A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában
„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”
A LOK helyzetértékelése az Országos Levéltár könyvtárának állapotáról és Ember Győző főigazgató rendelkezései
[popup title="1610-OL7-1/1950 LOK sz." format="Default click" activate="click" close text="Az Országos Levéltárnak elküldött levél mellett szerepel egy azonos szövegű levéltervezet is a LOK iratanyagában. Ennek része az alábbi szöveg is. „I. Pálffy Ilona dr. [...] II. Elekes Lajos dr. I-II. Az Országos Levéltár könyvtárában folytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy onnan kölcsönvett könyveket a mai napig nem szolgáltatta vissza. Felhívom, hogy a csatolt jegyzéken felsorolt könyveket jelen felhívásom kézhezvételétől számított négy napon belül a Levéltárak Országos Központja (Uri u. 54–56) költségvetési osztályán adja le. Amennyiben felhívásomnak nem tesz eleget, kénytelen leszek erélyesebb eszközökhöz folyamodni.” – [Utóbbi mondat tollal kihúzva.] Ugyanehhez az irathoz tartozik a 3/a. pont alatt közölt (Lista munkatársaknál lévő könyvekről) található kimutatás is, amely az OL munkatársainál lévő könyveket tartalmazza. – Jelzet: MOL XIX–1–18–a, LOK 1610–OL7–1/1950 (Magyar Országos Levéltár – Levéltárak Országos Központja)"]
Tárgy: Országos Levéltár könyvtárából kölcsönvett könyvek visszaszolgáltatása
Mell.: 7 db.
Országos Levéltár Vezetőjének,
Budapest
Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.
Valamint nincsenek rendszeresen nyilvántartva a használatra kiadott könyvek sem. Ennek következtében egyes könyvek már visszaszolgáltatás után is úgy szerepelnek, hogy ki vannak adva egy, sőt két személynek is.
Tekintettel arra, hogy az Országos Levéltár könyvtárában - nemzetgazdaság és tudományos kutatómunka szempontjából is - is [!] hatalmas érték fekszik, amiről az Országos Levéltár nem tud számot adni, ezért sürgősen rendezni kell a könyvtárat.
Megállapítottam azt, hogy az Országos Levéltár jelenlegi dolgozói is 1936-37-től kivett könyveket még a mai napig sem szolgáltatták vissza.
Felhívom [a figyelmét arra], hogy a könyvtár vezetésével egy felelős személyt sürgősen jelöljön ki, aki anyagilag is felelős a könyvtárban lévő és onnan kiadott könyvekért, valamint rendszeresen nyilvántartást vezessen a könyvtárból kiadott és visszaszolgáltatott könyvekért.
Továbbá felkérem, hogy a csatolt jegyzéken feltüntetett dolgozókat szólítsa fel a könyvek haladéktalan visszaszolgáltatására, és a Levéltárak Országos Központja költségvetési osztályának legkésőbb két héten belül tegyen jelentést.
Budapest, 1950. november 10.-én.
Tánczos Dezső
a LOK gazd[asági] vezetője
***
[Ember Győző főigazgató jelentése]
A könyvtárt 1950. decemberében 3 ideiglenes munkaerő Keszei István irodakezelő vezetésével rendezte, s összeállította a hiányzó könyvek jegyzékét (l. 1334/1950. O.L. sz.).
Az átirathoz csatolt jegyzékekben felsorolt könyvek egy része a rendezés során a könyvtárban előkerült, másik részét - az ostrom idején hivatali szobájukban elpusztultak kivételével - a jegyzékeken említett dolgozók visszaadták, és azok a könyvtárban elhelyeztettek.
A könyvtár kezelését és a könyvkölcsönzést a mellékelt körözvényben foglaltak szerint szabályoztam.
[Ember Győző]
Irattárba!
***
Körözvény
Az Országos Levéltár könyvtárügyének rendezése érdekében a következőket rendelem el:
1. Mindenki adja vissza azokat a könyveket, amelyekre nincs feltétlenül szüksége.
2. A nála maradó könyvekről állítson ki új térítvényt (könyvtári kérőlapot). A térítvény rovatai: könyvtári jelzet (bal felső sarokban), szerző, cím, kötetszám, kikölcsönzés ideje, a kikölcsönző neve. A térítvények a jövőben egységes formátumúak lesznek. Keszei Istvánnál igényelhetők.
Fentiek a kutatóknál lévő könyvekre is vonatkoznak.
3. A könyvbeszerzést, a növedéki napló vezetését, a törzskönyvek vezetését, a katalóguslapok készítését, a duplumcsere lebonyolítását, valamint a könyvtárral kapcsolatos különböző jelentések stb. készítését Kapossy János végzi.
4. A könyvkölcsönzés lebonyolítása Keszei István feladata. Őrzi és kezeli a térítvényeket. Felelős a kölcsönzéssel kapcsolatos minden előforduló kérdésért. A könyvtár kulcsát a portás csak neki és Kapossy Jánosnak adhatja át.
5. A könyvtárba Kapossy Jánoson és Keszei Istvánon kívül más csak Keszei István kíséretében léphet.
6. A kikölcsönzött könyvek revíziója után kerül sor az egész könyvtár revíziójára, majd leltározására.
7. A kikölcsönzött könyveket hivatalos idő alatt mindenki köteles szobájában tartani, hogy azok bármikor használhatók legyenek.
Fenti rendelkezések f. é. [1950.] november hó 20-án lépnek életbe.
A nem használt könyvek visszaadásának és az új térítvények beadásának határideje f. é. november 25.
Budapest, 1950. november 20-án.
[Ember Győző]
Az Orsz. Levéltár vezetője
[hátoldalán aláírásokkal láttamozva]
Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) -géppel írt eredeti.
***
a.
Bottló Béla
| 1937. XI. 23. | Bárczay: Heraldika kézikönyve | Ag/55 könyvtári sz. |
| 1939. XII. 14. | Miskolczy Gy: A kamarilla a reformkorszakban /2 kötet/ | E1/2 II. |
| 1939. III. 17. | Böjthe Ö: Hunyad vm. nemes családai | 4/650 |
| 1936. III. 4. | Follajtár E: Zombori apátság története | 8/4458 |
| 1940. V. 10. | Szabó D: Magyarorsz. úrbérrendezés tört. | 8/3167 I. |
| 1940. VI. 19. | Zpávy Ceského Zemeskéo Archivu VIII. k. | 8/3763 |
Elekes Lajos
| 1950. I. 19. | Molnár E: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig | 8/6360 könyvtári sz. |
| 1950. VII. 20. | Dipl. em. Mátyás k. kor. I-IV. | 8/43 |
| 1949. I. 10. | Schopf: Die organische Verwaltung des Öster. Kaiserstaates | 265/4 |
| 1946. IX. 19. | Windecke | 8/2141 |
| 1944. II. 23. | Westener Wojwoden | Sz/55 |
| 1950. III. 24. | Anyag és Adatszolgáltatás 1950 1. és 3. sz. | 4/1221 |
| 1950. V. 16. | Anyag és Adatszolgáltatás 1950 IV. sz. | 4/1221 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Chalkondyles XXXII. | 8/643 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Phrantzes XIX. | 8/643 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Dukas | 8/643 |
| 1944. II. 7. | Corpus-Bonn: Procopius I-II. /2 kötet/ | 8/643 |
| 1944. II. 7. | Kern: Gottesgnadentum | 8/5477 |
| 1942. IX. 14. | Szentpétery: Oklevéltani naptár | 8/795 VI. |
Ember Győző
| 1943. I. 23. | A m. kir. vallásalap | 4/149 könyvt. sz. |
Ila Bálint
| 1940. IX. 5. | Századok 1889 | 8/9 könyvtári sz. |
| 1939. II. 27. | Hvodzik J: Tót szótár, magyar-tót rész | 8/4916 |
| 1938. II. 18. | Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek | 8/3352 |
Kossányi Béla
| 1938. XII. 12. | Új Magyar Múzeum 1855 V. évf. 1. kötet | Ae-2/V.1 könyvtár |
| 1938. XII. 12. | Marquiart I: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. | 8/507 |
| 1938. XII. 12. | Krumbacher K: Byzant. Literaturgesch. | 8/436 |
| 1938. XII. 12. | Jakab E: A levéltárakról | 8/236 |
| 1938. XII. 12. | Sitzungsberichte der Phil.-Hist. Classe |
Jelzet: MOL XIX-1-18-a, LOK 1610-OL7-1/1950 (Magyar Országos Levéltár - Levéltárak Országos Központja) - géppel írt eredeti.
b.
| 8/9 | Századok 1889 | „nincs térítvény, az 1889-ik évi kötet mind a két sorozatban megvan" |
| 8/127 | Sitzungberichte der Phil.-Hist. Classe d. k. Akad. d. Wiss. Wien 146. k. (1903) | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| 8/236 | Jakab E.: A levéltárakról | „megvan minden példány (3)" |
| 8/436 | Krumbacher K.: Byzant. Literaturgesch. | „térítvény Kossányitól 1951 IX/6." |
| 8/507 | Marquart I.: Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge. | „térítvény Kossányitól 1950. XI. 23. (xc)" |
| 8/1516 | Breslau: Handbuch d. Urkundenlehre" | „helyén van" |
| 8/3352 | Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek | „sem könyv (2 pld.), sem térítvény" |
| 8/3167 I. | Szabó D.: Magyarorsz. úrbérrendezés tört. | „2 példány közül 1 van meg, térítvény nincs" |
| 8/3763 | Zprávy Ceskéhó Zemského Archivu VIII. k. | „I-V. kötetek helyükön. VI.-IX. kötetek Bottlónál, térítvénye keltezetlen" |
| 8/3819 | Baedekers Paris | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/4458 | Follajtár E.: Zombori apátság története | „helyén van" |
| 8/4773 | Szilágyi: A székely nemesi társadalom | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/4891 | Danekwortt, P.W: Luminiszenz-Analyse | „helyén van" |
| 8/4916 | Hvodzik: Szlovák-magyar szótár I. | „a) térítvény Bakácstól egy kötetről 1951. szept. 21. b) térítvény Fügeditől egy kötetről IX. 4. keltezéssel" |
| 8/4916 | Hvodzik: Tót szótár, magyar tót rész | „térítvény Bakácstól, 1951. szept. 21." |
| 8/5548 | Kertész M.: Szállok az urnak | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/5716 | László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| 4/149 | A m. kir. vallásalap | „helyén van" |
| 4/410 | Tiszti címtár 1923 | „1923-ból való kötet nem szerepel a leltárban, ezért sem könyv, sem térítvény nem lehet |
| 4/547 | Pharmacopoea Austriana | „helyükön vannak" |
| 4/547 | Pharmacopoea Hungarica | |
| 4/650 | Böjthe Ö.: Hunyadvm. nemesi családai | „A 3 példányból csak 1 van a helyén. Térítvény nincs" |
| 4/659 | Bang-Marquart: Osttürkische Dialektstudien | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| Ae-2/V.1. | Új Magyar Múzeum 1855 V.évf.1. kötet | „helyén van" |
| Ag/55 | Bárczay: Heraldika kézikönyve | „sem könyv, sem térítvény" |
| Ak/17 | Szily K.: A mágnáscim | „helyén van" |
| E1/2 II. | Miskolczy Gy.: A kamarilla a reformkorszakban (2 kötet) | „helyén van egy példány, a másik példány hiányzik, térítvény nincsen |
Hiányjegyzék az Országos Levéltár könyvtárában talált hiányokról
| Méret | mű | kötet |
|---|---|---|
| 1/8-rét | 173 | 297 |
| 1/4-rét | 34 | 74 |
| fólió | 13 | 17 |
| Babics-könyvtár | 83 | 140 |
| E/1. (Történelmi Társulat) | 2 | 2 |
| Szentiványi levéltár | 1 | 1 |
| Máriássy levéltár | 2 | 2 |
| Összesen | 308 | 533 |
Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő