Véget ér a február 4-én kezdődött jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzéséről.Tovább
A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig
Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.
Jelentés a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványról
Az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
Budapest
II. Kunfi Zsigmond út 17-19.
737/1948. tf. sz.
Népjóléti Miniszter Úr!
A Magyar Köztársaság Kormányának az Alapítványok bejelentéséről szóló 12.040/1948. Korm. számú rendeletében közölt felhívás alapján a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványra vonatkozólag - mint az Alapítvány kezelője - az alábbiakban teszem meg jelentésemet:
1. a) Az Alapítvány elnevezése: Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány.
b) Az Alapítvány célja az, hogy a „Császár fürdő jövedelméből annyi beteg és irgalmasrendi tag tartassék, amennyi csak tartható", azaz, hogy az Irgalmasrend budai kórházában a fürdő jövedelméből szegény sorsú betegeket ápoljanak és az ezeknek az ápolásához szükséges irgalmas szerzeteseket abból tartsák el. Ennek a célnak a biztosítására adományozta Marczibányi István és neje a Császár fürdőt, amely intézmény ezáltal a szegény betegek teljes díjtalan ápolását teszi lehetővé.
c) Az Alapítvány kezelője - az alapítólevél értelmében - a magyar Irgalmasrend mindenkori tartományfőnöke, jelenleg Toponáry József Ede rendfőnök, okl. gyógyszerész. Az Alapítvány kezelőjének székhelye: Az Irgalmasrend budai rendháza (Budapest, II., Kunfi Zsigmond utca 17-19. sz.). Az Alapítvány kezelője az Alapítvány vezetésében most is részt vesz.
d) Az Alapítvány ingatlan vagyona a Császár fürdő II., Kunfi Zsigmond utca 31-33., 35. és 50-52., 54. sz. alatti épületei. Ingó vagyon a Császár fürdő és szálló berendezése és felszerelése. Az ingatlanok értékét a Magyar Kormány 1790/1947. M. E. sz. rendeletében lefektetett elvek figyelembevételével határoztuk meg. Eszerint a Császár fürdő értéke: 5 463 495 Forint. Az ingó vagyon értéke: 46 623 Forint. Tekintettel a Császár fürdő romos állapotára, a fenntartási költségen felüli összeget helyreállításra fordítjuk és ezért tiszta jövedelem nincs.
e) A felügyeletet a Népjóléti Miniszter gyakorolja, akihez az Alapítvány minden évben beküldi költségvetését és zárszámadását.
f) Az Alapítványt terhelő tartozások:
Iparosok és kereskedők:
Szepessy János építőanyagkereskedő...... 2 611 Ft
Grafikai nyomdai vállalat................................ 5 200 Ft
Csihák Károly bádogos mester................... 16 000 Ft
Gál Lajosné üvegkereskedő........................ 21 000 Ft
Stüber Imre villanykereskedő....................... 5 000 Ft
Vojta István asztalos mester........................ 17 000 Ft
Jany János gépszerelő................................. 3 000 Ft
Markössy és Falus tüzelőkereskedő.......... 5 200 Ft
Vladász József szobafestő........................... 2 500 Ft
........................................................................... 77 311 Ft
Kölcsön és évi törlesztés:
Ibusz hirdető vállalat..................................... 5 611 Ft
Hetényi Gyula per részlet............................. 10 000 Ft
Újjáépítési kölcsön....................................... 18 000 Ft
.......................................................................... 33 611 Ft
Adótartozás:
Illetményadó hátralék.............................. 117 000 Ft
Összesen:.................................... 227 922 Ft
2. Az alapítólevél másolata mellékelve.
3. Az Alapítványnak 20 db Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. részvénye van, melyet a Magyar Általános Hitelbank letétében őrzött, s a Magyar Államkincstárnak felmentésre rendelkezésre bocsátott. A fenti címletről a Pénzintézeti Központ által kiállított 3199. sz. elismervényt egyidejűleg letétbe helyezte. Az Alapítvány tulajdonában volt értékpapírok az első világháborút követő infláció alkalmával teljesen elértéktelenedtek.
4. Az ingatlanok telekkönyvi adatai:
III., Kunfi Zsigmond utca 31-33. hrsz. 14479. Telekkönyvi betétszám: Duna jobbparti rész 6302. Térmérték: 2 hold 998,5 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 35. hrsz. 14562. Telekkönyvi betétszám: 2243. Térmérték: 111,6 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 50-52. hrsz. 14478. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 1 hold 41,9 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 54. hrsz. 14560. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 2 hold 144,4 négyszögöl.
Hrsz. 14553. 1454,70 négyszögöl
Hrsz. 14559. 1519,70 négyszögöl
Az épületeken előállott háborús károk találatok és légnyomás következtében álltak elő. A tetőzetet teljes egészében helyreállítottuk, az ereszcsatornázás még nincs teljes egészében helyreállítva. A találatok következtében keletkezett károkat - kevés kivétellel - helyreállítottuk.
Vagyok a Miniszter Úrnak
Budapest, 1948. december hó 17-én
Toponáry József Ede
az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
a Császárfürdői Kegyes Alapítvány kezelője
MOL XIX-C-1-a-3063-M-1-1950. (c tétel-10.535-1948.) - (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Elnöki főosztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 15.
1901
1942
Megnyitották a Kabay Kör által kezdeményezett paraszt–egyetemista tanácskozást, melyre meghívták a KALOT-ot, a KIE-t, a Nemzeti...Tovább
1944
Az amerikai légierő porig bombázza a Monte Cassino-i bencés kolostoregyüttest.Tovább
1945
Befejeződik a második világháború egyik legcéltalanabb bombázása, a drezdai támadás. Az akció végén több tízezernyi ártatlan polgári...Tovább
1991
Visegrádi Találkozó – Antall József magyar miniszterelnök, Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnökök...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő