A Nobel-díjas Thomas Mann Budapestre látogatott.Tovább
A motalkó és gumifelhasználás korlátozása
1940 közepétől egyre súlyosabb nyersanyag- és energiakorlátozást kellett bevezetni Magyarországon Korlátozott felhasználás, jegyrendszer érvényesült az üzemanyag-ellátás területén, ami a mentőautókra is vonatkozott. A Tolna megyei Szekszárdon, ebben az időben, mindkét szolgálatot teljesítő mentőautó üzemképtelen volt. A megyei tisztikar első embere szomorúan állapította meg, hogy: „ma már ott állunk, hogy a kórházi kezelésre szoruló szülőnőket sem lehet a kórházba beszállítani.” A tűrhetetlen állapotokat a törvényhatósági ülésen több képviselő is igen hevesen bírálta.
Mekényes község panasza
10432/1943. | Budapest, 1943. szeptember hó 16. |
Méltóságos Alispán Úr!
Tárgy: Mekényes község panasza.
Hiv. szám: 14129/1943.
Hivatkozunk f. hó 13-án kelt 10181/1943. számú válasziratunkra, amellyel nagyjában már tájékoztattuk Méltóságodat a mekényesi panaszával kapcsolatosan.
A vizsgálatot megejtettük és a következőket állapítottuk meg:
1. Augusztus 15-én a kirendeltségnek már nem volt benzinje, mert 15 nap alatt elhasználta azt a 300 litert, amit 1-én rendelkezésére bocsátottunk, illetve csak az a 20 literes mennyiség volt tartalékolva, amelyet mindig tartalékolnia kell esetleges légitámadások esetére. Kirendeltségünk tehát joggal tagadta meg a kivonulást.
2. ...
3. Augusztus 14-én ... a kirendeltség újabb motalkó mennyiséget, illetve motalkó jegyeket igényelt, amit az itteni postakönyv tanúsága szerint 19-én vettünk kézhez és még aznap elintéztünk. Addig tehát, amíg a pótjegyeket a kirendeltség kézhez nem vette, kénytelen volt leállni.
4. Más üzemzavart, mint amit időnként a benzinhiány okoz, megállapítani nem tudtunk. A gépkocsi állandóan jó karban van tartva, e tekintetben soha panasz nem merült fel és így teljesen érthetetlen előttünk, hogy mi alapon állítja a mekényesi jegyző, hogy " a dombóvári mentőautó egyéb okokból is igen gyakran üzemképtelen", azonban, ha ez tényleg fennállana a mai körülmények között akkor sem lehet panasz tárgyává tenni, mert rendkívüli nehézségekkel küzdünk minden téren. A motalkó ellátásunk ... javulóban van, de semmiféle garanciánk nincs arra, hogy ez az állapot tartós lesz. Reméljük, hogy igen, ugyanezt azonban már nem állíthatjuk a gumi ellátással és az alkatrészek ellátásával kapcsolatosan. megtörténhetik, hogy a legközelebbi napokban (minden erőfeszítésünk ellenére) gumihiány miatt fog leállni a mentőállomás, avagy pedig azért, mert eltörik az autónak valamelyik alkatrésze, amit pótolni nem lehetséges. Normális körülmények között egy motor, vagy alváz hiba miatt üzemképtelenné vált mentőautót az ország legtávolabbi részében is 24 óra alatt ki tudtuk cserélni, mert elegendő tartalék kocsi állott ily célra központi garázsunkban. Ma minden tartalék kocsi valahol szolgálatában van, de szolgálatban vannak azok a mentőgépkocsik is, amelyeket az utóbbi években a háború kitörése óta be tudtunk szerezni, mert a területgyarapodás folytán mentőállomásaink számát a békebeli 54 mentőállomásról 102-re kellett emelni és még mindig vannak teljesen ellátatlan területek, amelyeket hálózatunkba bekapcsolni most már nem is tudunk, legelsősorban azért, mert sem új gépkocsikat, sem a hozzájuk való felszerelést beszerezni nem lehet.
5. Dombóvári kirendeltségünk átlagos teljesítménye békeidőben évi 10000 kilométerre rúgott. A háború kitörése óta a kivonulások száma ... a kilométer teljesítmény állandóan növekedik ... 1942-ben 15670 kilométernyi utat tett meg a mentőautó. A folyó esztendőben az eddig beérkezett jelentések alapján a forgalom tovább növekszik és ez a tény már önmagában bizonyítja, hogy részünkről minden megtörténik, hogy a szolgálat zavartalansága biztosítva legyen és hogy a fokozottabb háború okozta igénybe vételnek is eleget tegyünk. Ezt nem csak Dombóvárral, Szekszárddal, Dunaföldvárral kapcsolatosan mondhatjuk el, hanem az ország valamennyi mentőállomására vonatkozólag is állíthatjuk. Ugyanakkor, amikor minden más motorizált intézmény visszafejlődött, amikor a főváros területén a legszükségesebb autóbuszjáratokat sem lehet biztosítani gumi és motalkóhiány miatt, ugyanakkor a mi egyesületünk úgy a mentőállomások szaporítását, mint a kivonulások és a kilométer teljesítmény növelését illetően fejlődést mutat fel.
...
Mindent összefoglalva ama véleményünknek adunk kifejezést, hogy a mekényesi panasz arra a türelmetlenségre vezethető vissza, amellyel minden[hol] lépten-nyomon találkozik az ember és ami abból ered, hogy az emberek egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy háború van és az igényeket le kell fokozni, még a mentők igénybe vételét is, ahogy ezt előírja a m. kir. belügyminiszter úr 333290/XVI/1942. számú rendelete 1942. március 27-ről, amely valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldetett.
Befejezésül még csak ennyit! Tizennyolc év óta látjuk el Tolna vármegye mentő- és betegszállító szolgálatát. Sem Méltóságodtól, sem hivatali elődeitől, sem az illetékes hatósági orvosoktól eddig panaszt nem hallottunk, nyilvánvalóan nem is szolgáltunk rá.
Méltóságodnak vagyunk mély tisztelettel:
| A VÁRMEGYÉK ÉS VÁROSOK |
Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Alispáni Iratok, 14129/1943.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő