezetője
Jelzet: MOL Y7-637/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.
b.
Az Országos Levéltár főigazgatójának és igazgatójának válasza az Országos Könyvtári Központ vezetőjének
1950. június 27.
A beadvány száma: 3925/1950
Tárgy:
Országos Könyvtári Központ könyvtári adatok bekérése
Az Országos Könyvtári Központ vezetőségének
Bp. V. Guszev u. 1.
F. hó 23.-án 3925/1950. FG/Ma. sz. a. kelt közleményére az alábbiakban van szerencsém válaszolni:
Amint már több alkalommal hangsúlyoztatott és jelentetett, az Országos Levéltár könyvtára zárt jellegű tudományos szak- és kézikönyvtár kizárólag az intézmény belső személyzete és levéltári kutatói használatára: mellérendelt jellegű, s mint ilyen, már természeténél fogva sem vonható a nagy köz- és kölcsönkönyvtárakkal azonos elbírálás alá; [...] Könyvtár, így házon kívüli kölcsönzésre, főként magánfelek részére, nincs is berendezve. Cédulakatalógusai magánfeleknek nem is hozzáférhetők, külső intézmények számára való kölcsönzés is csupán néhány kivételes esetben történt, éppen az Országos Könyvtári Központ megkeresésére. Külön könyvtári személyzete nincs; a felmerülő munkálatokat mellékes megbízásként az intézmény egyik főosztályvezetője és titkára látják el.
A közlemény kérdőpontjaira a következőkkel válaszolhatok:
- A könyvtár fasiszta anyaga még annak idején - 1946-1947-ben - a jegyzékek megjelenésének sorrendjében kiemeltetett a vonatkozó kartotéklapokkal együtt s a rendelkezésnek megfelelően az átvételre kijelölt illetékes szervnek, a Székesfővárosi Könyvtár I. Kerületi fiókjának elismervény ellenében átadatott. Hogy az anyag zúzdába küldetett-e, erről tudomásunk nincs. Átadatott összesen 159 kötet és füzet.
- A nem kívánatos anyag ismert jegyzékei az Országos Levéltár Könyvtárának - nyílván a fentebb ismertetett okokból - nem is küldettek meg.
b.) Az anyag, amely itteni illetékes elbírálás alapján mégígy is nem kívánatosnak minősíttetett, a könyvtár állagából kiemelve külön őriztetik. - Dokumentációs szempontból a kutatás számára megőrzött fasiszta könyvanyag az Országos Levéltár könyvtárában nincs.
Ilyen szempontból az Országos Levéltár annak idején nem soroltatott a kivételezett intézmények közé.
b.) A nem kívánatosnak minősített könyvanyag - 25 kötet és 31 folyóirat - a könyvtárból kiemelve külön zárt szekrényben őriztetik.
c.) A fentebb mondott okokból a könyvtár kartotékkatalógusa nem áll a közönség szolgálatára s így a cédulák kiemelése mellőzhetőnek látszott.
d.) A nem kívánatos könyvanyag kartotéklapjaira feltűnő helyen színes írással „Zárt anyag, csak főigazgatói engedéllyel használható!" megjegyzés vezettetett rá. [E pont mellett egy ceruzával írt kérdőjel található - ng!] - A könyvtár teljes könyvállománya kb. 22 680 kötet a folyóirat állományokkal együtt.
Teljes egészében tudományos és hivatali jellegű anyag.
b.) Kölcsönzésre szánt szépirodalmi anyag nincs. - Minthogy az Országos Levéltár Könyvtára 1950-ig növedéki naplót nem vezetett, a kérdés részletes megválaszolása nem áll módomban. 1950-ben a könyvtár:
Vétel útján: 7 szovjet, 2 USA, 2 osztrák, 12 német, 5 francia, 7 angol művet,
ajándék vagy csere útján: 2 csehszlovák, 7 holland, 1 belga, 2 olasz, 2 svéd, 4 osztrák és 9 francia művel gyarapodott. - A folyó évben könyvtárunknak járó folyóiratok száma:
a.) 14 magyar
b.) előfizetés útján: 3 szovjet és 3 német, ajándék vagy csere útján: 3 osztrák, 1 csehszlovák, 5 francia, 3 holland, 2 svéd 1 belga és 1 olasz.
Budapest, 1950. jún. 27.
[Ember Győző], [Kapossy János]
Jelzet: MOL Y7-637/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - kézzel írt fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 04.
Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább
A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább
Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább
Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő