Elindul az első Tour de France.Tovább
A motalkó és gumifelhasználás korlátozása
Magyarországi pillanatkép 1943 őszéről
1940 közepétől egyre súlyosabb nyersanyag- és energiakorlátozást kellett bevezetni Magyarországon Korlátozott felhasználás, jegyrendszer érvényesült az üzemanyag-ellátás területén, ami a mentőautókra is vonatkozott. A Tolna megyei Szekszárdon, ebben az időben, mindkét szolgálatot teljesítő mentőautó üzemképtelen volt. A megyei tisztikar első embere szomorúan állapította meg, hogy: „ma már ott állunk, hogy a kórházi kezelésre szoruló szülőnőket sem lehet a kórházba beszállítani.” A tűrhetetlen állapotokat a törvényhatósági ülésen több képviselő is igen hevesen bírálta.
Források
Okok
| 10356/1943 Kov/I. | Budapest, 1943. szeptember 13. |
Méltóságos Dr. Szongott Edvin Úrnak, Tolna vármegye alispánja, Szekszárd.
Méltóságod 14950/1943. számú és szekszárdi mentőállomásunk gépkocsijainak üzemképtelenségére vonatkozó panaszok tárgyában írt soraira, az alábbiakban foglaljuk össze azokat az okokat, melyek mentőautóink üzemképtelenségét okozták.
Szekszárdi mentőállomásunk az ország egyik legforgalmasabb állomása és éppen ezért az ott szolgálatot teljesítő két mentőautó karbantartására mindig különös gondot fordítottunk. Így mindkét gépkocsit több ízben felrendeltük felrendeltük Budapestre, hogy az azokon szükséges javításokat elvégezhessük, de vidéki műszaki ellenőrző körútjaink során is mindig gondoskodunk arról, hogy a mentőautók karbantartását biztosítsuk. nagyobb hibáknak a kijavítását természetesen mindig Budapesten kell eszközölnünk és ez az oka annak is, hogy az egyik szekszárdi mentőautót csapágy olvadás miatt felhoztuk és, ha már úgyis fenn van, azon a szükséges egyéb hibákat is kijavítjuk, sőt a karosszérián mutatkozó hiányokat is pótoljuk. A mai idők következménye, hogy egy ilyen javítás elég hosszú időt vesz igénybe és ugyanez az oka annak, hogy a javítás tartamára tartalék kocsit nem tudunk Szekszárdra küldeni. Országunk megnövekedése óta ugyanis 49 új mentőállomást kellett felállítanunk, akkor, amikor új gépkocsit külföldről behoznunk már lehetetlen volt és így tartalék autó készletünket teljes egészében asz új mentőállomások emésztették fel.
A gumiellátás terén mutatkozó nehézségségeink egyre jobban éreztetik hatásukat egyesületünk működésében, mivel ma már nagyon gyakori, hogy több mentőautónk is leáll gumihiány miatt. természetesen a rendelkezésünkre álló készlettel legelsősorban forgalmas állomásainkat látjuk el és így szekszárdi mentőállomásunk gumiigénylését is azonnal teljesítettük, mihelyt arról tudomást szereztünk, illetve megfelelő gumik rendelkezésre álltak és így folyó hó 10-én 1 db és 11-én 2 db gumiabroncsot küldtünk a szekszárdi a szekszárdi mentőautó részére. Így Méltóságod levelének kézhezvételékor már postán is voltak a mentőautó üzembe állításához szükséges gumiabroncsok, melyeknél többet egyelőre nem tudunk, de ha újabb szükség felmerül, mindent meg fogunk tenni, hogy a mentőállomás üzembiztonságát semmi se zavarja.
| Teljes tisztelettel: |
Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára. Alispáni Iratok. 14950/1943.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő