Rákosi Mátyás a Nemzeti Sportcsarnokban tartott beszédet, melyben „izzadó homlokkal” volt kénytelen elismerni felelősségét a koncepciós...Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Források
Jelentés 1.
Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, augusztus 26.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 11 órakor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányságra B. Á. a mátészalkai Pártbizottságról, hogy a Mátészalka Lenin parkban lévő Lenin szobor márványtáblájára ismeretlen személy azt írta fel, hogy "hülye volt".
A bejelentést követően a helyszínen megjelentem, ahol az alábbiakat állapítottam meg:
A bejelentést megelőzően két ismeretlen fiatalember szólt a Pártbizottság épületében szolgálatot teljesítő F. J. munkásőrnek, hogy mit észleltek a Lenin szobornál, ezután tett jelentést F. elvtárs B. elvtársnak.
F. J. munkásőrt részletesen kikérdeztem a bejelentést tevő személyekkel kapcsolatban, azonban még személyleírást sem tudott adni róluk.
Így a bejelentést tevő személyek felkutatására tett intézkedésem eredményre nem vezetett, a felfedező személyek kilétét megállapítani nem tudtam.
A helyszínen megállapítottam, hogy a szobor márványtáblájára nagy nyomtatott betűkkel volt felírva a HÜJE VOLT felirat. Azt is megállapítottam, hogy az íráshoz eszközként a szobor talapzata melletti virágtartóban lévő betónia virág lila színű festékanyagot tartalmazó szirmát használták fel, mert ilyen már kissé megszáradt szirom darabok voltak a márványtáblára felszáradva, ugyanilyen sziromdarabok voltak láthatók a szobor talapzatára lehullva is.
Írásbeli jellegzetességként megállapítható volt a betűk primitív vonalvezetése, a helyesírási hiba, mivel az ipszilonos LY helyett pontos J betű volt írva a szövegben.
Az írás szélessége 10 cm colt, hosszúsága 25 cm. A betűk nagysága 8-10 cm-ig terjedt.
Az írás a szobor szembenézeti oldalán volt az évszámot tartalmazó fehér színű márványtáblán, az jól látható volt, mivel a parkon átvezető úttal szemben áll a szobor. A betűk nagysága miatt is jól látható volt.
Azt mindenki láthatta, aki a parkon áthaladt.
A feliratot fényképfelvételen - fekete-fehér - rögzítettem több irányból és távolságról.
Majd ezt követően a feliratot eltávolítottuk a márványtábláról.
Az elkövető felderítése érdekében meghallgattam azokat a munkásőröket, akik 1981. augusztus 25-ről 26-ra virradóra szolgálatot teljesítettek a mátészalkai Pártbizottság épületében.
L. F. (...)
D. E. (...)
Éjszaka több esetben is kinéztek az épület elé, és a parkot is figyelték - mivel korábban már volt probléma a szobor körül - de semmi gyanúsat nem tapasztaltak.
Néhány fiatalt láttak a parkban kb. 21-22 óráig, utána senkit nem láttak ott mozogni.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudtak közölni.
Tehát arra vonatkozóan nem tudtam adatokat beszerezni, hogy az esti, ill. éjszakai órákban kik tartózkodtak a parkban.
Intézkedésem alkalmával a parkot ellenőriztem, ott olyan személyek nem tartózkodtak, akik számításba vehetők lettek volna a cselekmény elkövetésével.
Megkíséreltem további adatokat gyűjteni a közeli gimnáziumban és iskolában, de mivel ott még tanítás nincs, csak néhány személy tartózkodott, akik semmi érdemlegeset nem tudtak közölni.
Az éjszakai órákban a város területén szolgálatot teljesítő rendőrjárőr sem észlelt semmi gyanúsat az eseménnyel kapcsolatban.
A jövőben indokoltnak látszik további adatgyűjtést végezni a közeli gimnáziumban és általános iskolában is, hogy kik azok a fiatalkorú személyek, akik gyakran járnak a parkba, főként az esti órákban, akik számításba vehetők a cselekmény elkövetésével.
Célszerű eligazítani az önkéntes rendőri állományt is, bevonni őket az adatgyűjtő munkába. Hasonló módon az Ifjú Gárdát is.
Indokoltnak látszik a kérdéses parkban nyomozó portyákat és rejtett figyelő szolgálatokat szervezni - mivel már korábban is fordultak elő hasonló esetek ugyanezen a helyen.
Célszerűnek látszik adatgyűjtést folytatni arra vonatkozóan is, hogy kik azok a cigány, ill. csavargó személyek, akik gyakran megjelennek a parkban, akik már összeütközésbe kerültek a törvénnyel, hajlamosak hasonló jellegű cselekmény elkövetésére.
Az adatgyűjtés során bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Igen nagy valószínűséggel a kérdéses szöveget fiatalkorú személyek írhatták fel a szoborra, esetleg ebből egymás között viccet csinálhattak. Semmi adat nem utal arra, hogy ellenséges politikai megnyilvánulással állnánk szemben.
A felírás spontán módon történhetett, mivel az elkövető nem festéket vagy egyéb íróeszközt használt, hanem a helyszínen lévő virág szirmát használta fel erre.
Ebből is arra lehet következtetni, hogy nem előre kitervelt lehetett a cselekmény.
Erre lehet következtetni az elkövetés primitív módjából is. (Írás kiforratlansága, helyesírási hiba.)
A további hasonló cselekmények megelőzése érdekében a mátészalkai Munkásőr Parancsnok a szolgálatot teljesítő munkásőrök figyelmét felhívta arra, hogy szolgálatukat éberebben lássák el, a szobrot is ellenőrizzék éjszakánként több alkalommal is.
Az elkövető felderítése érdekében további adatgyűjtő munka szükséges.
Jelentésemet javaslom felterjeszteni a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság Állambiztonsági Osztály Vezetőjének.
Kmft.
Urr István r. fhdgy.
LÁTTAM:
| KOZMA BERTALAN r. fhdgy: kapitányság vezetője |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 9-11. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 18.
1956
1958
Országos KISZ-mozgalom indult a Hanság lecsapolására. A fiatalok első csoportja június 15-én érkezett meg a Hanságba.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő