Román csapatok átkelnek a Tiszán, és megindulnak Budapest felé. Két nap múlva elbukik a Magyar Tanácsköztársaság.Tovább
(1952–1982)
30 év a katolikus gimnáziumok életében
Két jelentés tükrében
„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”
Jelentés a katolikus gimnáziumok helyzetéről
1982. október 22.
Középfokú Nevelési Főosztály
Háttéranyag
dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter elvtárs részére a dr. Lékai János [!] bíboros, prímás-érsek úrral esedékes megbeszéléshez
1. Iskolai hitoktatás
Az iskolai hittanbeíratások évek óta nyugodt légkörben, a törvényes rendelkezések kölcsönös megtartásával történnek. Az 1982. június végi adatok szerint az általános iskolába beírt 1 250 167 tanulóból 47 900, azaz az általános iskolásoknak 3,84%-a iratkozott be iskolai hittanra (nem csak katolikus!). Ez az előző évi beiratkozásokhoz képest 0,26%-kal levesebb. Tavaly az általános iskolások 4,1%-a iratkozott be hittanra. Összességében a csökkenés 1651 fő. A középfokú tanintézetekben katolikus hitoktatásra az elmúlt évek adatai szerint nem volt jelentkező. Ez az adat azonban mutatja az egyháznak a tanulókra gyakorolt hatását. A vallásos szülők egy része gyermekét továbbra is a templomokban tartott iskolán kívüli hitoktatásra íratja be. A hitéletnek ezen formáit az iskola természetszerűen nem ellenőrzi, így nincs arról adatunk sem, hogy a tanulóknak milyen arányára terjed ki.
Megfigyelhető az is - mint ezt a világnézeti neveléssel kapcsolatos tapasztalatok, beszámolók igazolják -, hogy erősödött a vallás iránti vonzalom. Az elidegenedési folyamatot, a fiatalok közösség iránti vonzalmát az egyház sokszínű foglalkozásokkal igyekszik kihasználni: válogatott gyerekekkel, kitűnő foglalkozásvezetőkkel korszerű filozófiai ismeretet nyújtanak, jó hittankönyveket árusítanak, a templomokban a fiatalokat vonzó szertartásokat rendeznek.
Az ötnapos munkahét bevezetésével várhatóan felerősödik az egyház aktivitása a pihenő és a munkaszüneti napokon, erről konkrét jelzés azonban nem érkezett hozzánk. Csupán elszórt információink vannak arról, hogy például úttörőházi rendezvényről, szórakoztató programokról is elmennek vasárnap a gyermekek egyházi szertartásra, ifjúsági körre, hittanra.
2. A katolikus gimnáziumok működése
A katolikus gimnáziumok a VKM [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a katolikus egyház képviselői által 1950. szeptember 7-én aláírt jegyzőkönyv (1. sz[ámú]
) keretei között működnek. A katolikus egyház gimnáziumai:- Piarista Gimnázium Kecskemét
- Czuczor Gergely Gimnázium Győr
- Bencés Gimnázium Pannonhalma
- Svetits Gimnázium Debrecen
- Temesvári Pelbárt Gimnázium Esztergom
- Ferences Gimnázium Szentendre
- Patrona Hungariae Gimnázium Budapest
- Piarista Gimnázium Budapest
Valamennyi egyházi gimnáziumra érvényesek a mindenkori rendtartás előírásai, valamint a Nevelés és Oktatás Terve.
A katolikus gimnáziumokkal, az azokat egyházi szinten irányító Katolikus Középiskolai Főhatósággal az együtt gondolkodás, az egymás elveinek, álláspontjának tiszteletben tartása jól szolgálja az állami egyházpolitika elveinek megvalósítását.
3. A katolikus gimnáziumok személyi és tárgyi feltételei
a) Személyi feltételek
A gimnáziumok személyi feltételei kielégítőek. Megfelelő a szakos ellátás, jó a tanárok felkészültsége. Komoly gondot jelent a gimnáziumok rendi-tanári utánpótlásának biztosítása. Ezt bizonyítja, hogy a nevelőtestületek 34%-a világi tanár (Vö [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet). A tanári utánpótlás megszervezése különösen nehéz a Miasszonyunk rendjében (Patrona, Svetits). Jelentős az óraadók száma is (36%). Magas a férfi tanárok átlag életkora (50-55 év), ami befolyásolja a lendületes, korszerűbb munkát.
A nevelőtestületek szakmai felkészültségét szolgálja az állami tanárok részére szervezett továbbképzésben való részvétel, valamint a szakmai munkaközösségekben való tevékenység lehetősége. E szempontból kiemelkedő a kapcsolat a Bács-Kiskun, Győr-Sopron és a Hajdú-Bihar megyei továbbképző intézetekkel.
b) Tárgyi feltételek
Az utolsó öt évben lényeges javulás tapasztalható a katolikus gimnáziumok állagvédelmében. A közel 30 milliós püspökkari gyűjtésből, valamint külföldi segélyekből több gimnázium, diákotthon felújítását - tetőtér beépítéssel -, bővítését végezték el (Esztergom, Győr, Kecskemét). Ezzel diákotthoni férőhelyet nyertek, s biztosítani tudták a csoportbontást. A budapesti piaristák külföldi segélyből tornatermet építettek.
Az iskolák felszerelése, szemléltető eszközökkel való ellátottsága megfelelő, nem egy esetben kiemelkedő. Így minden feltétel adott az eredményes munka végzéséhez. A külföldi támogatás révén érkező segédletekre az állam vámmentességet biztosít.
Az állam a katolikus gimnáziumok személyi és dologi kiadásainak kiegészítésére kb. évi 4 millió forint támogatást nyújt. (A tanári
havi összege 1350-1570. - Ft).
4. Az iskolák nevelő-oktató munkája
A katolikus gimnáziumok szigorúan és következetesen betartják a Rendtartásban, a Nevelés és Oktatás Tervében és a különböző jogszabályokban előírtakat. Teljes lojalitás tapasztalható az állami előírásokkal szemben.
Nevelési szempontból az 1950-es megállapodás szellemében valláserkölcsi indíttatással, eredménnyel érvényesítik munkájukban a hazafias, honvédelmi, erkölcsi nevelést. A humánum dominál nevelésükben. Az érettségi vizsgák miniszteri megbízottjai jelentéseikben arról számolnak be, hogy a tanulók tisztességtudók, jól neveltek. Meghatározott kereten belül eleget tesznek a tanárok a politikai nevelés követelményének is. Nyitottabbak lettek az egyházi gimnáziumok. Az egyházi jelleg mellett nagy figyelmet szentelnek a politikai eseményeknek, a történelmi évfordulóknak, a tanítási órán kívüli nevelésnek (színház, hangverseny).
A katolikus gimnáziumok közepes szinten tesznek eleget a tantervi követelményeknek. (V. ö. [vesd össze]: 2. sz[ámú] melléklet.) Az eredményt befolyásolja a tanulók felkészültsége. Az elmúlt öt év során általában sok igen gyenge tanulmányi eredményt elérő tanuló jelentkezett egyházi gimnáziumba. Így az intézményeknek nem volt lehetőségük a szelektálásra. Motiválta a gyenge tanulók jelentkezését az is, hogy az előző években aránylag kevés érettségizett tanuló jutott be a főiskolákra, egyetemekre. Az okok között szerepeltethető a gyengülő tanári kar is.
Újabban ismét nőtt az érdeklődés az egyházi gimnázium iránt. Ennek oka, hogy az állami gimnáziumokba a növekvő létszám miatt nehezebb bejutni; de oka a jobb propaganda is.
A tanulók 65-70%-át a fizikai dolgozók, munkások és parasztok gyermekei adják. A fennmaradó 30-35% között ott találjuk az értelmiségi réteg valamennyi képviselőjének gyermekét (orvos, ügyvéd, tanácsi dolgozó, művész, tanár, stb.).
Néhány gimnázium, mint a budapesti Piarista, a pannonhalmi, [az] esztergomi kiemelkedő eredménye országosan is ismert. E gimnáziumok tanulóit ott találjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek helyezettjei között (matematikából, francia és latin nyelvből 2-2 helyezést értek el), valamint a főiskolákra, egyetemekre sikerrel felvételizők sorában.
A katolikus gimnáziumokban az elmúlt tanévben 489 tanuló érettségizett. 281 kérte felvételét főiskolákra, egyetemre. Felvételt nyert a jelentkezők 50%-a, ami jó eredmény, tisztességes arány.
A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.
A diákotthon fontos szerepet játszik az iskolák életében. Mivel az egyházi gimnáziumok beiskolázása országos szintű, sok az olyan fizikai dolgozó gyermeke, aki diákotthoni elhelyezést kér. E tanulók felvételének megkönnyítésére létesítették a szociális segélyt. A kollégiumi elhelyezés segíti az intenzív kapcsolat kialakítását, a tanulmányi munka eredményességét - még a gyenge felkészültségű tanulóknál is.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 30.
1919
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő