A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 4.
Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka
J E L E N T É S
Jelentem, hogy 1981. szeptember hó 25-én 06 óra 35 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére F. J. () munkásőr, hogy a mátészalkai Lenin parkban lévő Lenin szoborra ismeretlen személy fekete színű irónnal azt írta fel, hogy A PARK MADÁRIJESZTŐJE.
A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk és az alábbiakat állapítottuk meg:
A Lenin szobor évszámot jelölő fehér színű márványtáblájára sötétszürke színű grafit irónnal volt felírva a fenti szöveg végig nyomtatott nagybetűvel.
A betűk vonalánál szélessége 1 mm, a betűk nagysága 2,5 cm volt.
A fenti szöveg ugyan arra a helyre lett felírva, ahova a korábbi feliratok.
Az eltérő szöveg miatt a jelen és a korábbi betűk vonalvezetésének összehasonlítása szabad szemmel, ránézésre nehézségekbe ütközik, ez írásszakértői feladat.
A feliratot többirányú, méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt másoló papíron átmásoltuk, utána eltávolítottuk a tábláról.
A szobor környékét megszemléltük és a parki sétányon a keményre taposott talajon lábnyomcsapás volt látható, mely nagy valószínűséggel az ismeretlen elkövetőtől származhatott. A lábnyomcsapás haladási iránya a szobortól kifelé a Kazinczy utca irányába, mely a parki sétány széléig volt követhető, a gyalogjárdán a nyomcsapást már tovább nem lehetett követni.
A lábbeli nyomok egymástól való távolsága - saroktól sarokig mérve 60-tól 70 cm-ig terjedt.
A lábbeli nyomokat fényképfelvételen, majd 3 db-ot gipszkiöntéssel a helyszínen rögzítettünk.
| A lábbeli nyom leírása: | Teljes talphossz: 27 cm. Talpszélesség: 9 cm. Sarokszélesség: 6,8 cm. |
A nyomokat okozó lábbeli talpmintázata: a tornacipőkhöz hasonló a felszínből kiemelkedő kockázott mintázatú, nagy valószínűséggel gumitalpú lábbelitől származhat.
A rögzített lábbeli nyomok előzetes nyomszakértői vizsgálata folyamatban téve.
P. J. és O. J. munkásőrök - akik a cselekmény éjszakáján a közelben lévő Pártbizottság épületében láttak el szolgálatot - ki lettek kérdezve, de érdemleges adatot nem tudtak szolgáltatni, semmit nem vettek észre.
Meghallgatásukról külön jelentés készítve.
Az adatgyűjtő munka során minden, a cselekmény elkövetésével számításba vehető személy ellenőrzés alá lett vonva és el lett számoltatva
K. F. (...)
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a nevezett által viselt lábbeli nem hasonlít - a mintázatot figyelembe véve - a helyszínen látott lábnyomcsapást okozó lábbeli talpmintázatára.
Nevezett elszámoltatása alkalmával a cselekmény elkövetését tagadta, részéről konkrét gyanú nem merült fel, ami alapján gyanúsítható lenne a szoborfirkálással.
A helyszíni intézkedés során a Lenin parkban olyan személyek nem tartózkodtak, akik elkövetőként számításba vehetők lettek volna.
Az ügyben a további adatgyűjtés folyamatban.
Urr István r. fhdgy.
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 20-21. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 20.
1944
1956
Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő