A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején

A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban

„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."

Részlet a zenekar egyik ismerősének kihallgatási jegyzőkönyvéből

1983. június 16.

 

„A politikai témák közül emlékezetem szerint legélesebben a cigánykérdés vetődött fel, tudni illik többször volt a cigányokkal verekedés és egyéb probléma, így a társaságban eléggé elítélő vélemények hangzottak el a cigánysággal kapcsolatban, 'szemét mocskosoknak', 'bokszosoknak' hívtuk őket, akiket az állam tart el és közben csak a lopáson meg a bűnözésen jár az eszük, kéne valamilyen módot találni arra, hogy ezeket az elemeket megfékezzék. Itt szeretném hozzátenni, hogy a Mosoly együttes „Cigánymentes övezet" című száma, ha túlzott formában is, de beszélgetéseink lényegét tartalmazza, tudni illik arról nem volt szó, hogy kiirtsák őket. Itt legfeljebb mi addig jutottunk el, hogy rá kéne szorítani őket a rendszeres munkára, akár internáló táborokkal, akár egyéb módon (az internáló táboron itt nem az eredeti értelmét értettük). A másik téma a románság problémája volt, itt az Erdély elvesztése mindannyiunknak fáj és ezen túlmenően a magyarokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, az elnyomó intézkedések. Szó volt arról, hogy Romániában a könyvek, a színdarabok egy része a magyarokat ázsiaiaknak, barbároknak, bevándorlóknak nevezi és a románt felsőbbrendű lényeknek kívánja bemutatni, mint a magyarokat. Ez a szemlélet tükröződik a Mosoly együttes „Románia" című számában, ismét túlzó módon. A harmadik téma a rendőrség volt, nevezetesen az, hogy egy-egy koncert alkalmával a rendőrök néha túl keményen intézkednek, de meg kell jegyeznem, hogy az „Egyenruhám tiszta" című szám már nagyon eltér a beszélgetésektől, mert azért mi a rendőrség egészét nem kívántuk megkérdőjelezni, arról nem volt szó, hogy verik az embereket, stb. Egyedül a „Bevándorlók bére" című számnak nincs beszélgetési alapja, mert sem a négerekkel, sem az arabokkal nem volt problémánk, ezt nem tudom honnan szedte a Mosoly együttes, mivel ez olyan fokú idegengyűlöletet fejez ki, ami egyrészt, másrészt valóban fasiszta szemléletre vall. Meg kívánom jegyezni, hogy a számokból az következne, hogy a Mosoly együttes tagjai fasiszták, de az én véleményem szerint nem azok. Más a számok szövege, és ennél sokkal enyhébb a fiúk véleménye. A nácizmust magát mind a hárman és velük együtt én elvetettük és ez így nem is került tulajdonképpen szóba."

Ezen a napon történt július 07.

1919

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább

1939

Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás, hatályba lép a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.Tovább

1951

Az első színes televízióadás az Egyesült Államokban.Tovább

1985

Taróczy Balázs (Heinz Günthardttal) első magyar győztesként megnyeri a férfi párost Wimbledonban.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő