A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig

Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.

Marczibányi István és Mária-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány megszüntetése

 

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER           
V. Akadémia u. 1-3.       
 Marczibányi István és Mária-féle
 Császárfürdői Kegyes Alapítvány
 megszüntetése

Véghatározat

A főfelügyeletem alá tartozó és az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke kezelése alatt álló Marczibányi István és Mária féle Császárfürdői Kegyes Alapítványt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 2. sz. törvényerejű rendelete (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának b) pontja alapján megszüntetem.
Az alapítvány vagyonát a Tvr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján állami tulajdonba veszem. A megszüntetett alapítvány vagyonának kezelése felől az alábbiakban rendelkezem:
I. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14560 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 54. számú ingatlan az Egészségügyi Minisztérium kezelésébe,
II. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14478 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 50-52. számú ingatlan Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának kezelésébe,
III. a Budapest főváros Duna jobbparti 2243. sz. tkvi betétben 14562 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 35. számú ingatlan a Sportlétesítmények Vállalat kezelésébe,
IV. a Budapest főváros Duna jobbparti 6302. sz. tkvi betétben 14479 hrszám alatt felvett III. Kunfi Zsigmond u. 31-33. számú ingatlan az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata közös kezelésébe kerül.

Az alapítványra az alapítványi célból kifolyólag hárult esetleges kötelezettségek megszűnnek.
Az alapítványra nem az alapítványi célból kifolyólag hárult esetleges kötelezettségek a Tvr. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az államra szállnak át. Az állam e kötelezettségek tekintetében fennálló felelőssége Tvr. 6. §-ának (3) bekezdése értelmében az átvett vagyontárgyak értéke erejéig terjed.

Az alapítvány kezelő szerve köteles az alapítvány vagyontárgyait a magyar egészségügyi miniszternek, a Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának, a Sportlétesítmények Vállalatának és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalatának átadni.

Fentiek kötelesek
a) az alapítvány vagyontárgyait haladéktalanul átvenni; az alapítványi ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése iránt a jelen véghatározat - mint a Tvr. 11. §-a értelmében telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat - alapján a szükséges telekkönyvi adatok beszerzése után haladéktalanul intézkedni;
b) az átvett vagyontárgyakról a forgalmi értéket is feltüntető átvételi jegyzőkönyvet készíteni és annak átvételi záradékkal ellátott egy-egy példányát a Pénzügyminisztérium VI. a. (vagyonkezelési) osztályához, [...] valamint hozzám felterjeszteni.

Megokolás

Az a cél, amelynek szolgálatára a tárgyban írt alapítvány rendeltetett, a megváltozott viszonyok folytán olyan közfeladattá vált, amelynek megvalósításáról legcélszerűbben az állam tud gondoskodni.

Ezért figyelemmel a Tvr. 1. §-ában foglaltakra - a rendelkező rész értelmében kellett határoznom.

Erről tudomásvétel, illetőleg további megfelelő eljárás végett értesítést kapnak:
1) Belügyminiszter úr,
2) Pénzügyminiszter úr,
3) Egészségügyi Minisztérium VII. főosztálya,
4) Sportlétesítmények Vállalata,
5) Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata,
6) Budapest főváros III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága,
7) Irgalmasrend magyar tartományi főnöke

Budapest, 1950. évi december hó 28.

                                                                                                       Ember László
                                                                                                        osztályvezető

MOL XIX-C-1-f-3412-BRe-126-1951. (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Kórházi osztály

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő