Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Hova tűntek a kozmetikumok?
Egy minisztériumi levél 1952-ből
A közölt dokumentumokban bemutatott eset meglehetősen „tyúkper” jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha a sorok közötti jelentéstartalomra is figyelünk.
Források
Kozmetikai cikk ellátás
Belkereskedelmi Minisztérium
Budapest, V., Vigadó U. 6.
Telefon: 185-925, 185-940
Tárgy: Kozmetikai cikk ellátás.
| Előadó: Steiner L/Di 775-1/40/1952.XII. szám | Hiv. sz.: |
Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
K a p o s v á r
A Vegyianyag Nagykereskedelmi Iroda instruktorai látogatásaik során megállapították, hogy a balatonmenti Népbolt Árudák most a fő szezonban nincsenek megfelelően ellátva kozmetikai cikkekkel, és így az ott üdülő dolgozók igényeit nem tudják ellátni. ez a körülmény a dolgozók jogos kifogásait váltja ki és tudomásom szerint ezzel a kérdéssel már a helyi sajtó is foglalkozott.
A nagykereskedelmi vállalatok megfelelően felkészültek a nyári idényre és a kiskereskedelmi hálózatban hiányzó cikkek a nagykereskedelem raktáraiban elfekszenek, tehát az idény ellátásához szükséges árumennyiség rendelkezésre áll, azonban a kiskereskedelmi boltok kezelői a készletek feltöltése elől azzal zárkóznak el, hogy vállalati központjuk fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével - pénzügyi szempontok miatt megtiltotta a nagyobb arányú vásárlást.
Kérem a Tanácsot, utasítsa a Somogy megyei Népbolt Központját, hogy tiltó rendelkezését azonnal vonja vissza és boltkezelői részére engedélyezze a forgalomhoz és a jelentkező szükséglethez megfelelő vásárlást. A szezon jellegre való tekintettel az áruellátási hiány kiküszöbölése érdekében sürgős intézkedésre van szükség, hogy az üdülő dolgozók igényei a fent-hivatkozott cikkekben feltétlenül biztosithatók legyenek.
Budapest, 1952. július 22.
| Quittner László s.k. |
Kiadmány hiteléül: |
|
SML. XXIII. 1. k. 775/38-1/1952. (Somogy Megyei Levéltár - XXIII. 1. k. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Kereskedelmi Osztálya 775/38-1/1952. Érkeztetési dátum: 1952. július 25.A "kiadmány hiteléül" felirat utólagos pecsételés. Az irodavezető sajátkezű aláírása mellett "Belkereskedelmi Minisztérium" feliratú körbélyegző.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő