Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
Hova tűntek a kozmetikumok?
Egy minisztériumi levél 1952-ből
A közölt dokumentumokban bemutatott eset meglehetősen „tyúkper” jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha a sorok közötti jelentéstartalomra is figyelünk.
Források
Kozmetikai cikk ellátás
Belkereskedelmi Minisztérium
Budapest, V., Vigadó U. 6.
Telefon: 185-925, 185-940
Tárgy: Kozmetikai cikk ellátás.
| Előadó: Steiner L/Di 775-1/40/1952.XII. szám | Hiv. sz.: |
Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
K a p o s v á r
A Vegyianyag Nagykereskedelmi Iroda instruktorai látogatásaik során megállapították, hogy a balatonmenti Népbolt Árudák most a fő szezonban nincsenek megfelelően ellátva kozmetikai cikkekkel, és így az ott üdülő dolgozók igényeit nem tudják ellátni. ez a körülmény a dolgozók jogos kifogásait váltja ki és tudomásom szerint ezzel a kérdéssel már a helyi sajtó is foglalkozott.
A nagykereskedelmi vállalatok megfelelően felkészültek a nyári idényre és a kiskereskedelmi hálózatban hiányzó cikkek a nagykereskedelem raktáraiban elfekszenek, tehát az idény ellátásához szükséges árumennyiség rendelkezésre áll, azonban a kiskereskedelmi boltok kezelői a készletek feltöltése elől azzal zárkóznak el, hogy vállalati központjuk fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével - pénzügyi szempontok miatt megtiltotta a nagyobb arányú vásárlást.
Kérem a Tanácsot, utasítsa a Somogy megyei Népbolt Központját, hogy tiltó rendelkezését azonnal vonja vissza és boltkezelői részére engedélyezze a forgalomhoz és a jelentkező szükséglethez megfelelő vásárlást. A szezon jellegre való tekintettel az áruellátási hiány kiküszöbölése érdekében sürgős intézkedésre van szükség, hogy az üdülő dolgozók igényei a fent-hivatkozott cikkekben feltétlenül biztosithatók legyenek.
Budapest, 1952. július 22.
| Quittner László s.k. |
Kiadmány hiteléül: |
|
SML. XXIII. 1. k. 775/38-1/1952. (Somogy Megyei Levéltár - XXIII. 1. k. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Kereskedelmi Osztálya 775/38-1/1952. Érkeztetési dátum: 1952. július 25.A "kiadmány hiteléül" felirat utólagos pecsételés. Az irodavezető sajátkezű aláírása mellett "Belkereskedelmi Minisztérium" feliratú körbélyegző.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő