Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
Hova tűntek a kozmetikumok?
Egy minisztériumi levél 1952-ből
A közölt dokumentumokban bemutatott eset meglehetősen „tyúkper” jellegű. Kevés a kozmetikai áru a Balaton parti boltokban, ezért a felettes hatóság intézkedik, hogy a nagykereskedelmi raktárakból töltsék fel a készleteket. A minisztériumi levél jól illusztrálja a hiánygazdaság működését, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy utal a kiskereskedelmi áruhiány okára, a merev, tervgazdálkodásos rendszerre, az ebből fakadó rugalmatlanságra is. Ennél azonban jóval érdekesebb információkat nyerhetünk, ha a sorok közötti jelentéstartalomra is figyelünk.
Források
Kozmetikai cikk ellátás
Belkereskedelmi Minisztérium
Budapest, V., Vigadó U. 6.
Telefon: 185-925, 185-940
Tárgy: Kozmetikai cikk ellátás.
| Előadó: Steiner L/Di 775-1/40/1952.XII. szám | Hiv. sz.: |
Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
K a p o s v á r
A Vegyianyag Nagykereskedelmi Iroda instruktorai látogatásaik során megállapították, hogy a balatonmenti Népbolt Árudák most a fő szezonban nincsenek megfelelően ellátva kozmetikai cikkekkel, és így az ott üdülő dolgozók igényeit nem tudják ellátni. ez a körülmény a dolgozók jogos kifogásait váltja ki és tudomásom szerint ezzel a kérdéssel már a helyi sajtó is foglalkozott.
A nagykereskedelmi vállalatok megfelelően felkészültek a nyári idényre és a kiskereskedelmi hálózatban hiányzó cikkek a nagykereskedelem raktáraiban elfekszenek, tehát az idény ellátásához szükséges árumennyiség rendelkezésre áll, azonban a kiskereskedelmi boltok kezelői a készletek feltöltése elől azzal zárkóznak el, hogy vállalati központjuk fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével - pénzügyi szempontok miatt megtiltotta a nagyobb arányú vásárlást.
Kérem a Tanácsot, utasítsa a Somogy megyei Népbolt Központját, hogy tiltó rendelkezését azonnal vonja vissza és boltkezelői részére engedélyezze a forgalomhoz és a jelentkező szükséglethez megfelelő vásárlást. A szezon jellegre való tekintettel az áruellátási hiány kiküszöbölése érdekében sürgős intézkedésre van szükség, hogy az üdülő dolgozók igényei a fent-hivatkozott cikkekben feltétlenül biztosithatók legyenek.
Budapest, 1952. július 22.
| Quittner László s.k. |
Kiadmány hiteléül: |
|
SML. XXIII. 1. k. 775/38-1/1952. (Somogy Megyei Levéltár - XXIII. 1. k. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Kereskedelmi Osztálya 775/38-1/1952. Érkeztetési dátum: 1952. július 25.A "kiadmány hiteléül" felirat utólagos pecsételés. Az irodavezető sajátkezű aláírása mellett "Belkereskedelmi Minisztérium" feliratú körbélyegző.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1905
1912
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
1919
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
1946
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
1971
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő