Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
"GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozáshoz
| SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG III/III. OSZTÁLYA |
SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!
Jóváhagyom:
Horányi László r. ezredes
főkapitány áb. helyettese
TÁRGY: "GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozáshoz
OPERATÍV TERV
Nyíregyháza, 1981. október 10.
"GRAFIKUS" fedőnéven, a jóváhagyott határozat alapján, 1981. október 6-án bizalmas nyomozást rendeltünk el ismeretlen elkövető(k) által firkálás útján megvalósított izgatás bűntett gyanújára utaló cselekmény tettesének felderítése céljából.
A mátészalkai Városi Járási Pártbizottságon szolgálatot teljesítő F. J. () 1981. szeptember 25-én telefonon bejelentést tett a mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság ügyeletére. Bejelentésében közölte, hogy ismeretlen tettes(ek) a Lenin parkban lévő Lenin szobor táblájára grafit ceruzával "a park madárijesztője" szöveget írta.
Az információ kapcsolódik az 1981. augusztus 26-án és szeptember 10-én petonia virágszirommal ugyancsak a szobor táblájára írt "HÜJE VOLT", továbbá a szeptember 16-án a parkban lévő Városi Járási Pártbizottság falának műkőlábazatára, zöld színű levéllel írt "LENIN HÜJE" feliratokkal kapcsolatos bejelentésekhez. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi alosztálya az eseményt fotózással rögzítette. Technikai okok miatt a szeptember 10-én és szeptember 25-én írt ellenséges szövegek felvételei nem sikerültek. Az utóbbi esemény helyszínelése során feltételezhetően gumitalpú lábbelitől származó nyomot találtak, melyeket rögzítettek. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság az ismeretlen elkövető felderítése céljából adatgyűjtést végez. Az elkövetéssel gyanúsítható személyre vagy személyekre utaló adataink nincsenek.
A cselekmény körülményeinek értékelése alapján feltételezhető, hogy az ismeretlen elkövető(k) magatartását, tevékenységét tudatos ellenforradalmi szándék motiválta. Erre utal az eset rövid időn belüli többszöri megismétlődése, ugyanazon elkövetési hely, és ugyanazon társadalmi érdeket sértő tevékenység. A cselekménysorozat politikai hatását súlyosbítja a közelgő 1956-os ellenforradalom leverésének és a szocialista forradalom győzelmének közelgő évfordulója. A cselekmény nagyfokú társadalmi veszélyességét figyelembe véve a feldolgozó munka elsőrendű célja és feladata a tettes(ek) kilétének megállapítása, a cselekmény ismételt előfordulásának megakadályozása, a motiváló tényező megismerése.
A kitűzött cél elérése érdekében a bizalmas nyomozás során az alábbi operatív erők és eszközök, valamint módszerek bevonását, alkalmazását, illetve felhasználását tervezem:
Operatív erők és eszközök:
- hálózat
- társadalmi és hivatalos kapcsolat
- hivatásos állomány,
- operatív nyilvántartások, adattárak,
- operatív technika,
- operatív figyelés.
Operatív módszerek:
- írásszakértő bevonása,
- operatív meghallgatás,
- kézírásminta beszerzése,
- operatív tiszt személyes adatgyűjtése.
A feldolgozó munka során az eredményesség, a naprakész informálódás és a gyors intézkedés érdekében folyamatosan együttműködünk a mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság vezetőjével és a mátészalkai Városi Járási Munkásőrség parancsnokságával.
(...)
Kérem az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtását jóváhagyni.
Somosi Sándor r. százados
Egyetértek:
| Dr. Koncz András r. őrnagy osztályvezető |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 27-30. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő