Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
"GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése
| SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG III/III. OSZTÁLYA |
SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!
Jóváhagyom:
Dr. Koncz András r. alezredes
főkapitány áb. helyettese
TÁRGY: "GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Nyíregyháza, 1982. május 11.
"GRAFIKUS" fedőnéven 1981. október 6-án bizalmas nyomozást rendeltünk el ismeretlen elkövető(k) által firkálás útján magvalósított izgatás bűntett gyanújára utaló cselekmény felderítése céljából.
A mátészalkai Városi Járási Pártbizottságon szolgálatot teljesítő F. J. (...) 1981. szeptember 25-én telefonon bejelentést tett a mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság ügyeletére. Bejelentésében közölte, hogy ismeretlen tettes(ek) a Lenin parkban lévő Lenin szobor táblájára grafit ceruzával "a park madárijesztője" szöveget írta.
Az információ kapcsolódik az 1981. augusztus 26-án és szeptember 10-én petonia virágszirommal ugyancsak a szobor táblájára írt "HÜJE VOLT", továbbá a szeptember 16-án a parkban lévő Városi Járási Pártbizottság falának műkőlábazatára, zöld színű levéllel írt "LENIN HÜJE" feliratokkal kapcsolatos bejelentésekhez. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi alosztálya az eseményt fotózással rögzítette. Technikai okok miatt a szeptember 10-én és szeptember 25-én írt ellenséges szövegek felvételei nem sikerültek. Az utóbbi esemény helyszínelése során feltételezhetően gumitalpú lábbelitől származó nyomot találtak, melyeket rögzítettek. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság az ismeretlen elkövető felderítése céljából adatgyűjtést végez. Az elkövetéssel gyanúsítható személyre vagy személyekre utaló adataink nincsenek.
A feldolgozó munkát a jóváhagyott operatív terv alapján végeztük. Az operatív lehetőség alapján a tervben rögzített feladatokat végrehajtottuk. A felderítő operatív munka során az alábbi operatív erők és eszközök bevonását, illetve operatív módszer alkalmazását hajtottuk végre:
- "Babolcsai István", "Magyar Péter", "Kovács Sándor", "Kiss József" fn. hálózatokat eligazítottuk a gyanúsítható személyek felderítésére, kutatására, és az egyéb úton felderített személyek további operatív ellenőrzésére.
- Hasonló célból felvettük a kapcsolatot a térségben dolgozó valamennyi társadalmi és operatív munkába bevonható kapcsolatokkal.
- I. P. Lenin téri lakos lehetőségeit felhasználtuk olyan személyek felderítésére, akik a téren gyakran megfordulnak és elkövetőként számításba vehetők.
- A terv egyes részfeladatáért felelős operatív tisztek személyes adatgyűjtés céljából felvették a kapcsolatot a város területén lévő oktatási intézmények hivatalos és társadalmi kapcsolataival, a gyanúsítható személyek felderítése céljából.
- A Mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság közbiztonsági állományának bevonásával október 23-át és november 7-ét megelőző napokon megszerveztük:
- Korlátozott látási viszonyok idejére a tér környékén a fokozott ellenőrző szolgálatot, gyanús személyek igazoltatását, személyi adatainak rögzítését,
- Esetleges tettenérés sikere érdekében a rejtett figyelő szolgálatot,
- Rendelkezésünkre álló operatív erők bevonását a felderítő munkába.
- Operatív csapdát helyeztünk el a szobor védelme és a tettenérés céljából. Az eredményesség érdekében a technika folyamatos figyelését a korlátozott látási viszonyok időszakára megszerveztük.
- Az ismeretlen tettes cselekvési készségének kiváltására - a pártbizottság épületének műkőlábazatára - "ÉLJEN LENIN" feliratot írtuk fel október 22-én.
- A fotokópián rögzített ellenséges tartalmú anyagokat írásszakértővel megvizsgáltattuk. A kért szempontok alapján az inkriminált szöveg két különböző személytől származhat.
- A feldolgozó munka során - életvitelük, magatartásuk, politikai szemléletük alapján - felszínre került személyektől kézírásmintát szereztünk be. A birtokunkba került fotokópiákkal együtt azonosítás céljából a próbakézírásokat folyamatosan írásszakértői vizsgálatra a BM III/III-3/b. alosztályának megküldtük.
Munkánk során az eredményesség, naprakész informálódás és az esetleges gyors intézkedés érdekében folyamatosan együttműködtünk a mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetőjével és a mátészalkai Járási Munkásőrség parancsnokságával. Célunk volt a tettes kilétének megállapítása, a cselekmény ismételt előfordulásának megakadályozása. Célunknak kiemelt jelentőséget adott az 1956-os ellenforradalom leverésének és November 7. közelgő évfordulója.
A bevont operatív erők segítségével és a nyílt rendőri intézkedés során a térség üzemeiben dolgozó, oktatási intézményeiben tanuló, és a Lenin téren visszatérően tartózkodó személyek köréből 27 személy került látókörünkbe. A személyek a rendelkezésre álló adatok alapján részben munkakerülő, csavargó életmódot folytattak, a törvénnyel többször kerültek összeütközésbe, laza politikai erkölcsűek, valamint az oktatási intézmény kollégiumából esetenként engedély nélkül távoztak el. Összességében politikai szemléletük alapján feltételezhető volt részükről hasonló cselekmény elkövetése.
A bizonyítás, az ügy realizálása érdekében a felszínre került 27 személytől írásmintát vétettünk. Az írásmintákat írásszakértői vizsgálatra megküldtük. Az írásszakértői vélemény alapján a személyek próba-kézírása nem egyezett meg a fotokópiákon rögzített kézírással. A felkutatott személyek elkövetőként nem jöhettek számításba.
A feldolgozó munkát párhuzamosan azon személyek körében is végeztük, akik korábban hasonló magatartás miatt gyanúba kerültek. Az operatív erők bevonásával 4 személyt derítettünk fel. Írásmintáikat beszereztük. Az írásszakértői vélemény alapján elkövetőként nem jöhettek számításba. A bevont operatív erők a további kutatás során több személyt nem tudtak felderíteni.
A bizalmas nyomozás során végrehajtott intézkedés sorozat nem járt eredménnyel. Az elkövető(k) kilétét nem sikerült megállapítani. További gyanúsított nincs, és a feldolgozó munka folytatásától sem várható eredmény. Preventív szempontból eredményesnek ítélhetők az operatív munkán belül végrehajtott nyílt rendőri intézkedések. A bizalmas nyomozás idején több állami és nemzeti ünnep volt, és újabb, hasonló jellegű cselekmény elkövetése vagy kísérlete nem jutott tudomásunkra.
A fentiek alapján kérem engedélyezni a bizalmas nyomozás megszüntetését.
Somosi Sándor r. százados
Egyetértek:
| Szép Imre r. alezredes osztályvezető |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 49-51. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő