A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig

Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.

Jelentés a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványról

Az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
Budapest
II. Kunfi Zsigmond út 17-19.
737/1948. tf. sz.

Népjóléti Miniszter Úr!

A Magyar Köztársaság Kormányának az Alapítványok bejelentéséről szóló 12.040/1948. Korm. számú rendeletében közölt felhívás alapján a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványra vonatkozólag - mint az Alapítvány kezelője - az alábbiakban teszem meg jelentésemet:

1. a) Az Alapítvány elnevezése: Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány.

b) Az Alapítvány célja az, hogy a „Császár fürdő jövedelméből annyi beteg és irgalmasrendi tag tartassék, amennyi csak tartható", azaz, hogy az Irgalmasrend budai kórházában a fürdő jövedelméből szegény sorsú betegeket ápoljanak és az ezeknek az ápolásához szükséges irgalmas szerzeteseket abból tartsák el. Ennek a célnak a biztosítására adományozta Marczibányi István és neje a Császár fürdőt, amely intézmény ezáltal a szegény betegek teljes díjtalan ápolását teszi lehetővé.

c) Az Alapítvány kezelője - az alapítólevél értelmében - a magyar Irgalmasrend mindenkori tartományfőnöke, jelenleg Toponáry József Ede rendfőnök, okl. gyógyszerész. Az Alapítvány kezelőjének székhelye: Az Irgalmasrend budai rendháza (Budapest, II., Kunfi Zsigmond utca 17-19. sz.). Az Alapítvány kezelője az Alapítvány vezetésében most is részt vesz.

d) Az Alapítvány ingatlan vagyona a Császár fürdő II., Kunfi Zsigmond utca 31-33., 35. és 50-52., 54. sz. alatti épületei. Ingó vagyon a Császár fürdő és szálló berendezése és felszerelése. Az ingatlanok értékét a Magyar Kormány 1790/1947. M. E. sz. rendeletében lefektetett elvek figyelembevételével határoztuk meg. Eszerint a Császár fürdő értéke: 5 463 495 Forint. Az ingó vagyon értéke: 46 623 Forint. Tekintettel a Császár fürdő romos állapotára, a fenntartási költségen felüli összeget helyreállításra fordítjuk és ezért tiszta jövedelem nincs.

e) A felügyeletet a Népjóléti Miniszter gyakorolja, akihez az Alapítvány minden évben beküldi költségvetését és zárszámadását.

f) Az Alapítványt terhelő tartozások:

Iparosok és kereskedők:
Szepessy János építőanyagkereskedő......   2 611 Ft
Grafikai nyomdai vállalat................................   5 200 Ft
Csihák Károly bádogos mester................... 16 000 Ft
Gál Lajosné üvegkereskedő........................ 21 000 Ft
Stüber Imre villanykereskedő.......................   5 000 Ft
Vojta István asztalos mester........................ 17 000 Ft
Jany János gépszerelő.................................   3 000 Ft
Markössy és Falus tüzelőkereskedő..........   5 200 Ft
Vladász József szobafestő...........................   2 500 Ft
........................................................................... 77 311 Ft

Kölcsön és évi törlesztés:
Ibusz hirdető vállalat.....................................   5 611 Ft
Hetényi Gyula per részlet............................. 10 000 Ft
Újjáépítési kölcsön....................................... 18 000 Ft
.......................................................................... 33 611 Ft

Adótartozás:

Illetményadó hátralék.............................. 117 000 Ft

Összesen:.................................... 227 922 Ft

2. Az alapítólevél másolata mellékelve.

3. Az Alapítványnak 20 db Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. részvénye van, melyet a Magyar Általános Hitelbank letétében őrzött, s a Magyar Államkincstárnak felmentésre rendelkezésre bocsátott. A fenti címletről a Pénzintézeti Központ által kiállított 3199. sz. elismervényt egyidejűleg letétbe helyezte. Az Alapítvány tulajdonában volt értékpapírok az első világháborút követő infláció alkalmával teljesen elértéktelenedtek.

4. Az ingatlanok telekkönyvi adatai:
III., Kunfi Zsigmond utca 31-33. hrsz. 14479. Telekkönyvi betétszám: Duna jobbparti rész 6302. Térmérték: 2 hold 998,5 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 35. hrsz. 14562. Telekkönyvi betétszám: 2243. Térmérték: 111,6 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 50-52. hrsz. 14478. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 1 hold 41,9 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 54. hrsz. 14560. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 2 hold 144,4 négyszögöl.
Hrsz. 14553. 1454,70 négyszögöl
Hrsz. 14559. 1519,70 négyszögöl

Az épületeken előállott háborús károk találatok és légnyomás következtében álltak elő. A tetőzetet teljes egészében helyreállítottuk, az ereszcsatornázás még nincs teljes egészében helyreállítva. A találatok következtében keletkezett károkat - kevés kivétellel - helyreállítottuk.

Vagyok a Miniszter Úrnak

Budapest, 1948. december hó 17-én

                                                                                             Toponáry József Ede
                                                                             az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
                                                                            a Császárfürdői Kegyes Alapítvány kezelője

MOL XIX-C-1-a-3063-M-1-1950. (c tétel-10.535-1948.) - (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Elnöki főosztály)  

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő