1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában

„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”

A LOK helyzetértékelése az Országos Levéltár könyvtárának állapotáról és Ember Győző főigazgató rendelkezései

[popup title="1610-OL7-1/1950 LOK sz." format="Default click" activate="click" close text="Az Országos Levéltárnak elküldött levél mellett szerepel egy azonos szövegű levéltervezet is a LOK iratanyagában. Ennek része az alábbi szöveg is. „I. Pálffy Ilona dr. [...] II. Elekes Lajos dr. I-II. Az Országos Levéltár könyvtárában folytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy onnan kölcsönvett könyveket a mai napig nem szolgáltatta vissza. Felhívom, hogy a csatolt jegyzéken felsorolt könyveket jelen felhívásom kézhezvételétől számított négy napon belül a Levéltárak Országos Központja (Uri u. 54–56) költségvetési osztályán adja le. Amennyiben felhívásomnak nem tesz eleget, kénytelen leszek erélyesebb eszközökhöz folyamodni.” – [Utóbbi mondat tollal kihúzva.] Ugyanehhez az irathoz tartozik a 3/a. pont alatt közölt (Lista munkatársaknál lévő könyvekről) található kimutatás is, amely az OL munkatársainál lévő könyveket tartalmazza. – Jelzet: MOL XIX–1–18–a, LOK 1610–OL7–1/1950 (Magyar Országos Levéltár – Levéltárak Országos Központja)"]

Tárgy: Országos Levéltár könyvtárából kölcsönvett könyvek visszaszolgáltatása
Mell.: 7 db.

Országos Levéltár Vezetőjének,
Budapest

Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.

Valamint nincsenek rendszeresen nyilvántartva a használatra kiadott könyvek sem. Ennek következtében egyes könyvek már visszaszolgáltatás után is úgy szerepelnek, hogy ki vannak adva egy, sőt két személynek is.

Tekintettel arra, hogy az Országos Levéltár könyvtárában - nemzetgazdaság és tudományos kutatómunka szempontjából is - is [!] hatalmas érték fekszik, amiről az Országos Levéltár nem tud számot adni, ezért sürgősen rendezni kell a könyvtárat.

Megállapítottam azt, hogy az Országos Levéltár jelenlegi dolgozói is 1936-37-től kivett könyveket még a mai napig sem szolgáltatták vissza.

Felhívom [a figyelmét arra], hogy a könyvtár vezetésével egy felelős személyt sürgősen jelöljön ki, aki anyagilag is felelős a könyvtárban lévő és onnan kiadott könyvekért, valamint rendszeresen nyilvántartást vezessen a könyvtárból kiadott és visszaszolgáltatott könyvekért.
Továbbá felkérem, hogy a csatolt jegyzéken feltüntetett dolgozókat szólítsa fel a könyvek haladéktalan visszaszolgáltatására, és a Levéltárak Országos Központja költségvetési osztályának legkésőbb két héten belül tegyen jelentést.

Budapest, 1950. november 10.-én.

Tánczos Dezső
a LOK gazd[asági] vezetője

***

[Ember Győző főigazgató jelentése]

A könyvtárt 1950. decemberében 3 ideiglenes munkaerő Keszei István irodakezelő vezetésével rendezte, s összeállította a hiányzó könyvek jegyzékét (l. 1334/1950. O.L. sz.).

Az átirathoz csatolt jegyzékekben felsorolt könyvek egy része a rendezés során a könyvtárban előkerült, másik részét - az ostrom idején hivatali szobájukban elpusztultak kivételével - a jegyzékeken említett dolgozók visszaadták, és azok a könyvtárban elhelyeztettek.

A könyvtár kezelését és a könyvkölcsönzést a mellékelt körözvényben foglaltak szerint szabályoztam.

[Ember Győző]

Irattárba!

***

Körözvény

Az Országos Levéltár könyvtárügyének rendezése érdekében a következőket rendelem el:

1. Mindenki adja vissza azokat a könyveket, amelyekre nincs feltétlenül szüksége.

2. A nála maradó könyvekről állítson ki új térítvényt (könyvtári kérőlapot). A térítvény rovatai: könyvtári jelzet (bal felső sarokban), szerző, cím, kötetszám, kikölcsönzés ideje, a kikölcsönző neve. A térítvények a jövőben egységes formátumúak lesznek. Keszei Istvánnál igényelhetők.
Fentiek a kutatóknál lévő könyvekre is vonatkoznak.

3. A könyvbeszerzést, a növedéki napló vezetését, a törzskönyvek vezetését, a katalóguslapok készítését, a duplumcsere lebonyolítását, valamint a könyvtárral kapcsolatos különböző jelentések stb. készítését Kapossy János végzi.

4. A könyvkölcsönzés lebonyolítása Keszei István feladata. Őrzi és kezeli a térítvényeket. Felelős a kölcsönzéssel kapcsolatos minden előforduló kérdésért. A könyvtár kulcsát a portás csak neki és Kapossy Jánosnak adhatja át.

5. A könyvtárba Kapossy Jánoson és Keszei Istvánon kívül más csak Keszei István kíséretében léphet.

6. A kikölcsönzött könyvek revíziója után kerül sor az egész könyvtár revíziójára, majd leltározására.

7. A kikölcsönzött könyveket hivatalos idő alatt mindenki köteles szobájában tartani, hogy azok bármikor használhatók legyenek.

Fenti rendelkezések f. é. [1950.] november hó 20-án lépnek életbe.

A nem használt könyvek visszaadásának és az új térítvények beadásának határideje f. é. november 25.

Budapest, 1950. november 20-án.

[Ember Győző]
Az Orsz. Levéltár vezetője

[hátoldalán aláírásokkal láttamozva]

Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) -géppel írt eredeti.

***

a.

Bottló Béla

 

1937. XI. 23.Bárczay: Heraldika kézikönyveAg/55 könyvtári sz.
1939. XII. 14.Miskolczy Gy: A kamarilla a reformkorszakban /2 kötet/E1/2 II.
1939. III. 17.Böjthe Ö: Hunyad vm. nemes családai4/650
1936. III. 4.Follajtár E: Zombori apátság története8/4458
1940. V. 10.Szabó D: Magyarorsz. úrbérrendezés tört.8/3167 I.
1940. VI. 19.Zpávy Ceského Zemeskéo Archivu VIII. k.8/3763

Elekes Lajos

1950. I. 19.Molnár E: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig8/6360 könyvtári sz.
1950. VII. 20.Dipl. em. Mátyás k. kor. I-IV.8/43
1949. I. 10.Schopf: Die organische Verwaltung des Öster. Kaiserstaates265/4
1946. IX. 19.Windecke8/2141
1944. II. 23.Westener WojwodenSz/55
1950. III. 24.Anyag és Adatszolgáltatás 1950 1. és 3. sz.4/1221
1950. V. 16.Anyag és Adatszolgáltatás 1950 IV. sz.4/1221
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Chalkondyles XXXII.8/643
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Phrantzes XIX.8/643
1944. I. 17.Corpus-Bonn: Dukas8/643
1944. II. 7.Corpus-Bonn: Procopius I-II. /2 kötet/8/643
1944. II. 7.Kern: Gottesgnadentum8/5477
1942. IX. 14.Szentpétery: Oklevéltani naptár8/795 VI.

Ember Győző

1943. I. 23.A m. kir. vallásalap4/149 könyvt. sz.

Ila Bálint

1940. IX. 5.Századok 18898/9 könyvtári sz.
1939. II. 27.Hvodzik J: Tót szótár, magyar-tót rész8/4916
1938. II. 18.Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek8/3352

Kossányi Béla

1938. XII. 12.Új Magyar Múzeum 1855 V. évf. 1. kötetAe-2/V.1 könyvtár
1938. XII. 12.Marquiart I: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge.8/507
1938. XII. 12.Krumbacher K: Byzant. Literaturgesch.8/436
1938. XII. 12.Jakab E: A levéltárakról8/236
1938. XII. 12.Sitzungsberichte der Phil.-Hist. Classe

Jelzet: MOL XIX-1-18-a, LOK 1610-OL7-1/1950 (Magyar Országos Levéltár - Levéltárak Országos Központja) - géppel írt eredeti.

b.

8/9Századok 1889„nincs térítvény, az 1889-ik évi kötet mind a két sorozatban megvan"
8/127Sitzungberichte der Phil.-Hist. Classe d. k. Akad. d. Wiss. Wien 146. k. (1903)„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
8/236Jakab E.: A levéltárakról„megvan minden példány (3)"
8/436Krumbacher K.: Byzant. Literaturgesch.„térítvény Kossányitól 1951 IX/6."
8/507Marquart I.: Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge.„térítvény Kossányitól 1950. XI. 23. (xc)"
8/1516Breslau: Handbuch d. Urkundenlehre"„helyén van"
8/3352Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek„sem könyv (2 pld.), sem térítvény"
8/3167 I.Szabó D.: Magyarorsz. úrbérrendezés tört.„2 példány közül 1 van meg, térítvény nincs"
8/3763Zprávy Ceskéhó Zemského Archivu VIII. k.„I-V. kötetek helyükön. VI.-IX. kötetek Bottlónál, térítvénye keltezetlen"
8/3819Baedekers Paris„sem könyv, sem térítvény"
8/4458Follajtár E.: Zombori apátság története„helyén van"
8/4773Szilágyi: A székely nemesi társadalom„sem könyv, sem térítvény"
8/4891Danekwortt, P.W: Luminiszenz-Analyse„helyén van"
8/4916Hvodzik: Szlovák-magyar szótár I.„a) térítvény Bakácstól egy kötetről 1951. szept. 21.
b) térítvény Fügeditől egy kötetről IX. 4. keltezéssel"
8/4916Hvodzik: Tót szótár, magyar tót rész„térítvény Bakácstól, 1951. szept. 21."
8/5548Kertész M.: Szállok az urnak„sem könyv, sem térítvény"
8/5716László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
4/149A m. kir. vallásalap„helyén van"
4/410Tiszti címtár 1923„1923-ból való kötet nem szerepel a leltárban, ezért sem könyv, sem térítvény nem lehet
4/547Pharmacopoea Austriana„helyükön vannak"
4/547Pharmacopoea Hungarica
4/650Böjthe Ö.: Hunyadvm. nemesi családai„A 3 példányból csak 1 van a helyén. Térítvény nincs"
4/659Bang-Marquart: Osttürkische Dialektstudien„térítvény Kossányitól 1950. nov. 23."
Ae-2/V.1.Új Magyar Múzeum 1855 V.évf.1. kötet„helyén van"
Ag/55Bárczay: Heraldika kézikönyve„sem könyv, sem térítvény"
Ak/17Szily K.: A mágnáscim„helyén van"
E1/2 II.Miskolczy Gy.: A kamarilla a reformkorszakban (2 kötet)„helyén van egy példány, a másik példány hiányzik, térítvény nincsen

Hiányjegyzék az Országos Levéltár könyvtárában talált hiányokról

Méretkötet
1/8-rét173297
1/4-rét3474
fólió1317
Babics-könyvtár83140
E/1. (Történelmi Társulat)22
Szentiványi levéltár11
Máriássy levéltár22
Összesen308533

Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.

Ezen a napon történt május 07.

1911

Hamburgban megnyílik a Régi Elba-alagút.Tovább

1918

A bukaresti békeszerződés: Románia különbékét köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával). Románia...Tovább

1946

A négy nagyhatalom párizsi külügyminiszteri értekezlete kimondja Magyarország 1938–as határainak visszaállítását.Tovább

1950

Megnyitják a Ferihegyi Nemzetközi Repülőteret.Tovább

1952

Geoffrey W.A. Dummer elsőként publikálja a modern számítógépek alapját jelentő integrált áramkörök koncepcióját.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők