Román csapatok átkelnek a Tiszán, és megindulnak Budapest felé. Két nap múlva elbukik a Magyar Tanácsköztársaság.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 3.
VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
MÁTÉSZALKA
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, szeptember 16.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 09 óra 45 perckor a mátészalkai Pártbizottságról távbeszéln tett bejelentést a kapitányságra T. Gy., hogy a Pártbizottság épületének falára ismeretlen személy azt a szveget írta fel, hogy
LENIN HÜJE.
A bejelentést kveten Nagy Sándor r. hdgy. elvtárssal a helyszínen megjelentünk. A helyszíni intézkedés során megállapítottuk, hogy a fenti szveg az épület fbejárati oldalán, a Munkásr Parancsnok irodájának ablaka alatt, a fldtl számított 50 cm magasságban lév világos szürke színű műk lábazatra van felírva végig nyomtatott nagybetűkkel.
Megállapításaink szerint az ismeretlen elkvet a jelzett szveget a helyszín kzelében lév díszcserje zld levelével írta fel a műk lábazatra.
A betűk primitív vonalvezetésébl és az ismétld helyesírási hibából arra lehet kvetkeztetni, hogy a korábbi - 1981. augusztus 26-i, a szeptember 10-i - és a jelen cselekmény elkvetje azonos személy lehet.
A továbbiakban megállapítottuk, hogy 1981. szeptember 15-rl 16-ra virradóra a kzeli Munkásrség ill. Pártbizottság épületében teljesítettek szolgálatot Cs. P. és H. A. munkásrk.
A beszerzett adatok szerint nevezettek óránként ellenrizték, krbejárták a Parkban lév LENIN szobort. Semmi gyanúsat nem vettek észre az éjszaka folyamán. A szolgálatuk átadásakor is úgy számoltak be, hogy esemény nem trtént.
A helyszíni intézkedésünk idpontjában a kzelben gyanúsan viselked, a cselekmény elkvetésével számításba vehet személy vagy személyek nem tartózkodtak. A parkot és annak krnyékét ellenriztük.
A krnyéken gyanúsan viselked személyeket nem találtunk.
Az ismeretlen elkvet felderítése céljából javaslom rejtett figyel szolgálat megszervezését.
Az ügyben a további adatgyűjtés folyamatban.
Kmft.
URR ISTVÁN r. fhdgy.
NAGY SÁNDOR r. hdgy.
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 16-17. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 30.
1919
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő