Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
A Budapesti Rendőrkapitányság jelentése a Mos-OI! zenekar ügyében megkezdett nyomozásról
1983. május 17.
Budapesti Rendőrkapitányság
III/1. Alosztály
Szám 221-Bü-118/17/1983.
Szigorúan titkos!
Tárgy: E. J. és társai ügyében
Jelentés
Budapest, 1983. május 17.
A BRFK III/III-A. Alosztály „Gyűlölködők" fn. [fedőnevű] Előzetes Ellenőrzés adatai alapján 1983. május 16-án a Btk 148. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltünk el az 1983. május 16-án őrizetbe vett:
Fk. Sz. Gy. [...]
Fk. P. Z. [...]
E. J. [...]
lakosok ügyében.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 13. sz[ámú] Iparitanuló Intézetben egy osztályba járó Sz. Gy. és P. Z. gyanúsítottak 1982. őszén határozták el, hogy egy „punk" együttest alakítanak, amelyhez röviddel ez után csatlakozott a baráti körükhöz tartozó E. J. is. A gyanúsítottak közül Sz. Gy. több számot írt az együttes számára, amelyek végső zenei és szövegbeli kialakításában mind hárman részt vettek.
A Meggyfa utcai „Mozaik" klubban 1983. február 19-én kb. 8-10 „punk" együttes részvételével koncertre került sor. Ekkor lépett a kb. 100-150 fő fiatalokból álló közönség elé a gyanúsítottak által alakított „Mosoly" [!] együttes. Műsorukban 6 számot adtak elő, amelyeket E. J. énekelt, de a számok előadásában vokálisan társai is részt vettek.
Az együttes személyi viták miatt a koncert után 1983 márciusában feloszlott, több fellépésük nem volt a nyilvánosság előtt. Az előadott számok címei: „A bevándorlók bére csak halál lehet", „Cigánymentes övezet", „Románia", „Egyenruhám tiszta", „Állj át", „Éljenek a sikinheadok" [!]. A számok tartalma szerint alkalmasak az MNK [Magyar Népköztársaság] társadalmi rendje, a cigányok, a palesztinok, a román nép ellen gyűlölet felkeltésére, az „Egyenruhám tiszta" c[ímű] számuk a BM [Belügyminisztérium] szervek ellen irányul.
A gyanúsítottak a dalokat az MSZMP III/2. pártkörzet Meggyfa utcai hivatalos helyiségében adták elő.
Az 1983. május 16-án a gyanúsítottaknál megtartott házkutatáson Sz. Gy.-nél több egyértelműen fasiszta tartalmú verset, E. J.-nél az előadott számok gépelt szövegét, P. Z.-nél pedig 1 db [darab] rakéta pisztolyt foglaltunk le, amely az iü. [igazságügyi] fegyverszakértő előzetes megállapítása szerint emberélet kioltására alkalmas lőfegyver. Lefoglalásra került ezen túlmenően kazetta is, amely az előadott számokat tartalmazza.
Az ügyben vizsgálatot tanúk kihallgatásával, a zenekar működésével szimpatizáló, tagjaival azonos nézeteket valló és „punk" koncerteken fasiszta jellegű megnyilvánulásokat tevő személyek felkutatásával és elszámoltatásával folytatjuk.
A Fővárosi Főügyészség Állam Elleni Ügyek Osztályával való konzultáció alapján a gyanúsítottakat 1983. május 19-én előzetes letartóztatásba helyezzük.
Budapest, 1983. május 17.
Gy. L.
Dr. Gy. L. r[endőr] őrnagy
alosztályvezető
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő