Juba Adolf felolvasást tartott az ifjúsági egyesületek kérdésköréről a Magyar Pedagógiai Társaság ülésén. Előadásában, amely nyomtatásban...Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 2.
VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
MÁTÉSZALKA
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, szeptember 10.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 08 óra 15 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére N. L. (), hogy a mátészalkai Lenin parkon áthaladva észlelte, hogy a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT.
A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek.
A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették.
A szobor környékét átvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.
A virág szirma lila színű festékanyagot tartalmaz, mely valósággal bele ette magát a száradás után a márványba.
A felirat szövege igen nagy hasonlóságot mutatott a korábbi felirat szövegéhez. A betűk vonalvezetése azonosnak látszott, a szöveget végig nagy betűkkel írták, ugyan azon helyesírási hiba található a szövegben, mint a korábbi esetben - 1981. augusztus 26-án.
Mindezek alapján igen nagy a valószínűsége annak, hogy a jelzett szöveget mindkét esetben azonos személy írhatta a szobor márványtáblájára.
A feliratot több irányú méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt eltávolítottuk (sósavval lemostuk).
Az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása céljából adatgyűjtő munkát végeztünk. Megállapítottuk, hogy az elkövetés éjszakáján a közelben lévő Munkásőrség ügyeletén szolgálatot teljesítettek B. K. és Sz. J. munkásőrök.
Nevezettek az éjszaka folyamán semmi rendkívülit nem észleltek. Az elkövető kilétére vonatkozóan nem tudnak nyilatkozni.
Az adatgyűjtés során szóban meghallgattam N. L. gimnáziumi igazgatót, mint felfedező tanút. Nevezett elmondta, hogy a bejelentés előtt a parkon haladt át, () a szobor közelébe érve észlelte a feliratot. Ezek után ment be a közeli pártbizottságra és onnan telefonált be a rendőrségre.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudott közölni. A beszélgetés során N. L. felajánlotta segítségét az elkövető felkutatásában, érdemleges adat tudomásra jutás esetén értesíti a rendőrséget.
N. L. gimnáziumi igazgató úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek azt, hogy gimnáziumi tanuló lenne az elkövető, de ha ilyen adat mégis felmerülne, az elkövető kiszűrésében segítséget nyújt.
A helyszíni intézkedés alkalmával a mátészalkai Lenin szobor közelében igazoltattuk az ott tartózkodó Sz. J. (...) és B. M. (...) lakosokat.
Nevezettek elmondták, hogy 07 óra 45 perckor jöttek a parkba, ott leültek a szobor közelében lévő padra étkezés céljából. (...)
Úgy nyilatkoztak, hogy amikor a parkba mentek, akkor már a felirat ott volt a Lenin szobor márványtábláján.
A szobor körül senkit nem láttak, gyanús mozgást nem észleltek. Tagadták azt, hogy ők írták volna fel a jelzett szöveget a szoborra. Az igazoltatás alkalmával a kezükön festékanyag maradvány nem volt látható.
Részükről olyan adat nem merült fel, hogy a cselekmény elkövetésével számításba vehetők lennének.
A beszerzett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a jelen és a korábbi cselekmény elkövetője azonos személy lehet.
Az elkövetés időpontját illetően az állapítható meg, hogy az utóbbi firkálást 1981. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszaka követték el.
A korábbi cselekmény időpontja is az éjszakai órákban történt.
Az elkövető felderítése céljából javaslom figyelő szolgálat megszervezését. A közeli Pártbizottság épületéből jó kilátás nyílik a LENIN szoborra, onnan szemmel tartható.
Az ügyben további adatgyűjtő munka szükséges. Jelentésem 2-[od] példányát javaslom megküldeni a Szab-Szat. Megyei RFK. Állambiztonsági Osztályának.
Kmft.
Urr István r. fhdgy.
LÁTTAM:
| Dr. SŐREGH ISTVÁN r. szds. Bűnügyi Osztály vezetője |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 12-13. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 16.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
