Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
"GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése
| SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG III/III. OSZTÁLYA |
SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!
Jóváhagyom:
Dr. Koncz András r. alezredes
főkapitány áb. helyettese
TÁRGY: "GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Nyíregyháza, 1982. május 11.
"GRAFIKUS" fedőnéven 1981. október 6-án bizalmas nyomozást rendeltünk el ismeretlen elkövető(k) által firkálás útján magvalósított izgatás bűntett gyanújára utaló cselekmény felderítése céljából.
A mátészalkai Városi Járási Pártbizottságon szolgálatot teljesítő F. J. (...) 1981. szeptember 25-én telefonon bejelentést tett a mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság ügyeletére. Bejelentésében közölte, hogy ismeretlen tettes(ek) a Lenin parkban lévő Lenin szobor táblájára grafit ceruzával "a park madárijesztője" szöveget írta.
Az információ kapcsolódik az 1981. augusztus 26-án és szeptember 10-én petonia virágszirommal ugyancsak a szobor táblájára írt "HÜJE VOLT", továbbá a szeptember 16-án a parkban lévő Városi Járási Pártbizottság falának műkőlábazatára, zöld színű levéllel írt "LENIN HÜJE" feliratokkal kapcsolatos bejelentésekhez. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi alosztálya az eseményt fotózással rögzítette. Technikai okok miatt a szeptember 10-én és szeptember 25-én írt ellenséges szövegek felvételei nem sikerültek. Az utóbbi esemény helyszínelése során feltételezhetően gumitalpú lábbelitől származó nyomot találtak, melyeket rögzítettek. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság az ismeretlen elkövető felderítése céljából adatgyűjtést végez. Az elkövetéssel gyanúsítható személyre vagy személyekre utaló adataink nincsenek.
A feldolgozó munkát a jóváhagyott operatív terv alapján végeztük. Az operatív lehetőség alapján a tervben rögzített feladatokat végrehajtottuk. A felderítő operatív munka során az alábbi operatív erők és eszközök bevonását, illetve operatív módszer alkalmazását hajtottuk végre:
- "Babolcsai István", "Magyar Péter", "Kovács Sándor", "Kiss József" fn. hálózatokat eligazítottuk a gyanúsítható személyek felderítésére, kutatására, és az egyéb úton felderített személyek további operatív ellenőrzésére.
- Hasonló célból felvettük a kapcsolatot a térségben dolgozó valamennyi társadalmi és operatív munkába bevonható kapcsolatokkal.
- I. P. Lenin téri lakos lehetőségeit felhasználtuk olyan személyek felderítésére, akik a téren gyakran megfordulnak és elkövetőként számításba vehetők.
- A terv egyes részfeladatáért felelős operatív tisztek személyes adatgyűjtés céljából felvették a kapcsolatot a város területén lévő oktatási intézmények hivatalos és társadalmi kapcsolataival, a gyanúsítható személyek felderítése céljából.
- A Mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság közbiztonsági állományának bevonásával október 23-át és november 7-ét megelőző napokon megszerveztük:
- Korlátozott látási viszonyok idejére a tér környékén a fokozott ellenőrző szolgálatot, gyanús személyek igazoltatását, személyi adatainak rögzítését,
- Esetleges tettenérés sikere érdekében a rejtett figyelő szolgálatot,
- Rendelkezésünkre álló operatív erők bevonását a felderítő munkába.
- Operatív csapdát helyeztünk el a szobor védelme és a tettenérés céljából. Az eredményesség érdekében a technika folyamatos figyelését a korlátozott látási viszonyok időszakára megszerveztük.
- Az ismeretlen tettes cselekvési készségének kiváltására - a pártbizottság épületének műkőlábazatára - "ÉLJEN LENIN" feliratot írtuk fel október 22-én.
- A fotokópián rögzített ellenséges tartalmú anyagokat írásszakértővel megvizsgáltattuk. A kért szempontok alapján az inkriminált szöveg két különböző személytől származhat.
- A feldolgozó munka során - életvitelük, magatartásuk, politikai szemléletük alapján - felszínre került személyektől kézírásmintát szereztünk be. A birtokunkba került fotokópiákkal együtt azonosítás céljából a próbakézírásokat folyamatosan írásszakértői vizsgálatra a BM III/III-3/b. alosztályának megküldtük.
Munkánk során az eredményesség, naprakész informálódás és az esetleges gyors intézkedés érdekében folyamatosan együttműködtünk a mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetőjével és a mátészalkai Járási Munkásőrség parancsnokságával. Célunk volt a tettes kilétének megállapítása, a cselekmény ismételt előfordulásának megakadályozása. Célunknak kiemelt jelentőséget adott az 1956-os ellenforradalom leverésének és November 7. közelgő évfordulója.
A bevont operatív erők segítségével és a nyílt rendőri intézkedés során a térség üzemeiben dolgozó, oktatási intézményeiben tanuló, és a Lenin téren visszatérően tartózkodó személyek köréből 27 személy került látókörünkbe. A személyek a rendelkezésre álló adatok alapján részben munkakerülő, csavargó életmódot folytattak, a törvénnyel többször kerültek összeütközésbe, laza politikai erkölcsűek, valamint az oktatási intézmény kollégiumából esetenként engedély nélkül távoztak el. Összességében politikai szemléletük alapján feltételezhető volt részükről hasonló cselekmény elkövetése.
A bizonyítás, az ügy realizálása érdekében a felszínre került 27 személytől írásmintát vétettünk. Az írásmintákat írásszakértői vizsgálatra megküldtük. Az írásszakértői vélemény alapján a személyek próba-kézírása nem egyezett meg a fotokópiákon rögzített kézírással. A felkutatott személyek elkövetőként nem jöhettek számításba.
A feldolgozó munkát párhuzamosan azon személyek körében is végeztük, akik korábban hasonló magatartás miatt gyanúba kerültek. Az operatív erők bevonásával 4 személyt derítettünk fel. Írásmintáikat beszereztük. Az írásszakértői vélemény alapján elkövetőként nem jöhettek számításba. A bevont operatív erők a további kutatás során több személyt nem tudtak felderíteni.
A bizalmas nyomozás során végrehajtott intézkedés sorozat nem járt eredménnyel. Az elkövető(k) kilétét nem sikerült megállapítani. További gyanúsított nincs, és a feldolgozó munka folytatásától sem várható eredmény. Preventív szempontból eredményesnek ítélhetők az operatív munkán belül végrehajtott nyílt rendőri intézkedések. A bizalmas nyomozás idején több állami és nemzeti ünnep volt, és újabb, hasonló jellegű cselekmény elkövetése vagy kísérlete nem jutott tudomásunkra.
A fentiek alapján kérem engedélyezni a bizalmas nyomozás megszüntetését.
Somosi Sándor r. százados
Egyetértek:
| Szép Imre r. alezredes osztályvezető |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 49-51. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő