I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 4.
Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka
J E L E N T É S
Jelentem, hogy 1981. szeptember hó 25-én 06 óra 35 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére F. J. () munkásőr, hogy a mátészalkai Lenin parkban lévő Lenin szoborra ismeretlen személy fekete színű irónnal azt írta fel, hogy A PARK MADÁRIJESZTŐJE.
A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk és az alábbiakat állapítottuk meg:
A Lenin szobor évszámot jelölő fehér színű márványtáblájára sötétszürke színű grafit irónnal volt felírva a fenti szöveg végig nyomtatott nagybetűvel.
A betűk vonalánál szélessége 1 mm, a betűk nagysága 2,5 cm volt.
A fenti szöveg ugyan arra a helyre lett felírva, ahova a korábbi feliratok.
Az eltérő szöveg miatt a jelen és a korábbi betűk vonalvezetésének összehasonlítása szabad szemmel, ránézésre nehézségekbe ütközik, ez írásszakértői feladat.
A feliratot többirányú, méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt másoló papíron átmásoltuk, utána eltávolítottuk a tábláról.
A szobor környékét megszemléltük és a parki sétányon a keményre taposott talajon lábnyomcsapás volt látható, mely nagy valószínűséggel az ismeretlen elkövetőtől származhatott. A lábnyomcsapás haladási iránya a szobortól kifelé a Kazinczy utca irányába, mely a parki sétány széléig volt követhető, a gyalogjárdán a nyomcsapást már tovább nem lehetett követni.
A lábbeli nyomok egymástól való távolsága - saroktól sarokig mérve 60-tól 70 cm-ig terjedt.
A lábbeli nyomokat fényképfelvételen, majd 3 db-ot gipszkiöntéssel a helyszínen rögzítettünk.
| A lábbeli nyom leírása: | Teljes talphossz: 27 cm. Talpszélesség: 9 cm. Sarokszélesség: 6,8 cm. |
A nyomokat okozó lábbeli talpmintázata: a tornacipőkhöz hasonló a felszínből kiemelkedő kockázott mintázatú, nagy valószínűséggel gumitalpú lábbelitől származhat.
A rögzített lábbeli nyomok előzetes nyomszakértői vizsgálata folyamatban téve.
P. J. és O. J. munkásőrök - akik a cselekmény éjszakáján a közelben lévő Pártbizottság épületében láttak el szolgálatot - ki lettek kérdezve, de érdemleges adatot nem tudtak szolgáltatni, semmit nem vettek észre.
Meghallgatásukról külön jelentés készítve.
Az adatgyűjtő munka során minden, a cselekmény elkövetésével számításba vehető személy ellenőrzés alá lett vonva és el lett számoltatva
K. F. (...)
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a nevezett által viselt lábbeli nem hasonlít - a mintázatot figyelembe véve - a helyszínen látott lábnyomcsapást okozó lábbeli talpmintázatára.
Nevezett elszámoltatása alkalmával a cselekmény elkövetését tagadta, részéről konkrét gyanú nem merült fel, ami alapján gyanúsítható lenne a szoborfirkálással.
A helyszíni intézkedés során a Lenin parkban olyan személyek nem tartózkodtak, akik elkövetőként számításba vehetők lettek volna.
Az ügyben a további adatgyűjtés folyamatban.
Urr István r. fhdgy.
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 20-21. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő