Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
1950 – A fordulat éve az Országos Levéltár könyvtárában
„Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.”
A LOK helyzetértékelése az Országos Levéltár könyvtárának állapotáról és Ember Győző főigazgató rendelkezései
[popup title="1610-OL7-1/1950 LOK sz." format="Default click" activate="click" close text="Az Országos Levéltárnak elküldött levél mellett szerepel egy azonos szövegű levéltervezet is a LOK iratanyagában. Ennek része az alábbi szöveg is. „I. Pálffy Ilona dr. [...] II. Elekes Lajos dr. I-II. Az Országos Levéltár könyvtárában folytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy onnan kölcsönvett könyveket a mai napig nem szolgáltatta vissza. Felhívom, hogy a csatolt jegyzéken felsorolt könyveket jelen felhívásom kézhezvételétől számított négy napon belül a Levéltárak Országos Központja (Uri u. 54–56) költségvetési osztályán adja le. Amennyiben felhívásomnak nem tesz eleget, kénytelen leszek erélyesebb eszközökhöz folyamodni.” – [Utóbbi mondat tollal kihúzva.] Ugyanehhez az irathoz tartozik a 3/a. pont alatt közölt (Lista munkatársaknál lévő könyvekről) található kimutatás is, amely az OL munkatársainál lévő könyveket tartalmazza. – Jelzet: MOL XIX–1–18–a, LOK 1610–OL7–1/1950 (Magyar Országos Levéltár – Levéltárak Országos Központja)"]
Tárgy: Országos Levéltár könyvtárából kölcsönvett könyvek visszaszolgáltatása
Mell.: 7 db.
Országos Levéltár Vezetőjének,
Budapest
Az Országos Levéltárban folytatott vizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy az OL könyvtára teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. Feltételezhető az is, hogy nem jelenti be az illető az elvitt könyvek mennyiségét. Továbbá megállapítottam, hogy 1936 óta kivett könyvek nagy része nincs visszaszolgáltatva.
Valamint nincsenek rendszeresen nyilvántartva a használatra kiadott könyvek sem. Ennek következtében egyes könyvek már visszaszolgáltatás után is úgy szerepelnek, hogy ki vannak adva egy, sőt két személynek is.
Tekintettel arra, hogy az Országos Levéltár könyvtárában - nemzetgazdaság és tudományos kutatómunka szempontjából is - is [!] hatalmas érték fekszik, amiről az Országos Levéltár nem tud számot adni, ezért sürgősen rendezni kell a könyvtárat.
Megállapítottam azt, hogy az Országos Levéltár jelenlegi dolgozói is 1936-37-től kivett könyveket még a mai napig sem szolgáltatták vissza.
Felhívom [a figyelmét arra], hogy a könyvtár vezetésével egy felelős személyt sürgősen jelöljön ki, aki anyagilag is felelős a könyvtárban lévő és onnan kiadott könyvekért, valamint rendszeresen nyilvántartást vezessen a könyvtárból kiadott és visszaszolgáltatott könyvekért.
Továbbá felkérem, hogy a csatolt jegyzéken feltüntetett dolgozókat szólítsa fel a könyvek haladéktalan visszaszolgáltatására, és a Levéltárak Országos Központja költségvetési osztályának legkésőbb két héten belül tegyen jelentést.
Budapest, 1950. november 10.-én.
Tánczos Dezső
a LOK gazd[asági] vezetője
***
[Ember Győző főigazgató jelentése]
A könyvtárt 1950. decemberében 3 ideiglenes munkaerő Keszei István irodakezelő vezetésével rendezte, s összeállította a hiányzó könyvek jegyzékét (l. 1334/1950. O.L. sz.).
Az átirathoz csatolt jegyzékekben felsorolt könyvek egy része a rendezés során a könyvtárban előkerült, másik részét - az ostrom idején hivatali szobájukban elpusztultak kivételével - a jegyzékeken említett dolgozók visszaadták, és azok a könyvtárban elhelyeztettek.
A könyvtár kezelését és a könyvkölcsönzést a mellékelt körözvényben foglaltak szerint szabályoztam.
[Ember Győző]
Irattárba!
***
Körözvény
Az Országos Levéltár könyvtárügyének rendezése érdekében a következőket rendelem el:
1. Mindenki adja vissza azokat a könyveket, amelyekre nincs feltétlenül szüksége.
2. A nála maradó könyvekről állítson ki új térítvényt (könyvtári kérőlapot). A térítvény rovatai: könyvtári jelzet (bal felső sarokban), szerző, cím, kötetszám, kikölcsönzés ideje, a kikölcsönző neve. A térítvények a jövőben egységes formátumúak lesznek. Keszei Istvánnál igényelhetők.
Fentiek a kutatóknál lévő könyvekre is vonatkoznak.
3. A könyvbeszerzést, a növedéki napló vezetését, a törzskönyvek vezetését, a katalóguslapok készítését, a duplumcsere lebonyolítását, valamint a könyvtárral kapcsolatos különböző jelentések stb. készítését Kapossy János végzi.
4. A könyvkölcsönzés lebonyolítása Keszei István feladata. Őrzi és kezeli a térítvényeket. Felelős a kölcsönzéssel kapcsolatos minden előforduló kérdésért. A könyvtár kulcsát a portás csak neki és Kapossy Jánosnak adhatja át.
5. A könyvtárba Kapossy Jánoson és Keszei Istvánon kívül más csak Keszei István kíséretében léphet.
6. A kikölcsönzött könyvek revíziója után kerül sor az egész könyvtár revíziójára, majd leltározására.
7. A kikölcsönzött könyveket hivatalos idő alatt mindenki köteles szobájában tartani, hogy azok bármikor használhatók legyenek.
Fenti rendelkezések f. é. [1950.] november hó 20-án lépnek életbe.
A nem használt könyvek visszaadásának és az új térítvények beadásának határideje f. é. november 25.
Budapest, 1950. november 20-án.
[Ember Győző]
Az Orsz. Levéltár vezetője
[hátoldalán aláírásokkal láttamozva]
Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) -géppel írt eredeti.
***
a.
Bottló Béla
| 1937. XI. 23. | Bárczay: Heraldika kézikönyve | Ag/55 könyvtári sz. |
| 1939. XII. 14. | Miskolczy Gy: A kamarilla a reformkorszakban /2 kötet/ | E1/2 II. |
| 1939. III. 17. | Böjthe Ö: Hunyad vm. nemes családai | 4/650 |
| 1936. III. 4. | Follajtár E: Zombori apátság története | 8/4458 |
| 1940. V. 10. | Szabó D: Magyarorsz. úrbérrendezés tört. | 8/3167 I. |
| 1940. VI. 19. | Zpávy Ceského Zemeskéo Archivu VIII. k. | 8/3763 |
Elekes Lajos
| 1950. I. 19. | Molnár E: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig | 8/6360 könyvtári sz. |
| 1950. VII. 20. | Dipl. em. Mátyás k. kor. I-IV. | 8/43 |
| 1949. I. 10. | Schopf: Die organische Verwaltung des Öster. Kaiserstaates | 265/4 |
| 1946. IX. 19. | Windecke | 8/2141 |
| 1944. II. 23. | Westener Wojwoden | Sz/55 |
| 1950. III. 24. | Anyag és Adatszolgáltatás 1950 1. és 3. sz. | 4/1221 |
| 1950. V. 16. | Anyag és Adatszolgáltatás 1950 IV. sz. | 4/1221 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Chalkondyles XXXII. | 8/643 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Phrantzes XIX. | 8/643 |
| 1944. I. 17. | Corpus-Bonn: Dukas | 8/643 |
| 1944. II. 7. | Corpus-Bonn: Procopius I-II. /2 kötet/ | 8/643 |
| 1944. II. 7. | Kern: Gottesgnadentum | 8/5477 |
| 1942. IX. 14. | Szentpétery: Oklevéltani naptár | 8/795 VI. |
Ember Győző
| 1943. I. 23. | A m. kir. vallásalap | 4/149 könyvt. sz. |
Ila Bálint
| 1940. IX. 5. | Századok 1889 | 8/9 könyvtári sz. |
| 1939. II. 27. | Hvodzik J: Tót szótár, magyar-tót rész | 8/4916 |
| 1938. II. 18. | Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek | 8/3352 |
Kossányi Béla
| 1938. XII. 12. | Új Magyar Múzeum 1855 V. évf. 1. kötet | Ae-2/V.1 könyvtár |
| 1938. XII. 12. | Marquiart I: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. | 8/507 |
| 1938. XII. 12. | Krumbacher K: Byzant. Literaturgesch. | 8/436 |
| 1938. XII. 12. | Jakab E: A levéltárakról | 8/236 |
| 1938. XII. 12. | Sitzungsberichte der Phil.-Hist. Classe |
Jelzet: MOL XIX-1-18-a, LOK 1610-OL7-1/1950 (Magyar Országos Levéltár - Levéltárak Országos Központja) - géppel írt eredeti.
b.
| 8/9 | Századok 1889 | „nincs térítvény, az 1889-ik évi kötet mind a két sorozatban megvan" |
| 8/127 | Sitzungberichte der Phil.-Hist. Classe d. k. Akad. d. Wiss. Wien 146. k. (1903) | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| 8/236 | Jakab E.: A levéltárakról | „megvan minden példány (3)" |
| 8/436 | Krumbacher K.: Byzant. Literaturgesch. | „térítvény Kossányitól 1951 IX/6." |
| 8/507 | Marquart I.: Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge. | „térítvény Kossányitól 1950. XI. 23. (xc)" |
| 8/1516 | Breslau: Handbuch d. Urkundenlehre" | „helyén van" |
| 8/3352 | Szentpétery: Középkori Oklevélszövegek | „sem könyv (2 pld.), sem térítvény" |
| 8/3167 I. | Szabó D.: Magyarorsz. úrbérrendezés tört. | „2 példány közül 1 van meg, térítvény nincs" |
| 8/3763 | Zprávy Ceskéhó Zemského Archivu VIII. k. | „I-V. kötetek helyükön. VI.-IX. kötetek Bottlónál, térítvénye keltezetlen" |
| 8/3819 | Baedekers Paris | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/4458 | Follajtár E.: Zombori apátság története | „helyén van" |
| 8/4773 | Szilágyi: A székely nemesi társadalom | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/4891 | Danekwortt, P.W: Luminiszenz-Analyse | „helyén van" |
| 8/4916 | Hvodzik: Szlovák-magyar szótár I. | „a) térítvény Bakácstól egy kötetről 1951. szept. 21. b) térítvény Fügeditől egy kötetről IX. 4. keltezéssel" |
| 8/4916 | Hvodzik: Tót szótár, magyar tót rész | „térítvény Bakácstól, 1951. szept. 21." |
| 8/5548 | Kertész M.: Szállok az urnak | „sem könyv, sem térítvény" |
| 8/5716 | László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| 4/149 | A m. kir. vallásalap | „helyén van" |
| 4/410 | Tiszti címtár 1923 | „1923-ból való kötet nem szerepel a leltárban, ezért sem könyv, sem térítvény nem lehet |
| 4/547 | Pharmacopoea Austriana | „helyükön vannak" |
| 4/547 | Pharmacopoea Hungarica | |
| 4/650 | Böjthe Ö.: Hunyadvm. nemesi családai | „A 3 példányból csak 1 van a helyén. Térítvény nincs" |
| 4/659 | Bang-Marquart: Osttürkische Dialektstudien | „térítvény Kossányitól 1950. nov. 23." |
| Ae-2/V.1. | Új Magyar Múzeum 1855 V.évf.1. kötet | „helyén van" |
| Ag/55 | Bárczay: Heraldika kézikönyve | „sem könyv, sem térítvény" |
| Ak/17 | Szily K.: A mágnáscim | „helyén van" |
| E1/2 II. | Miskolczy Gy.: A kamarilla a reformkorszakban (2 kötet) | „helyén van egy példány, a másik példány hiányzik, térítvény nincsen |
Hiányjegyzék az Országos Levéltár könyvtárában talált hiányokról
| Méret | mű | kötet |
|---|---|---|
| 1/8-rét | 173 | 297 |
| 1/4-rét | 34 | 74 |
| fólió | 13 | 17 |
| Babics-könyvtár | 83 | 140 |
| E/1. (Történelmi Társulat) | 2 | 2 |
| Szentiványi levéltár | 1 | 1 |
| Máriássy levéltár | 2 | 2 |
| Összesen | 308 | 533 |
Jelzet: MOL Y7-1334/1950. (Magyar Országos Levéltár Levéltára - 1945 utáni iratok) - géppel írt eredeti.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
1911
1921
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
1939
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
1955
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő