Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
A „zsidórendeletek" hatása
Szőke Lajos rádió-ügye
Az alább közölt források Szőke Lajos budapesti lakos, nyugalmazott MÁV-főmérnök beszolgáltatásra ítélt rádiója körüli hercehurcát mutatják be. Amikor a Szőke család a zsidó rendelkezések miatt 1944 tavaszán kényszerűen az egyik lakásból a másikba költözött, a rádió a leltárba vett egyéb tárgyakkal együtt ottmaradt, s a felszólítás dacára sem volt képes beszolgáltatni. A precíz mérnökember pedig hiába próbált elmagyarázni a Postaigazgatóságnak a felszólítás teljesíthetetlenségét, hatóság továbbra is követelte tőle készüléket...
Források
1. Szőke Lajos nyilatkozata a budapesti II. kerületi Retek utca 17. szám alóli kilakoltatásáról és ingóságai zár alá vételéről továbbá lakásváltozásáról, a budapesti II. kerületi Retek utcából 17. 4. emelet 1. szám alól a Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alá költöztetéséről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 15.
2. Lakásváltozási bizonylat Szőke Lajos részére a budapesti II. kerületi Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alól a Harisbazár utca 5. szám alá költözésről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 14.
3. Szőke Lajos lakásleltára(i) a Budapest, II. kerületi, Retek utca 17. szám alatti ingatlanban hagyott használati tárgyakról. – 1944. április 15.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 13.
4. Szőke Lajos bejelentő nyilatkozata az 1600/1944. M. E. számú rendelet alapján a zsidó vagyonáról, aláírással. – d. n.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 16.
5. Szőke Lajos lakásleltára házi ingóságairól (Budapest, IV. kerület, Harisbazár utca 5. szám). – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 20.
6. Szőke Lajos levele a M. Kir. Postaigazgatóságnak. Ebben leírja, hogy a kilakoltatás miatt nem tud eleget tenni bejelentett rádiója beszolgáltatásának. – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 17.
7. Az M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak bejelentett rádiókészüléke beszolgáltatásának igazolásáról. – 1944. július 3.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 21.
8. M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak rádióengedélye visszavonásáról és a készülék kötelező beszolgáltatásáról – 1944. május 13.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 19.
9. Szőke Lajos kérvénye a M. Kir. Postaigazgatóságnak a rádió-beszolgáltatás elengedéséről a kolozsvári román megszállás alatti ellenállása miatt. – 1944. április 9.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 11.
10. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának felszólítása Szőke Lajos részére a kiürített lakásban maradt ingóságokról készült leltár beszolgáltatásáról a Síp utca 12. szám alatti irodába. – 1944. május 2.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 18.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő