A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején
„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."
Részlet az énekes kihallgatási jegyzőkönyvéből
1983. június 11.
„KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy az 5. tételszám alatt lefoglalt nagy alakú kockás füzetben lévő „Skinhead" rajzolatban elhelyezett kisméretű horogkereszteket, „Zieg Heil", „Heil Gestapo No Moscwa" feliratokat ki rajzolta?
FELELET: A rajzot a feliratokkal együtt én rajzoltam, ez mintegy szimbolikusan ábrázolja a Skinhead mozgalom szélsőséges (újfasiszta) szárnyát. A Mosoly együttes skinhead együttes, van is olyan számunk, hogy „Éljenek a skinheadek". Megítélésem szerint mi a skinhead mozgalomnak nem az újfasiszta, hanem az új hullámos vonalát vittük. Számaink szövege, bár kemény, de nem újfasiszta, hanem nacionalista.
KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a „Bevándorlók bére" c[ímű] szám kezdő sora: „Fehérnek születtem, árja vagyok" mennyiben minősül csak nacionalista jellegűnek, mióta árja a magyarság?
FELELET: Mi ezt a gondolatot átvitt értelemben vettük, úgy, hogy Magyarországon a magyarok, mint itt lakók joggal elvárhatják, hogy az itt tanuló, dolgozó arabok viselkedjenek rendesen, ahogy nekünk kéne náluk, a magyar nép ennek az országnak a gazdája, és ebben az értelemben árja, vagyis elsőrendű. Mi úgy értettük ezeket a számokat, hogy ha valamely más nép (arab, román, stb.) vagy népcsoport (cigány) megsért bennünket, akármilyen módon vagy mértékben, jogunk van visszaütni.
KÉRDÉS: Ez a visszaütés akár - a számok szövegéből is adódóan - a kiirtásig is terjedhet?
FELELET: A számok szövegéből adódóan ez akár az elpusztításig is terjedhet, amilyen a sértés olyannak vagy súlyosabbnak kell lenni a válasznak is.
Ebből a válaszomból adódik, hogy gyakorlatilag a számokkal is egyet értettem, legfeljebb egyes megfogalmazásokkal nem (pl. nem lehet lángszórónk), de a téma jól lett megfogva és megfelelően lett kifejtve, avval mindannyian egyet értettünk.
[...]
KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy védelmére mit tud előadni?
FELELET: Mi egyrészt azért írtuk és adtuk elő ezeket a számokat, mert konfliktusaink voltak arabokkal, cigányokkal, rendőrökkel és túlzó formában panaszkodtunk erről, kissé túlzó formában. Sok barátunk volt, akik különböző együttesekben játszanak, volt egy olyan elképzelésünk, hogy az együttessel kiemelkedhetünk a többiek közül, részben zeneileg, részben a szöveg kapcsán. Utólag elítélem ezt a dolgot, de ezen változtatni már nem tudok."
[...]
ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő