A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején

A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban

„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."

Budapesti Rendőrkapitányság javaslata a Mos-OI! zenekarra vonatkozó nyomozás lezárására

1983. június 27.

 

Budapesti Rendőrkapitányság

III/1. Alosztály

Szám 221-Bü-118/76/1983.

Szigorúan titkos!

Tárgy: E. J. és társai ügyének lezárására

Javaslat

Budapest, 1983. június 27.

 

A BRFK III/III-A. Alosztály „Gyűlölködők" fn [fedőnevű] előzetes ellenőrzésének adatai alapján a Btk. 148.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt 1983. május16-án nyomozást rendeltünk el az 1983. május 16-19 között őrizetben, 1983. május 19-től előzetes letartóztatásban lévő:

[...]

alatti lakosok ügyében. [...]

 

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy Sz. Gy. és P. Z. kb. két éve foglalkoznak rendszeresen zenei tanulmányokkal, és terveztek egy együttes megalakítását. Később csatlakozott hozzájuk 1982 őszén E. J. A gyanúsítottak hétvégén rendszeresen találkoztak a Budapest III. kerület Flórián téren egymással és a baráti társaságukhoz tartozó punk nézeteket valló társaikkal, valamint más együttesek tagjaival. Beszélgetéseik során politikai véleményüket is kifejtették, így a cigánysággal, a romániai magyar nemzetiség helyzetével, a BM szervek működésével kapcsolatban. E beszélgetések során nacionalista, soviniszta állásfoglalásokat hangoztattak és gyakorlatilag e beszélgetések hatására alakult ki az együttes által később előadott számok szövege.

Az MSZMP III/2. körzet alapszervezet vezetősége a Hazafias Népfront kezdeményezésére 1982 folyamán megalakította a „Mozaik" Ifjúsági Klubot. [...] Az év elején klubvezető váltás volt, és az új vezető gyakorlatlanságából adódóan az 1983. február 19-én tartott koncert előkészítése során több - súlyos következményekre vezető - hibát vétett.

A koncertről sem annak engedélyezésére hivatott szerveket, sem a politikai szerveket - többek között a helyiség tulajdonosát a III/2. pártkörzet vezetőségét - nem értesítette.

A koncertre eredetileg 4 együttest terveztek, azonban ezt később megváltoztatták, és más együttesek fellépésének is helyt adtak, így a gyanúsítottakból álló „Mosoly" együttesnek is. Klubvezető ezen túlmenően nem kérte el a fellépő együttesek számainak szövegét. A koncerten nagy létszámú, 100-150 főből álló közönség - nagyrészt a punk együttesek sleppje - vett részt.

Az eseményről az egyik együttestől 1983. február 17-én értesült a kerületi KISZ Bizottság képviselője, majd értesítése alapján a III. kerületi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi előadója és a III/2. MSZMP körzet titkára. Az elvtársak a koncert kezdetén kb. 17 és 20 óra között is ott tartózkodtak. Az ifjúságvédelmi előadó és a titkár elvtársak felhívták a klubvezető figyelmét a leírt problémákra. Kb. 21 óra körül, a mikor a „Mosoly" együttes fellépett a klubvezető sem volt a koncertteremben, mivel kb. fél órára eltávozott.

A „Mosoly" együttes számait fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. írta, azonban a végleges szövege kialakításában, hangszerelésében fk. [fiatalkorú] P. Z. is részt vett. A számokat 1982 novemberétől folyamatosan próbálták, erről szűkebb baráti körük is értesült, egyesek a próbákon is részt vettek.

A számok (Bevándorlók bére; Cigánymentes övezet; Egyenruhám tiszta; Románia) egyértelműen fasiszta hangvételű, az MNK [Magyar Népköztársaság] társadalmi rendjét támadó, a román, palesztin és arab nép, valamint a cigányság ellen gyűlölet felkeltésére alkalmas, a BM [Belügyminisztérium]szerveket sértő és lejárató szövegeket tartalmaznak.

A számokból kisugárzó, más népeket (népcsoportokat) kiirtásig terjedő gyűlölet a BM [Belügyminisztérium] szerveket sértő és alaptalanul vádoló nézetek gyakorlatilag alig motiválta. A gyanúsítottak többször összeütközésbe kerültek cigányokkal, hallották, hogy Romániában elnyomják a magyarokat, a rendőrök verik a fiatalokat [a] könnyűzenei koncerteken, stb. Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak egyértelműen tudatában voltak számaik ellenséges voltával, „kemény szövegével", de erre tudatosan törekedtek, mivel ezen az úton is ki akartak tűnni az ilyen nézeteket más formában, burkoltan valló együttesek közül (CPg, Kretens). Az együttesnek a fellépése után a nézők közül többen felhívták a figyelmét [!] számaik fasiszta jellegére. A „Mosoly" együttes 1983 tavaszán felbomlott E. J. és fk. [fiatalkorú] Sz. Gy. közötti - zenei - nézeteltérések miatt.

[...]

A gyanúsítottak a nyomozás során beismerő vallomásaikban a leírt tényállást teljes mértékben alátámasztották. Elkövetési okaik között kiemelték a siker és az érvényesülés vágyát. Igyekeztek a cselekményüket apolitikusnak beállítani. Ezt cáfolja Sz. Gy. vonatkozásában a házkutatás során lefoglalt notesz, amelyben két évvel ezelőtt K. I. cs.-i lakossal - volt osztálytársával - együtt írt versek találhatók, amelyek élesen antiszemita és kommunistaellenesek (Gettó Blues, Birkenau, Auswitzi [!] rángatódzó, Párttag toborzó, stb.). A verseket más személyeknek nem mutatták meg, de a gyanúsítottban kialakult ellenséges nézetrendszert bizonyítják ezek a szövegek. [...]

Az ügy társadalomra veszélyessége kiemelkedő, hiszen több év óta Budapest területén nagy számú közönség előtt társadalmi rendünket ilyen nyíltan támadó szövegek nem hangzottak el.

A cselekmény elősegítő körülményei között szerepelnek a helyet adó III/2. MSZMP körzet és a klubvezető konkrét és egyéni mulasztásai. [...]

Megelőző intézkedésként a BRFK III/III.-A. Alosztállyal egyeztetve 7 személyt részesítettünk rendőrhatósági figyelmeztetésben. Nevezettek más punk együttesek tagjai (...), botrányos magatartást tanúsító nézők (...), az antiszemita versek írója (K. I.), a Mozaik Klub vezetője (...) és a kommunista ellenes dalt éneklő tanuló (...).

A fentiek alapján

-     Sz. Gy., P. Z. és E. J. a Btk 148. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett izgatás,

-        [...]

bűntett elkövetésével gyanúsíthatók.

 

A fentieket bizonyítják:

  • tanúvallomási jegyzőkönyvek,
  • szakértői szakvélemények,
  • tárgyi bizonyítékok (a koncert hangfelvétele)
  • gyanúsítotti jegyzőkönyvek.

 

A leírtak alapján kérem engedélyezni Erdős József és társai ügyének lezárását és az alábbi intézkedések megtételét:

E.J., fk. [fiatalkorú] S. Gy. és fk. [fiatalkorú] P. Z. ügyében az iratoknak vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségre történő megküldését,

[...]

 

Dr. Gy. L. r[endőr] őrnagy, alosztályvezető             Dr. R. L. r[endőr] százados, fővizsgáló

 

ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

Ezen a napon történt május 14.

1902

A VKM felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az ifjúsági egyesü-letek alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvét – három példányban –...Tovább

1912

Hegedüs Géza magyar író, költő, műkritikus (†1999)Tovább

1917

első világháború: A tizedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadó egységei visszaszorítják az osztrák-magyar haderőt, és...Tovább

1938

Imrédy Béla lett a magyar kormányfő. A kormány és a KALOT talál-kozása szinte törvényszerűnek mondható, hiszen katolikus politikus lépett...Tovább

1940

A német Luftwaffe tévedésből Rotterdam lakónegyedei ellen intéz légitámadást. Az áldozatok száma 900, melyet a holland külügyminisztérium...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők