A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig

Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.

Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány megszüntetése

 

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER           
V. Akadémia u. 1-3.       
 Marczibányi István és Mária-féle
 Császárfürdői Kegyes Alapítvány
 megszüntetése

Véghatározat

A főfelügyeletem alá tartozó és az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke kezelése alatt álló Marczibányi István és Mária féle Császárfürdői Kegyes Alapítványt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 2. sz. törvényerejű rendelete (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának b) pontja alapján megszüntetem.
Az alapítvány vagyonát a Tvr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján állami tulajdonba veszem. A megszüntetett alapítvány vagyonának kezelése felől az alábbiakban rendelkezem:
I. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14560 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 54. számú ingatlan az Egészségügyi Minisztérium kezelésébe,
II. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14478 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 50-52. számú ingatlan Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának kezelésébe,
III. a Budapest főváros Duna jobbparti 2243. sz. tkvi betétben 14562 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 35. számú ingatlan a Sportlétesítmények Vállalat kezelésébe,
IV. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14479 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 31-33. számú ingatlan az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata közös kezelésébe kerül.

Az alapítványra az alapítványi célból kifolyólag hárult esetleges kötelezettségek megszűnnek.
Az alapítványra nem az alapítványi célból kifolyólag hárult esetleges kötelezettségek a Tvr. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az államra szállnak át. Az állam e kötelezettségek tekintetében fennálló felelőssége Tvr. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében az átvett vagyontárgyak értéke erejéig terjed.

Az alapítvány kezelő szerve köteles az alapítvány vagyontárgyait a magyar egészségügyi miniszternek, a Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának, a Sportlétesítmények Vállalatának és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalatának átadni.

Fentiek kötelesek
a) az alapítvány vagyontárgyait haladéktalanul átvenni; az alapítványi ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése iránt a jelen véghatározat - mint a Tvr. 11. §-a értelmében telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat - alapján a szükséges telekkönyvi adatok beszerzése után haladéktalanul intézkedni;
b) az átvett vagyontárgyakról a forgalmi értéket is feltüntető átvételi jegyzőkönyvet készíteni és annak átvételi záradékkal ellátott egy-egy példányát a Pénzügyminisztérium VI. a. (vagyonkezelési) osztályához, [...] valamint hozzám felterjeszteni.

Megokolás

Az a cél, amelynek szolgálatára a tárgyban írt alapítvány rendeltetett, a megváltozott viszonyok folytán olyan közfeladattá vált, amelynek megvalósításáról legcélszerűbben az állam tud gondoskodni.

Ezért figyelemmel a Tvr. 1. §-ában foglaltakra - a rendelkező rész értelmében kellett határoznom.

Erről tudomásvétel, illetőleg további megfelelő eljárás végett értesítést kapnak:
1) Belügyminiszter úr,
2) Pénzügyminiszter úr,
3) Egészségügyi Minisztérium VII. főosztálya,
4) Sportlétesítmények Vállalata,
5) Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata,
6) Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága,
7) Irgalmasrend magyar tartományi főnöke

Budapest, 1950. évi december hó 28.

                                                                                                       Ember László
                                                                                                        osztályvezető

MOL XIX-C-1-f-3412-BRe-126-1951. (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Kórházi osztály

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő