Hüje volt

„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”

Források 

Jelentés 1.

Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka

J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, augusztus 26.

Jelentem, hogy a mai nap folyamán 11 órakor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányságra B. Á. a mátészalkai Pártbizottságról, hogy a Mátészalka Lenin parkban lévő Lenin szobor márványtáblájára ismeretlen személy azt írta fel, hogy "hülye volt".

A bejelentést követően a helyszínen megjelentem, ahol az alábbiakat állapítottam meg:

A bejelentést megelőzően két ismeretlen fiatalember szólt a Pártbizottság épületében szolgálatot teljesítő F. J. munkásőrnek, hogy mit észleltek a Lenin szobornál, ezután tett jelentést F. elvtárs B. elvtársnak.

F. J. munkásőrt részletesen kikérdeztem a bejelentést tevő személyekkel kapcsolatban, azonban még személyleírást sem tudott adni róluk.
Így a bejelentést tevő személyek felkutatására tett intézkedésem eredményre nem vezetett, a felfedező személyek kilétét megállapítani nem tudtam.

A helyszínen megállapítottam, hogy a szobor márványtáblájára nagy nyomtatott betűkkel volt felírva a HÜJE VOLT felirat. Azt is megállapítottam, hogy az íráshoz eszközként a szobor talapzata melletti virágtartóban lévő betónia virág lila színű festékanyagot tartalmazó szirmát használták fel, mert ilyen már kissé megszáradt szirom darabok voltak a márványtáblára felszáradva, ugyanilyen sziromdarabok voltak láthatók a szobor talapzatára lehullva is.

Írásbeli jellegzetességként megállapítható volt a betűk primitív vonalvezetése, a helyesírási hiba, mivel az ipszilonos LY helyett pontos J betű volt írva a szövegben.

Az írás szélessége 10 cm colt, hosszúsága 25 cm. A betűk nagysága 8-10 cm-ig terjedt.
Az írás a szobor szembenézeti oldalán volt az évszámot tartalmazó fehér színű márványtáblán, az jól látható volt, mivel a parkon átvezető úttal szemben áll a szobor. A betűk nagysága miatt is jól látható volt.
Azt mindenki láthatta, aki a parkon áthaladt.

A feliratot fényképfelvételen - fekete-fehér - rögzítettem több irányból és távolságról.
Majd ezt követően a feliratot eltávolítottuk a márványtábláról.

Az elkövető felderítése érdekében meghallgattam azokat a munkásőröket, akik 1981. augusztus 25-ről 26-ra virradóra szolgálatot teljesítettek a mátészalkai Pártbizottság épületében.

L. F. (...)

D. E. (...)

Éjszaka több esetben is kinéztek az épület elé, és a parkot is figyelték - mivel korábban már volt probléma a szobor körül - de semmi gyanúsat nem tapasztaltak.
Néhány fiatalt láttak a parkban kb. 21-22 óráig, utána senkit nem láttak ott mozogni.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudtak közölni.
Tehát arra vonatkozóan nem tudtam adatokat beszerezni, hogy az esti, ill. éjszakai órákban kik tartózkodtak a parkban.

Intézkedésem alkalmával a parkot ellenőriztem, ott olyan személyek nem tartózkodtak, akik számításba vehetők lettek volna a cselekmény elkövetésével.

Megkíséreltem további adatokat gyűjteni a közeli gimnáziumban és iskolában, de mivel ott még tanítás nincs, csak néhány személy tartózkodott, akik semmi érdemlegeset nem tudtak közölni.

Az éjszakai órákban a város területén szolgálatot teljesítő rendőrjárőr sem észlelt semmi gyanúsat az eseménnyel kapcsolatban.

A jövőben indokoltnak látszik további adatgyűjtést végezni a közeli gimnáziumban és általános iskolában is, hogy kik azok a fiatalkorú személyek, akik gyakran járnak a parkba, főként az esti órákban, akik számításba vehetők a cselekmény elkövetésével.

Célszerű eligazítani az önkéntes rendőri állományt is, bevonni őket az adatgyűjtő munkába. Hasonló módon az Ifjú Gárdát is.

Indokoltnak látszik a kérdéses parkban nyomozó portyákat és rejtett figyelő szolgálatokat szervezni - mivel már korábban is fordultak elő hasonló esetek ugyanezen a helyen.

Célszerűnek látszik adatgyűjtést folytatni arra vonatkozóan is, hogy kik azok a cigány, ill. csavargó személyek, akik gyakran megjelennek a parkban, akik már összeütközésbe kerültek a törvénnyel, hajlamosak hasonló jellegű cselekmény elkövetésére.

Az adatgyűjtés során bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Igen nagy valószínűséggel a kérdéses szöveget fiatalkorú személyek írhatták fel a szoborra, esetleg ebből egymás között viccet csinálhattak. Semmi adat nem utal arra, hogy ellenséges politikai megnyilvánulással állnánk szemben.
A felírás spontán módon történhetett, mivel az elkövető nem festéket vagy egyéb íróeszközt használt, hanem a helyszínen lévő virág szirmát használta fel erre.
Ebből is arra lehet következtetni, hogy nem előre kitervelt lehetett a cselekmény.
Erre lehet következtetni az elkövetés primitív módjából is. (Írás kiforratlansága, helyesírási hiba.)

A további hasonló cselekmények megelőzése érdekében a mátészalkai Munkásőr Parancsnok a szolgálatot teljesítő munkásőrök figyelmét felhívta arra, hogy szolgálatukat éberebben lássák el, a szobrot is ellenőrizzék éjszakánként több alkalommal is.

Az elkövető felderítése érdekében további adatgyűjtő munka szükséges.

Jelentésemet javaslom felterjeszteni a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság Állambiztonsági Osztály Vezetőjének.

Kmft.

Urr István r. fhdgy.

LÁTTAM:

 KOZMA BERTALAN r. fhdgy:
kapitányság vezetője

(ÁBTL 3.1.5. O-18211 9-11. old.)

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő