Hüje volt

„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”

"GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
 

SZIGORÚAN TITKOS!
KÜLÖNÖSEN FONTOS!

Jóváhagyom:

Dr. Koncz András r. alezredes
főkapitány áb. helyettese

TÁRGY: "GRAFIKUS" fn. bizalmas nyomozás befejezése

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Nyíregyháza, 1982. május 11.

"GRAFIKUS" fedőnéven 1981. október 6-án bizalmas nyomozást rendeltünk el ismeretlen elkövető(k) által firkálás útján magvalósított izgatás bűntett gyanújára utaló cselekmény felderítése céljából.

A mátészalkai Városi Járási Pártbizottságon szolgálatot teljesítő F. J. (...) 1981. szeptember 25-én telefonon bejelentést tett a mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság ügyeletére. Bejelentésében közölte, hogy ismeretlen tettes(ek) a Lenin parkban lévő Lenin szobor táblájára grafit ceruzával "a park madárijesztője" szöveget írta.

Az információ kapcsolódik az 1981. augusztus 26-án és szeptember 10-én petonia virágszirommal ugyancsak a szobor táblájára írt "HÜJE VOLT", továbbá a szeptember 16-án a parkban lévő Városi Járási Pártbizottság falának műkőlábazatára, zöld színű levéllel írt "LENIN HÜJE" feliratokkal kapcsolatos bejelentésekhez. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság bűnügyi alosztálya az eseményt fotózással rögzítette. Technikai okok miatt a szeptember 10-én és szeptember 25-én írt ellenséges szövegek felvételei nem sikerültek. Az utóbbi esemény helyszínelése során feltételezhetően gumitalpú lábbelitől származó nyomot találtak, melyeket rögzítettek. A mátészalkai Városi Járási Rendőrkapitányság az ismeretlen elkövető felderítése céljából adatgyűjtést végez. Az elkövetéssel gyanúsítható személyre vagy személyekre utaló adataink nincsenek.

A feldolgozó munkát a jóváhagyott operatív terv alapján végeztük. Az operatív lehetőség alapján a tervben rögzített feladatokat végrehajtottuk. A felderítő operatív munka során az alábbi operatív erők és eszközök bevonását, illetve operatív módszer alkalmazását hajtottuk végre:

  • "Babolcsai István", "Magyar Péter", "Kovács Sándor", "Kiss József" fn. hálózatokat eligazítottuk a gyanúsítható személyek felderítésére, kutatására, és az egyéb úton felderített személyek további operatív ellenőrzésére.
  • Hasonló célból felvettük a kapcsolatot a térségben dolgozó valamennyi társadalmi és operatív munkába bevonható kapcsolatokkal.
  • I. P. Lenin téri lakos lehetőségeit felhasználtuk olyan személyek felderítésére, akik a téren gyakran megfordulnak és elkövetőként számításba vehetők.
  • A terv egyes részfeladatáért felelős operatív tisztek személyes adatgyűjtés céljából felvették a kapcsolatot a város területén lévő oktatási intézmények hivatalos és társadalmi kapcsolataival, a gyanúsítható személyek felderítése céljából.
  • A Mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság közbiztonsági állományának bevonásával október 23-át és november 7-ét megelőző napokon megszerveztük:
    1. Korlátozott látási viszonyok idejére a tér környékén a fokozott ellenőrző szolgálatot, gyanús személyek igazoltatását, személyi adatainak rögzítését,
    2. Esetleges tettenérés sikere érdekében a rejtett figyelő szolgálatot,
    3. Rendelkezésünkre álló operatív erők bevonását a felderítő munkába.
  • Operatív csapdát helyeztünk el a szobor védelme és a tettenérés céljából. Az eredményesség érdekében a technika folyamatos figyelését a korlátozott látási viszonyok időszakára megszerveztük.
  • Az ismeretlen tettes cselekvési készségének kiváltására - a pártbizottság épületének műkőlábazatára - "ÉLJEN LENIN" feliratot írtuk fel október 22-én.
  • A fotokópián rögzített ellenséges tartalmú anyagokat írásszakértővel megvizsgáltattuk. A kért szempontok alapján az inkriminált szöveg két különböző személytől származhat.
  • A feldolgozó munka során - életvitelük, magatartásuk, politikai szemléletük alapján - felszínre került személyektől kézírásmintát szereztünk be. A birtokunkba került fotokópiákkal együtt azonosítás céljából a próbakézírásokat folyamatosan írásszakértői vizsgálatra a BM III/III-3/b. alosztályának megküldtük.

Munkánk során az eredményesség, naprakész informálódás és az esetleges gyors intézkedés érdekében folyamatosan együttműködtünk a mátészalkai Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetőjével és a mátészalkai Járási Munkásőrség parancsnokságával. Célunk volt a tettes kilétének megállapítása, a cselekmény ismételt előfordulásának megakadályozása. Célunknak kiemelt jelentőséget adott az 1956-os ellenforradalom leverésének és November 7. közelgő évfordulója.

A bevont operatív erők segítségével és a nyílt rendőri intézkedés során a térség üzemeiben dolgozó, oktatási intézményeiben tanuló, és a Lenin téren visszatérően tartózkodó személyek köréből 27 személy került látókörünkbe. A személyek a rendelkezésre álló adatok alapján részben munkakerülő, csavargó életmódot folytattak, a törvénnyel többször kerültek összeütközésbe, laza politikai erkölcsűek, valamint az oktatási intézmény kollégiumából esetenként engedély nélkül távoztak el. Összességében politikai szemléletük alapján feltételezhető volt részükről hasonló cselekmény elkövetése.

A bizonyítás, az ügy realizálása érdekében a felszínre került 27 személytől írásmintát vétettünk. Az írásmintákat írásszakértői vizsgálatra megküldtük. Az írásszakértői vélemény alapján a személyek próba-kézírása nem egyezett meg a fotokópiákon rögzített kézírással. A felkutatott személyek elkövetőként nem jöhettek számításba.

A feldolgozó munkát párhuzamosan azon személyek körében is végeztük, akik korábban hasonló magatartás miatt gyanúba kerültek. Az operatív erők bevonásával 4 személyt derítettünk fel. Írásmintáikat beszereztük. Az írásszakértői vélemény alapján elkövetőként nem jöhettek számításba. A bevont operatív erők a további kutatás során több személyt nem tudtak felderíteni.

A bizalmas nyomozás során végrehajtott intézkedés sorozat nem járt eredménnyel. Az elkövető(k) kilétét nem sikerült megállapítani. További gyanúsított nincs, és a feldolgozó munka folytatásától sem várható eredmény. Preventív szempontból eredményesnek ítélhetők az operatív munkán belül végrehajtott nyílt rendőri intézkedések. A bizalmas nyomozás idején több állami és nemzeti ünnep volt, és újabb, hasonló jellegű cselekmény elkövetése vagy kísérlete nem jutott tudomásunkra.

A fentiek alapján kérem engedélyezni a bizalmas nyomozás megszüntetését.

Somosi Sándor r. százados

Egyetértek:

Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
 

(ÁBTL 3.1.5. O-18211 49-51. old.)

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő