Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
30 év a katolikus gimnáziumok életében
„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”
5. Irányítás
a) Az igazgatók jó szakemberek, jó vezetők. Néhány iskola kivételével (Szentendre, Debrecen) közvetflen kapcsolat alakult ki a helyi társadalmi szervekkel, ami azt jelenti, hogy tevőlegesen bekapcsolódtak az adott terület társadalmi, sport életébe. (Győr, Budapest Piarista.)
Az igazgatók zöme (5 fő) 2-3 éve vezeti iskoláját. A többi 5-7 éves igazgatói múltra tekint vissza. Idős igazgató nincs az egyházi gimnáziumokban.
b) A Katolikus Középiskolai Főhatóság (KKF) 1950-ben alakult a különböző szerzetesrendekhez tartozó gimnáziumok (bencés, ferences, piarista, szegedi iskolanővérek) ügyeinek koordinálására. A KKF elnöke a püspöki kar egy tagja (jelenleg Lékai János [!] bíboros, érsek-prímás). A KKF részéről az általános felügyeletet a mindenkori tanügyi előadó látja el. (1975 szeptemberétől Kapuy Vitál a főigazgató). A főhatóság biztosítja az iskolák szakfelügyeletének ellátását.
Kapuy Vitál főigazgató higgadt, kiegyensúlyozott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező vezető. Jó partner az ügyek intézésében.
A közvetlen kapcsolattartást bizonyítja az is, hogy a Középfokú Nevelési Főosztály megalakulása után Pápai Béla főosztályvezető elvtárssal áttekintették a katolikus gimnáziumok helyzetét, problémáit, a további együttműködés kérdéseit.
c) A megyei művelődésügyi osztályok általános és szakfelügyeletet látnak el a területükön lévő egyházi gimnáziumokban. 5 évenként általános felügyeleti vizsgálatot tartanak a minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal egyeztetett szempontjai alapján. (1983-ban esedékes).
Az iskolák és a megyei művelődésügyi szakigazgatás kapcsolata jó. Kivétel Hajdú-Bihar és Pest megye, ahol javítani kell az együttműködést (Pest megye évekig nem engedélyezte a szentendrei gimnázium
Hajdú megyében a Svetits Gimnázium nem akarja elfogadni a művelődésügyi osztály irányítását).d) A minisztérium Gimnáziumi Osztálya sokoldalú kapcsolatot tart fenn az a) és b) pontban felsoroltakkal, ami segíti a kölcsönös tájékoztatást, tájékozódást.
A kapcsolattartás évek során kialakult általános formái:
- igazgatói értekezleten való részvétel;
- érettségi vizsgákon a miniszteri megbízotti teendők ellátása;
- minisztériumi felügyelői vizsgálat előkészítése, a záróértekezleteken részvétel;
- esetenkénti iskolalátogatás;
- konzultációk a felmerülő kérdésekben (eltérő gyakorlati fakt. [fakultációk] engedélyezése, létszám feletti felvétel engedélyezése, stb. [satöbbi]).
Segítjük az egyházi gimnáziumokat minden elfogadható, az egyházpolitikai célokat szolgáló kérés teljesítésében:
- külföldi állampolgárok gyermekeinek egyházi gimnáziumba történő felvétele;
- kiegészítő rendtartás kiadása;
- katolikus hittankönyvek használatba vétele;
- ingyenes kiadványok megküldése.
E sokoldalú kapcsolattartást a KKF és az iskolák elismeréssel nyugtázzák.
6. Az iskolákat, a Főhatóságot foglalkoztató kérdések
a) Az állam és az egyház között kötött egyezmény korszerűsítését javasolják. 32 év annyi pozitív változást eredményezett az állam és az egyház kapcsolatában, hogy az túlnőtt az egyezmény keretein.
b) Emelni kellene a törzstag tanárok számát. A fakultatív tantárgyak bevezetése miatt 2,3-ra kellene emelni az egy tanulócsoportra eső tanárok számát. (Az állami iskolákban így van.) Ez a létszámemelés mellett államsegély emeléssel is járna.
c) Esetenként kérik annak engedélyezését, hogy a 40 fős osztálylétszámot 4-5 fővel emelhessék.
d) A tanárok működésének engedélyezését minden évben kérni kell az Állami Egyházügyi Hivataltól. Ez felesleges munkát jelent. Javasolják, hogy csak változás esetén kelljen engedélyt kérni a foglalkoztatásra.
e) Kérik, hogy a MÁV utazási kedvezményt terjesszék ki az egyházi gimnáziumok
f) Az egyházi iskolákban történő építkezéseket ne nehezítsék a hivatalok. Kérik, hogy olyan elbírálás alá essenek, mint más szervek. (A szentendrei építkezés engedélyezése több évig elhúzódott.)
g) A korlátozott növendék létszám (14 fő) kötöttségének törlését kérik.
h) Az 5 napos munkahét bevezetése alól felmentést kért a győri, a pannonhalmi, az esztergomi, a kecskeméti, a budapesti Patrona és a debreceni Svetits Gimnázium. (6 gimnázium.) Kérésüket azzal indokolták, hogy diákjaik 50-90%-a kollégiumi növendék. mivel országos beiskolázásúak, a növendékek a nagy távolságok miatt nem tudnak hazautazni. Az indokok között szerepelnek pedagógiai és gazdasági szempontok is. (Vasárnapi diákmise.) Tekintettel az országos bevezetésre, nem látszik indokoltnak az újabb tanévre történő meghosszabbítás engedélyezése. (Szakközépiskolák között is több az országos beiskolázású!)
i) A Patrona Hungariae Gimnázium tulajdonában lévő épülettömb Ráday utcai szárnyát szakiskola vette igénybe. A Patrona lemond az épület használatba vételéről, ennek ellenében engedélyt kér a Knézits utcai épület tetőtér beépítésére.
j) A debreceni Svetits Gimnázium kollégiumi építési ügye megoldódott. Városrendezés miatt (utcanyitás) egy részt kisajátítottak az iskola telkéből. Cserébe az intézet másik telket és 2 millió Ft kártérítést kapott. E telken épül fel az új kollégium. Az építkezés várható ideje
Erre az időre a város ideiglenes kollégiumot biztosított a Svetits Gimnázium tanulóinak.
Budapest, 1982. október 22.
Pápai
(Pápai Béla)
főosztályvezető
2. sz[ámú] melléklet
KIMUTATÁS
a katolikus gimnáziumok legfontosabb adatairól 1981/82. tanév
Jelzet: MOL XIX-I-9-b-2521-1982. Eredeti, gépelt és kézzel javított tisztázatok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő