A német Reichstag elfogadja a felhatalmazási törvényt (Ermächtigungsgesetz).Tovább
A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
Részlet az énekes kihallgatási jegyzőkönyvéből
1983. június 11.
„KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy az 5. tételszám alatt lefoglalt nagy alakú kockás füzetben lévő „Skinhead" rajzolatban elhelyezett kisméretű horogkereszteket, „Zieg Heil", „Heil Gestapo No Moscwa" feliratokat ki rajzolta?
FELELET: A rajzot a feliratokkal együtt én rajzoltam, ez mintegy szimbolikusan ábrázolja a Skinhead mozgalom szélsőséges (újfasiszta) szárnyát. A Mosoly együttes skinhead együttes, van is olyan számunk, hogy „Éljenek a skinheadek". Megítélésem szerint mi a skinhead mozgalomnak nem az újfasiszta, hanem az új hullámos vonalát vittük. Számaink szövege, bár kemény, de nem újfasiszta, hanem nacionalista.
KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a „Bevándorlók bére" c[ímű] szám kezdő sora: „Fehérnek születtem, árja vagyok" mennyiben minősül csak nacionalista jellegűnek, mióta árja a magyarság?
FELELET: Mi ezt a gondolatot átvitt értelemben vettük, úgy, hogy Magyarországon a magyarok, mint itt lakók joggal elvárhatják, hogy az itt tanuló, dolgozó arabok viselkedjenek rendesen, ahogy nekünk kéne náluk, a magyar nép ennek az országnak a gazdája, és ebben az értelemben árja, vagyis elsőrendű. Mi úgy értettük ezeket a számokat, hogy ha valamely más nép (arab, román, stb.) vagy népcsoport (cigány) megsért bennünket, akármilyen módon vagy mértékben, jogunk van visszaütni.
KÉRDÉS: Ez a visszaütés akár - a számok szövegéből is adódóan - a kiirtásig is terjedhet?
FELELET: A számok szövegéből adódóan ez akár az elpusztításig is terjedhet, amilyen a sértés olyannak vagy súlyosabbnak kell lenni a válasznak is.
Ebből a válaszomból adódik, hogy gyakorlatilag a számokkal is egyet értettem, legfeljebb egyes megfogalmazásokkal nem (pl. nem lehet lángszórónk), de a téma jól lett megfogva és megfelelően lett kifejtve, avval mindannyian egyet értettünk.
[...]
KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy védelmére mit tud előadni?
FELELET: Mi egyrészt azért írtuk és adtuk elő ezeket a számokat, mert konfliktusaink voltak arabokkal, cigányokkal, rendőrökkel és túlzó formában panaszkodtunk erről, kissé túlzó formában. Sok barátunk volt, akik különböző együttesekben játszanak, volt egy olyan elképzelésünk, hogy az együttessel kiemelkedhetünk a többiek közül, részben zeneileg, részben a szöveg kapcsán. Utólag elítélem ezt a dolgot, de ezen változtatni már nem tudok."
[...]
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1933
1939
Bartók: II. hegedűversenyének bemutatója.Tovább
1950
Megalakul a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ specializált szervezete (World Meteorological Organization, WMO).Tovább
1965
Az első kétszemélyes amerikai űrhajó, a Gemini–3 repüléseTovább
1983
Elindul az orosz-francia együttműködéssel készült Asztron nevű csillagászati műhold.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő