Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 3.
VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
MÁTÉSZALKA
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, szeptember 16.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 09 óra 45 perckor a mátészalkai Pártbizottságról távbeszéln tett bejelentést a kapitányságra T. Gy., hogy a Pártbizottság épületének falára ismeretlen személy azt a szveget írta fel, hogy
LENIN HÜJE.
A bejelentést kveten Nagy Sándor r. hdgy. elvtárssal a helyszínen megjelentünk. A helyszíni intézkedés során megállapítottuk, hogy a fenti szveg az épület fbejárati oldalán, a Munkásr Parancsnok irodájának ablaka alatt, a fldtl számított 50 cm magasságban lév világos szürke színű műk lábazatra van felírva végig nyomtatott nagybetűkkel.
Megállapításaink szerint az ismeretlen elkvet a jelzett szveget a helyszín kzelében lév díszcserje zld levelével írta fel a műk lábazatra.
A betűk primitív vonalvezetésébl és az ismétld helyesírási hibából arra lehet kvetkeztetni, hogy a korábbi - 1981. augusztus 26-i, a szeptember 10-i - és a jelen cselekmény elkvetje azonos személy lehet.
A továbbiakban megállapítottuk, hogy 1981. szeptember 15-rl 16-ra virradóra a kzeli Munkásrség ill. Pártbizottság épületében teljesítettek szolgálatot Cs. P. és H. A. munkásrk.
A beszerzett adatok szerint nevezettek óránként ellenrizték, krbejárták a Parkban lév LENIN szobort. Semmi gyanúsat nem vettek észre az éjszaka folyamán. A szolgálatuk átadásakor is úgy számoltak be, hogy esemény nem trtént.
A helyszíni intézkedésünk idpontjában a kzelben gyanúsan viselked, a cselekmény elkvetésével számításba vehet személy vagy személyek nem tartózkodtak. A parkot és annak krnyékét ellenriztük.
A krnyéken gyanúsan viselked személyeket nem találtunk.
Az ismeretlen elkvet felderítése céljából javaslom rejtett figyel szolgálat megszervezését.
Az ügyben a további adatgyűjtés folyamatban.
Kmft.
URR ISTVÁN r. fhdgy.
NAGY SÁNDOR r. hdgy.
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 16-17. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő