(1952–1982)

30 év a katolikus gimnáziumok életében

Két jelentés tükrében

„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”

 

Források

1.

Jelentés a katolikus gimnáziumok helyzetéről
1952. december 12. 

 

I. Jelenleg 8 katolikus általános gimnázium működik

 

A tanulók létszáma 2073. A tanulók 12,1%-a munkás, 20%-a paraszt, 22,1%-a értelmiségi, 32%-a egyéb, 8,8%-a az X-kategóriába tartozik.

Legtöbb munkás és paraszt tanuló a IV. évfolyamon tanul. Együttes számuk a tanulók taglétszámának 44%-a. I-IV. évfolyamban összesen 770 munkás, paraszt tanuló jár, az összes tanulók 37%-a. A helyszíni vizsgálatok ugyan azt mutatják, hogy az iskolák nem mérlegelték pontosan a szociális származást és egyes esetekben kulákok is kerültek a dolgozó parasztok kategóriájába. Ugyanígy az egyebek sorából a munkás tanulók közé. Mégis igen sok a munkás, paraszt származású tanulók száma.

Az elmúlt tanévhez viszonyítva a tanulók száma ebben az esztendőben 174-el növekedett.

 

II. Az iskolák oktató-személyzete

1. A tanárok magatartása

Nyíltan nem ellenséges, sőt hajbókoló. A látogatások alkalmával általában kínos előzékenységet és udvariasságot mutatnak. A rendszeres állami ellenőrzés azonban szemmel láthatóan idegesíti őket (Esztergom, budapesti piarista gimnázium).

Látszólag szívesen meghallgatják a tanácsokat és kifejezik, hogy szeretnének mentől több látogatást és irányítást kapni. Valójában azonban a legjobb esetben kívülállók és az elhallgatás súlyos fegyverét használják. Fenti megállapításokat az óralátogatásokról, faliújságon rögzített megfigyelések támasztják alá. Legjellemzőbben a szentendrei ferences gimnázium

következő szavai igazolják: „Új rendszerbe kerültünk". - Az esztergomi nevelők személyes beszélgetés során kifejezésre juttatják elveiket, melyekre jellemző a „politikamentesség", a tudománytalanság, nyíltan hangoztatják a tudományoknak az élettől való és az egyes tudományágaknak egymástól való függetlenségét („a kémia független a többi természettudományoktól").

Általában hangoztatják, hogy nincs lehetőségük részt venni állami továbbképzésben, ezzel mintegy munkájuk hibájáért a felelősséget az államra akarják hárítani. Az esztergomi tanárok tapasztalatszerzés ürügyén szeretnének befurakodni az állami iskolákba. Ezt azzal leplezik, hogy nem akarnak lemaradni.

2. Tanárok felkészültsége

Szakmailag általában széleskörű tárgyi tudást mutatnak, azonban idealista felfogásuk az egész oktató-nevelőmunkájuk tartalmát alapvetően áthatja, még ha egyes anyagrészleteket a legújabb tudományos indokolással magyaráznak meg. Felkészültségük sok esetben csak egyes szakkönyvek elolvasásáig terjed. A jelenlegi nemzetközi eseményekkel nincsenek tisztában, illetve elhallgatják, nem használják fel ezeket, újságot általában nem olvasnak.

3. A vezetés

Az igazgatók személye nem mindenütt megfelelő. A szentendrei ferences gimnázium igazgatója pedagógiához nem értő egyházi jogász. Az oktató-nevelő munka irányítását nem végzi szakszerűen. A pannonhalmi gimnázium

helyett az igazgatóhelyettes végzi az irányító munkát. Nagyobb részben azonban az igazgatók jó felkészültséget és hozzáértést mutatnak. Az állami kiadványokat ([Közoktatásügyi] Közlöny, Köznevelés stb.) ismerik, a rendeleteket azonban nem mindenben hajtják végre. - egyházi főhatósága nem véletlenül állította az esztergomi iskola élére, olaszországi „száműzetése" után. Ravasz, magát mindenképpen haladó nevelőnek feltüntetni akaró ember. Nem riad vissza attól sem, hogy a maga mulasztásait a többi rendtársa rovására mentegesse. Jó szervezési készséggel és kitűnő üzleti érzékkel rendelkezik, még ma is nagyarányú iskolafejlesztési terveket forgat a fejében. - A debreceni gimnázium nagy lojalitást mutat az állam iránt, és mint a vezetés nehézségét panaszolta, hogy a nevelők közül néhányan, főleg az idősebbek újságot nem olvasnak, fogalmuk sincs, hogy mi történik a világban, állítása szerint sok baja van a nevelőkkel, mert nagyon vaskalaposak.

4. Rendeletek végrehajtása

A Katolikus Középiskolai Főhatóság rendelete szerint be kell számolni a főhatóság felé a K. M. [Közoktatásügyi Minisztérium] által kiadott intézkedések végrehajtásáról. Ha nem hajtották végre, meg kell ezt okolniuk. A rendeletek végrehajtása nem mindenütt kielégítő. Az iskolai munkatervek például nem épülnek a tanévnyitó rendeletünkre, az osztályozási rendelet végrehajtása is hiányos. Az iskolák az egyházi főhatóság által kiadott és a K. M. [Közoktatásügyi Minisztérium] által jóváhagyott Rendtartás alapján dolgoznak. Szigorú egyházi szellemben készült házirendjük van. Az esztergomi iskolában az iskolai és a kollégiumi házirend teljes mértékben ellentétben van egymással.

5. Munkaterv

Munkatervet minden iskolánál találunk, de ezek igen változatos képet mutatnak. A munkatervek nagy részében hiányzik az erkölcsi-politikai nevelési rész, vagy csak címszerűen van benne, de tartalmában csak „erkölcsi" nevelésről beszél (tanulók közösségi nevelése párokban). A hazafiasság kérdését is érinti néhány munkaterv, de az igazi hazafiság kérdésével nem foglalkoznak. Döntő hangsúly a külső renden van. Gondosan kerülik a munkatervek mindazokat a kérdéseket, melyek a kommunista ember kialakításával foglalkoznának. Erkölcsi nevelés alatt csak a tanulás terén mutatkozó lazaságok felszámolását, az iskola vagyonának fokozottabb mértékű tiszteletben tartását értik. A budapesti piarista gimnáziumban a szocialista tulajdon védelme csak az iskola berendezési tárgyaira vonatkozik, mint az egyház és a szülők adományozásából kapott „külön közösségi" tulajdonra. A tanulók felelősségtudatra nevelése a piarista gimnázium hírnevének öregbítésére vonatkozik. A munkás és paraszt tanulókkal való foglalkozás általában szerepel a munkatervekben. A debreceni és pannonhalmi gimnáziumban foglalkoznak a gyenge bejáró tanulókkal, akik közül több parasztszármazású.

A szentendrei ferences gimnázium jó munkatervet készített, azonban a gyakorlatban nem használják fel, megállapításai a felügyelet felé való megnyilatkozások csupán.

Ezen a napon történt augusztus 14.

1901

A lotaringiai csatában a francia hadsereg sikertelenül támadja a németeket.Tovább

1920

Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) magyarellenes szövetségre lépnek, ez lesz a kisantant első...Tovább

1945

Japán kapitulációjával véget ér a második világháborúTovább

1952

Rákosi Mátyás lesz Magyarország miniszterelnöke.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő