A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig

Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.

Jelentés a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványról

Az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
Budapest
II. Kunfi Zsigmond út 17-19.
737/1948. tf. sz.

Népjóléti Miniszter Úr!

A Magyar Köztársaság Kormányának az Alapítványok bejelentéséről szóló 12.040/1948. Korm. számú rendeletében közölt felhívás alapján a Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítványra vonatkozólag - mint az Alapítvány kezelője - az alábbiakban teszem meg jelentésemet:

1. a) Az Alapítvány elnevezése: Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány.

b) Az Alapítvány célja az, hogy a „Császár fürdő jövedelméből annyi beteg és irgalmasrendi tag tartassék, amennyi csak tartható", azaz, hogy az Irgalmasrend budai kórházában a fürdő jövedelméből szegény sorsú betegeket ápoljanak és az ezeknek az ápolásához szükséges irgalmas szerzeteseket abból tartsák el. Ennek a célnak a biztosítására adományozta Marczibányi István és neje a Császár fürdőt, amely intézmény ezáltal a szegény betegek teljes díjtalan ápolását teszi lehetővé.

c) Az Alapítvány kezelője - az alapítólevél értelmében - a magyar Irgalmasrend mindenkori tartományfőnöke, jelenleg Toponáry József Ede rendfőnök, okl. gyógyszerész. Az Alapítvány kezelőjének székhelye: Az Irgalmasrend budai rendháza (Budapest, II., Kunfi Zsigmond utca 17-19. sz.). Az Alapítvány kezelője az Alapítvány vezetésében most is részt vesz.

d) Az Alapítvány ingatlan vagyona a Császár fürdő II., Kunfi Zsigmond utca 31-33., 35. és 50-52., 54. sz. alatti épületei. Ingó vagyon a Császár fürdő és szálló berendezése és felszerelése. Az ingatlanok értékét a Magyar Kormány 1790/1947. M. E. sz. rendeletében lefektetett elvek figyelembevételével határoztuk meg. Eszerint a Császár fürdő értéke: 5 463 495 Forint. Az ingó vagyon értéke: 46 623 Forint. Tekintettel a Császár fürdő romos állapotára, a fenntartási költségen felüli összeget helyreállításra fordítjuk és ezért tiszta jövedelem nincs.

e) A felügyeletet a Népjóléti Miniszter gyakorolja, akihez az Alapítvány minden évben beküldi költségvetését és zárszámadását.

f) Az Alapítványt terhelő tartozások:

Iparosok és kereskedők:
Szepessy János építőanyagkereskedő......   2 611 Ft
Grafikai nyomdai vállalat................................   5 200 Ft
Csihák Károly bádogos mester................... 16 000 Ft
Gál Lajosné üvegkereskedő........................ 21 000 Ft
Stüber Imre villanykereskedő.......................   5 000 Ft
Vojta István asztalos mester........................ 17 000 Ft
Jany János gépszerelő.................................   3 000 Ft
Markössy és Falus tüzelőkereskedő..........   5 200 Ft
Vladász József szobafestő...........................   2 500 Ft
........................................................................... 77 311 Ft

Kölcsön és évi törlesztés:
Ibusz hirdető vállalat.....................................   5 611 Ft
Hetényi Gyula per részlet............................. 10 000 Ft
Újjáépítési kölcsön....................................... 18 000 Ft
.......................................................................... 33 611 Ft

Adótartozás:

Illetményadó hátralék.............................. 117 000 Ft

Összesen:.................................... 227 922 Ft

2. Az alapítólevél másolata mellékelve.

3. Az Alapítványnak 20 db Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. részvénye van, melyet a Magyar Általános Hitelbank letétében őrzött, s a Magyar Államkincstárnak felmentésre rendelkezésre bocsátott. A fenti címletről a Pénzintézeti Központ által kiállított 3199. sz. elismervényt egyidejűleg letétbe helyezte. Az Alapítvány tulajdonában volt értékpapírok az első világháborút követő infláció alkalmával teljesen elértéktelenedtek.

4. Az ingatlanok telekkönyvi adatai:
III., Kunfi Zsigmond utca 31-33. hrsz. 14479. Telekkönyvi betétszám: Duna jobbparti rész 6302. Térmérték: 2 hold 998,5 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 35. hrsz. 14562. Telekkönyvi betétszám: 2243. Térmérték: 111,6 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 50-52. hrsz. 14478. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 1 hold 41,9 négyszögöl.
III., Kunfi Zsigmond utca 54. hrsz. 14560. Telekkönyvi betétszám: 6302. Térmérték: 2 hold 144,4 négyszögöl.
Hrsz. 14553. 1454,70 négyszögöl
Hrsz. 14559. 1519,70 négyszögöl

Az épületeken előállott háborús károk találatok és légnyomás következtében álltak elő. A tetőzetet teljes egészében helyreállítottuk, az ereszcsatornázás még nincs teljes egészében helyreállítva. A találatok következtében keletkezett károkat - kevés kivétellel - helyreállítottuk.

Vagyok a Miniszter Úrnak

Budapest, 1948. december hó 17-én

                                                                                             Toponáry József Ede
                                                                             az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
                                                                            a Császárfürdői Kegyes Alapítvány kezelője

MOL XIX-C-1-a-3063-M-1-1950. (c tétel-10.535-1948.) - (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Elnöki főosztály)  

Ezen a napon történt december 08.

1906

Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább

1941

Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább

1941

Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1955

Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább

1956

A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő