A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább
(1952–1982)
30 év a katolikus gimnáziumok életében
Két jelentés tükrében
„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”
5. Irányítás
a) Az igazgatók jó szakemberek, jó vezetők. Néhány iskola kivételével (Szentendre, Debrecen) közvetflen kapcsolat alakult ki a helyi társadalmi szervekkel, ami azt jelenti, hogy tevőlegesen bekapcsolódtak az adott terület társadalmi, sport életébe. (Győr, Budapest Piarista.)
Az igazgatók zöme (5 fő) 2-3 éve vezeti iskoláját. A többi 5-7 éves igazgatói múltra tekint vissza. Idős igazgató nincs az egyházi gimnáziumokban.
b) A Katolikus Középiskolai Főhatóság (KKF) 1950-ben alakult a különböző szerzetesrendekhez tartozó gimnáziumok (bencés, ferences, piarista, szegedi iskolanővérek) ügyeinek koordinálására. A KKF elnöke a püspöki kar egy tagja (jelenleg Lékai János [!] bíboros, érsek-prímás). A KKF részéről az általános felügyeletet a mindenkori tanügyi előadó látja el. (1975 szeptemberétől Kapuy Vitál a főigazgató). A főhatóság biztosítja az iskolák szakfelügyeletének ellátását.
Kapuy Vitál főigazgató higgadt, kiegyensúlyozott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező vezető. Jó partner az ügyek intézésében.
A közvetlen kapcsolattartást bizonyítja az is, hogy a Középfokú Nevelési Főosztály megalakulása után Pápai Béla főosztályvezető elvtárssal áttekintették a katolikus gimnáziumok helyzetét, problémáit, a további együttműködés kérdéseit.
c) A megyei művelődésügyi osztályok általános és szakfelügyeletet látnak el a területükön lévő egyházi gimnáziumokban. 5 évenként általános felügyeleti vizsgálatot tartanak a minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal egyeztetett szempontjai alapján. (1983-ban esedékes).
Az iskolák és a megyei művelődésügyi szakigazgatás kapcsolata jó. Kivétel Hajdú-Bihar és Pest megye, ahol javítani kell az együttműködést (Pest megye évekig nem engedélyezte a szentendrei gimnázium
Hajdú megyében a Svetits Gimnázium nem akarja elfogadni a művelődésügyi osztály irányítását).d) A minisztérium Gimnáziumi Osztálya sokoldalú kapcsolatot tart fenn az a) és b) pontban felsoroltakkal, ami segíti a kölcsönös tájékoztatást, tájékozódást.
A kapcsolattartás évek során kialakult általános formái:
- igazgatói értekezleten való részvétel;
- érettségi vizsgákon a miniszteri megbízotti teendők ellátása;
- minisztériumi felügyelői vizsgálat előkészítése, a záróértekezleteken részvétel;
- esetenkénti iskolalátogatás;
- konzultációk a felmerülő kérdésekben (eltérő gyakorlati fakt. [fakultációk] engedélyezése, létszám feletti felvétel engedélyezése, stb. [satöbbi]).
Segítjük az egyházi gimnáziumokat minden elfogadható, az egyházpolitikai célokat szolgáló kérés teljesítésében:
- külföldi állampolgárok gyermekeinek egyházi gimnáziumba történő felvétele;
- kiegészítő rendtartás kiadása;
- katolikus hittankönyvek használatba vétele;
- ingyenes kiadványok megküldése.
E sokoldalú kapcsolattartást a KKF és az iskolák elismeréssel nyugtázzák.
6. Az iskolákat, a Főhatóságot foglalkoztató kérdések
a) Az állam és az egyház között kötött egyezmény korszerűsítését javasolják. 32 év annyi pozitív változást eredményezett az állam és az egyház kapcsolatában, hogy az túlnőtt az egyezmény keretein.
b) Emelni kellene a törzstag tanárok számát. A fakultatív tantárgyak bevezetése miatt 2,3-ra kellene emelni az egy tanulócsoportra eső tanárok számát. (Az állami iskolákban így van.) Ez a létszámemelés mellett államsegély emeléssel is járna.
c) Esetenként kérik annak engedélyezését, hogy a 40 fős osztálylétszámot 4-5 fővel emelhessék.
d) A tanárok működésének engedélyezését minden évben kérni kell az Állami Egyházügyi Hivataltól. Ez felesleges munkát jelent. Javasolják, hogy csak változás esetén kelljen engedélyt kérni a foglalkoztatásra.
e) Kérik, hogy a MÁV utazási kedvezményt terjesszék ki az egyházi gimnáziumok
f) Az egyházi iskolákban történő építkezéseket ne nehezítsék a hivatalok. Kérik, hogy olyan elbírálás alá essenek, mint más szervek. (A szentendrei építkezés engedélyezése több évig elhúzódott.)
g) A korlátozott növendék létszám (14 fő) kötöttségének törlését kérik.
h) Az 5 napos munkahét bevezetése alól felmentést kért a győri, a pannonhalmi, az esztergomi, a kecskeméti, a budapesti Patrona és a debreceni Svetits Gimnázium. (6 gimnázium.) Kérésüket azzal indokolták, hogy diákjaik 50-90%-a kollégiumi növendék. mivel országos beiskolázásúak, a növendékek a nagy távolságok miatt nem tudnak hazautazni. Az indokok között szerepelnek pedagógiai és gazdasági szempontok is. (Vasárnapi diákmise.) Tekintettel az országos bevezetésre, nem látszik indokoltnak az újabb tanévre történő meghosszabbítás engedélyezése. (Szakközépiskolák között is több az országos beiskolázású!)
i) A Patrona Hungariae Gimnázium tulajdonában lévő épülettömb Ráday utcai szárnyát szakiskola vette igénybe. A Patrona lemond az épület használatba vételéről, ennek ellenében engedélyt kér a Knézits utcai épület tetőtér beépítésére.
j) A debreceni Svetits Gimnázium kollégiumi építési ügye megoldódott. Városrendezés miatt (utcanyitás) egy részt kisajátítottak az iskola telkéből. Cserébe az intézet másik telket és 2 millió Ft kártérítést kapott. E telken épül fel az új kollégium. Az építkezés várható ideje
Erre az időre a város ideiglenes kollégiumot biztosított a Svetits Gimnázium tanulóinak.
Budapest, 1982. október 22.
Pápai
(Pápai Béla)
főosztályvezető
2. sz[ámú] melléklet
KIMUTATÁS
a katolikus gimnáziumok legfontosabb adatairól 1981/82. tanév
Jelzet: MOL XIX-I-9-b-2521-1982. Eredeti, gépelt és kézzel javított tisztázatok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 20.
1938
1953
Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább
1961
Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább
1963
Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább
1969
A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő