Hüje volt

„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”

Jelentés 4. 

Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka

J E L E N T É S

Jelentem, hogy 1981. szeptember hó 25-én 06 óra 35 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére F. J. () munkásőr, hogy a mátészalkai Lenin parkban lévő Lenin szoborra ismeretlen személy fekete színű irónnal azt írta fel, hogy A PARK MADÁRIJESZTŐJE.

A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk és az alábbiakat állapítottuk meg:

A Lenin szobor évszámot jelölő fehér színű márványtáblájára sötétszürke színű grafit irónnal volt felírva a fenti szöveg végig nyomtatott nagybetűvel.
A betűk vonalánál szélessége 1 mm, a betűk nagysága 2,5 cm volt.
A fenti szöveg ugyan arra a helyre lett felírva, ahova a korábbi feliratok.
Az eltérő szöveg miatt a jelen és a korábbi betűk vonalvezetésének összehasonlítása szabad szemmel, ránézésre nehézségekbe ütközik, ez írásszakértői feladat.

A feliratot többirányú, méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt másoló papíron átmásoltuk, utána eltávolítottuk a tábláról.
A szobor környékét megszemléltük és a parki sétányon a keményre taposott talajon lábnyomcsapás volt látható, mely nagy valószínűséggel az ismeretlen elkövetőtől származhatott. A lábnyomcsapás haladási iránya a szobortól kifelé a Kazinczy utca irányába, mely a parki sétány széléig volt követhető, a gyalogjárdán a nyomcsapást már tovább nem lehetett követni.

A lábbeli nyomok egymástól való távolsága - saroktól sarokig mérve 60-tól 70 cm-ig terjedt.

A lábbeli nyomokat fényképfelvételen, majd 3 db-ot gipszkiöntéssel a helyszínen rögzítettünk.

A lábbeli nyom leírása:Teljes talphossz: 27 cm.
Talpszélesség: 9 cm.
Sarokszélesség: 6,8 cm.

A nyomokat okozó lábbeli talpmintázata: a tornacipőkhöz hasonló a felszínből kiemelkedő kockázott mintázatú, nagy valószínűséggel gumitalpú lábbelitől származhat.
A rögzített lábbeli nyomok előzetes nyomszakértői vizsgálata folyamatban téve.
P. J. és O. J. munkásőrök - akik a cselekmény éjszakáján a közelben lévő Pártbizottság épületében láttak el szolgálatot - ki lettek kérdezve, de érdemleges adatot nem tudtak szolgáltatni, semmit nem vettek észre.
Meghallgatásukról külön jelentés készítve.

Az adatgyűjtő munka során minden, a cselekmény elkövetésével számításba vehető személy ellenőrzés alá lett vonva és el lett számoltatva

K. F. (...)

Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a nevezett által viselt lábbeli nem hasonlít - a mintázatot figyelembe véve - a helyszínen látott lábnyomcsapást okozó lábbeli talpmintázatára.

Nevezett elszámoltatása alkalmával a cselekmény elkövetését tagadta, részéről konkrét gyanú nem merült fel, ami alapján gyanúsítható lenne a szoborfirkálással.

A helyszíni intézkedés során a Lenin parkban olyan személyek nem tartózkodtak, akik elkövetőként számításba vehetők lettek volna.

Az ügyben a további adatgyűjtés folyamatban.

Urr István r. fhdgy.

(ÁBTL 3.1.5. O-18211 20-21. old.)

Ezen a napon történt március 23.

1901

Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább

1912

Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább

1915

Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább

1919

Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább

1920

Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő