Részlet Pesti Központi Kerületi Bíróság 1. Fk. 30.696/1983/5. számú ítéletéből

1983. szeptember 29.

„A vádlottak mindhárman bűnösségüket és a bűncselekmény elkövetését beismerték. Jóllehet érdemi védekezésük arra irányult, hogy a sz

ámok megírásával és előadásával csak ki akartak tűnni a többi együttes közül, nem kívántak gyűlöletet kelteni, egybehangzóan elmondták azt is, hogy a számokat azért írták meg, mert különböző okok miatt haragudtak a cigányokra, az arabokra, a románokra és a rendőrökre. A vádlottak vallomását a kihallgatott tanúk is különböző részletekben megerősítették. Ennek alapján meg lehetett állapítani, hogy a koncert szervezése során olyan alapvető mulasztások történtek, amely nélkül a vádlottaknak nyilván nem állt volna módjukban a bűncselekményt elkövetni. [...] Az ilyen módon megnyugtatóan megállapítható tényállás szerint a vádlottak célja a tényállásban szereplő számok előadásával egyértelműen saját érzelmeik másokban való felkeltése volt, szerepet kaphatott természetesen, mint ahogy a pszichológus szakértői véleményben felmerült, a feltűnési vágy, ez azonban csak motiválta a szövegválasztást és mint ilyen csak az alanyi oldalon lévő, nem szükségszerű tényállási eleme a bűncselekménynek. [...] A gyűlölet az ellenszenv szélsőséges formája. Azt, hogy a vádlottak ilyen érzelmeket tápláltak a dalokban szereplő népekkel, illetve fajjal valamint a rendőrökkel szemben, maguk sem vitatták. A dalok szövege pedig egyértelművé teszi, hogy ez az ellenszenv ilyen szélsőséges formában jelentkezhetett náluk. [...]. Mindez annyit jelent, hogy ezek a népek illetve fajok annyira ellenszenvesek, hogy ki kívánják irtani őket, illetve a rendőröket teljesen egyértelműen és maximálisan lejáratni szeretnék. [...] mindhárom vádlott javára enyhítő körülményként értékelte feltáró jellegű beismerő vallomását, figyelemmel arra is, hogy a vádlottak beismerése végül is kiterjedt a célzatra is. További enyhítő körülményként kellett figyelembe venni a töredelmes megbánást tanúsító magatartásukat, valamint a koncert szervezése során tapasztalható szervezetlenséget, [...] I. rendű vádlott javára további enyhítő körülmény fiatal felnőtt kora. Súlyosbító körülményként észlelte a bíróság mindhárom vádlott terhére, hogy az általuk elkövetett izgatási cselekmény a törvény két fordulatába ütközik és kétszeresen is súlyosabbnak minősül. [...] Jóllehet a vádlottak által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya magas, figyelemmel azonban az alkalmi elkövetésre, az elkövetést megkönnyítő külső körülményekre és arra, hogy a vádlottak koruknál fogva nyilvánvalóan nem megrögzötten helyezkednek szembe a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével és politikájával, a büntetési célok között az egyéni nevelési cél érdekében a bíróság szükségesnek látta alkalmazni a [..,] s ez az általános megelőzési cél érvényesítését sem veszélyezteti."