Jávor Pál levelei az emigrációból

Hazatérés Magyarországra

Arról beszélgetve, hogy hogyan érezte magát az Egyesült Államokban, Jávor egy hasonlatot mondott, melyet azoknak szokott válaszolni, akik hasonló kérdést intéznek hozzá. Jávor hasonlata a következő volt: „Ha Budapesten felvinnék a legmagasabb épület tetejére (New York palota, vagy az OTI székház), és onnan ledobnák, nem érezné magát annyira megütve, mint amikor New Yorkban az utcán nekiütődik a könyöke egy amerikai állampolgárhoz."

8.

Külügyminisztériumi munkatársak és a washingtoni magyar követség alkalmazottainak levelei Jávor Pál hazautazásáról

  

a.

Szatmári István levele a washingtoni magyar követségnek Jávor Pál és felesége utazásának részleteiről

Budapest, 1957. október 17.

 

 

14/4/szig. titk./1957. számú jelentésükre válaszoljuk:

Technikai nehézségek miatt Jávor Pál és felesége részére a hajójegyeket nem tudtuk megváltani az IBUSZ-nál a futár indulása előtt. Ezért kérjük a követséget, hogy szerezze be a szükséges hajójegyeket a Báthory lengyel hajóra, és juttassa el a nevezettek részére.

Természetesen csak a hajójegyek, és semmi esetre sem pénz jusson Jávorék kezéhez. Nagyon helyesnek tartjuk az üggyel kapcsolatban, hogy Sárossy érveléseit nem fogadták el. Innen azonban nehezebben tudjuk megítélni, hogy a továbbiakban, illetve a végleges hazatérésre vonatkozóan milyen befolyása lehet Sárossynak Jávorékra. Mindezt felmérve intézkedjenek.

Ezen kívül ismertessék a Központtal a hajó megérkezésének idejét a gdyniai kikötőbe, hogy ennek alapján utasíthassuk a varsói nagykövetségünket, mikor várják Jávorékat a jelzett helyen, és biztosítsák, illetve rendezzék utazási lehetőségüket Budapestig.

Intézkedésükről kérünk másúton jelentést.

 

Budapest, 1957. október 17.

Szatmári István

Első József h[elyett]

ref[eratúra] vez[ető]

 

U. i. A jegyek másodosztályúak legyenek, vagy ha ez az említett hajón nem megfelelő minőségű, abban az esetben első osztályút is válthatnak

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-4-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség, - Eredeti, géppel írt és aláírt másodlat.

 

b.

A washingtoni magyar követség jelentése Jávor Pálról és egy New York-ban létesítendő magyar színház ügyében

Budapest, 1957. október 17.

 

Szigorúan 

!

 

Másolat

 

Tárgy: Magyar színház New Yorkban

 

Incze Sándortól és Sárossy Szüle Mihálytól kapott értesüléseink szerint a disszidált magyar színészek egy csoportja magyar színházat akar alapítani New Yorkban.

A „magyar kérdés" felszínen tartása érdekében még néha lehet ezeket a színészeket látni a televízióban, azonban egyre ritkábban. Nyelvi nehézségek és sok más okok miatt nem kapnak olyan ajánlatot, ami biztosítaná számukra a megélhetést, ezért magyar színház alapításának gondolatával foglalkoznak. Azonban a magyar színház életképtelenségének jellemzője, hogy a Sárossy-féle színtársulat Jávor Pállal sem tud létezni, Sárossy más megélhetési lehetőséget keres, Jávor Pál pedig haza akar menni.

A New York-i magyar színház törzsgárdáját 7 színész alkotná: Vadnai Endre (Vadnai László ismert színműíró öccse), Szörényi Éva, Szabó Sándor, Dékány László, Gabányi és Gáti. (A két utóbbi a Faluszínháznak volt tagja).

Az induláshoz 30 000 $-t szándékoznak összegyűjteni 1000 darab 30 $-os bérlet kibocsátásával. Ez az összeg nem elégséges arra, hogy ennyi embert eltartson, ha levonjuk belőle a terembérlet és más egyéb kiadások költségeit, nem említve azt, hogy ennyi pénz bérletek útján nem összehozható. A legnagyobb anyagi bázist a Free Europe-hoz hasonló szervezetek támogatásától várják.

A régi amerikai magyarságra nem vonzó sem 

, sem , mert őket nem ismerik. Sárossy szerint egy teljesen ismeretlen színésznőt vagy Szörényi Évát a színpadon látni az amerikai magyarságnak teljesen mindegy. Jávor Pál neve még ismert volt az amerikai magyarság körében, mert a harmincas években készült filmjeit bemutatták Amerikában, azonban a most kijöttekét nem látták.

Az üggyel kapcsolatos fejleményeket folyamatosan közöljük.

 

Budapest, 1957. október 17.

 

Zádor Tibor s. k.

id[eiglenes] ügyvivő

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-4-aaa-48. d. 51. t. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Művelődésügyi Minisztérium, Aczél György miniszterhelyettes, általános iratok. - Géppel írt másolat.

 

 

c.

 

Zádor Tibor ideiglenes ügyvivő újabb jelentése Horváth Imre külügyminiszternek Jávor Pál és felesége utazásáról

Washington, 1957. október 23.

 

14/6/szig. titk.1957                                                                                       szigorúan titkos

                                                                                                     Washington, 1957. október 23.

Tárgy: Jávor Pál ügye

Hiv. sz.: 00707/7/szig. titk.1957

 

Hivatkozással fenti számú rendeletre, jelentem:

Sajnálom, hogy nem sikerült Budapesten megvenni Jávorék jegyét, mert itt nehézségek vannak. Jávorék Kanadában vannak, a Báthory hajónak pedig itt nincs képviselete. Így nehéz lesz a jegyek beszerzése olyan formában, ahogyan azt mi szeretnénk. Igyekszünk azonban rendezni a kérdést.

Elutazásukról táviratot küldünk, amelynek alapján kérjük utasítani majd illetékes követségünket (ha a Báthoryval mennek, a varsóit, ha más hajóval mennek, a párizsit), hogy segítsenek nekik. Különösen vonatkozik ez a lengyelországi útra, mert oda innen nem lehet vonatjegyeket venni. Így valóban szükség lesz - amint azt a rendelet kilátásba helyezi - hogy varsói követségünk egyik megbízottja Gdyniában várja őket és elintézze Budapestre utazásukat. Számítani lehet arra, hogy elég sok csomagjuk is lesz.

Budapestre érkezésükkor kérem, hogy kulturális szerveink részéről valaki várja őket. Amint korábban egyszer már közöltem, a sajtó politikai nyilatkozatot ne kérjen tőle, mert Jávor nem az a típusú ember, aki ebben a kérdésben okosat tudna mondani. Hazatérésének oka a honvágy és a magyar művészek nyugati érvényesülési lehetetlensége. Ezen a vonalon lehet kérdéseket feltenni neki csak úgy, mint menekültekre nézve.

Jávorék Budapestre pénz és lakás nélkül fognak érkezni. Kérem, hogy ezen átmenetileg segítsenek kulturális szerveink. A felmerülő költségeket idővel el kell majd vele számolni. Mindenesetre úgy néznek ki, hogy a pályaudvarról nincs hová menniök. Minden ezzel kapcsolatos kedvesség és gondoskodás - különösen első benyomásként - sokat fog számítani.

A korábban jelzett budapesti színházi szerződést lehetőleg gyorsan meg kellene vele kötni, ha nem is mindjárt kap szerepet. A lényeg az lenne, hogy érezze a megbecsülést és - szemben amerikai tartózkodásával - azt, hogy nem kallódik, hanem foglalkoznak vele.

Ami korábban lakásukat, a Pasaréti úton lévő villát illeti, a Központ közölte, hogy annak visszaadásában a magyar hatóságok segíteni fogják őket. Jelenleg amerikai alkalmazottak laknak a házban. Jávor ezzel kapcsolatban majd elmondja azt is, hogy az amerikaiak az elmúlt évek során sokat loptak ott maradt készleteiből. A lakással kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy Jávorné itt velem közölte: hajlandók lennének annak egy részét leválaszttatni és valakinek odaadni. Erre lehet hivatkozni majd nekik Budapesten. Mindenesetre, ha nekik lesz majd valaki jelöltjük erre, véleményem szerint nem kellene más megoldást javasolni.

Itt említem meg, hogy minden kérdést otthoni szerveink - főleg az első időben - úgy beszéljenek meg Jávorral, hogy a felesége is jelen legyen, mert Jávor egyedül nem határozatképes.

A korábban jelentett Sárossy-féle mentalitásnak nincs hatása Jávorékra, és tisztában vannak azzal, hogy kemény munkával kell elérniök helyzetük kedvező alakulását. Egyébként felesége is dolgozni szeretne. Mivel tud angolul, franciául és németül, az IBUSZ-nál vagy máshol jó hasznát lehetne venni.

 

Zádor Tibor

id[eiglenes] ügyvivő

 

Horváth Imre

külügyminiszter elvtársnak

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-6-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Géppel írt és aláírt másodlat.

 

d.

A washingtoni magyar követség válasza Jávor Pál 1957. október 14-én feltett kérdéseire

Washington, 1957. október 25.

 

Washington, 1957. október 25.

 

Mr. Paul Jávor

2287 Old Arcbard Ave.

Apt. 31.

Montreal, Canada

 

Tisztelt Jávor Úr!

 

Kissé megkésve válaszolok levelére, melynek oka az, hogy minden szempontból véglegeset kívántam írni. Az alábbiakban egyenként adom meg a kért felvilágosítást:

 

1./ A hajó november 10-én indul Montrealból. A mellékelt prospektus szerint Torontóban és Halifaxban van a Báthorynak képviselete. Kérem oda elmenni és a mellékelt csekkel az első osztályú jegyeket megváltani. Ott megtudják, hogy a csomagokkal mit kell tenni.

2./ A csomagokra ráírhatnak valamilyen angliai címet, ahol a hajó kiköt, de véleményem szerint lehet Gdyniát írni, a hajó végállomását. Pest megjelölésére nincs szükség, mert oda a hajó amúgy sem megy.

3./ Amikor a jegyeket megvették és minden rendben van, haladéktalanul értesítsenek bennünket. Ugyancsak - és ez nagyon fontos - a hajó indulása előtti órákban, esetleg a hajóról táviratot, vagy express levelet küldjenek, hogy indulnak. Ennek alapján értesítjük varsói nagykövetségünket, melynek megbízottjuk Gdyniában várja majd Önöket, aki a Budapestig szóló vonatjegyeket, mind pedig a csomagok feladását el fogja intézni.

4./ Budapestre olyan súlyú poggyászt lehet vinni, amilyen van. A lényeg az, hogy jól legyen csomagolva a hosszú útra.

5./ Az út összesen kb. 10 napig fog tartani. Ebben benne van a Gdyniától Budapestig tartó kb. másfél-két nap is. (Először Varsóba mennek, ahonnan közvetlen járat van Pestre.)

6./ Budapesten nem fognak megfeledkezni Önökről. Remélem, hogy ezt a feltevés nem a velünk való ismeretség alapján alakították ki. A pályaudvaron fogják Önöket várni és a normális kerékvágásba indulásig fognak átmeneti megoldásról gondoskodni. Amennyiben a megérkezést követő napokban úgy érzik, hogy egyik-másik ügyben pontosan nem ismert hatósághoz kell fordulni, a Külügyminisztériumban Szigeti Károly vagy Első József nevű urakat telefonon vagy személyesen el lehet érni. Biztos vagyok azonban abban, hogy a színészek szervezete, illetve a Népművelési Minisztérium képviselői mindent megtesznek majd, hogy megkönnyítsék a felmerülő problémákat.

7./ Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt szükséges magukkal vinni, nem tudok választ adni. Az útra mindenesetre kell pénz. Ha Budapestig megmaradna valami a Nemzeti Bank 100%-os felárral beváltja, sőt már a határon lehet ezt elintézni.

Ennyiben - remélem - válaszoltam a kérdésekre. Ha még lenne valami, szívesen állunk a rendelkezésükre.

Legközelebb már csak Budapesten fogunk találkozni. Jövő nyáron majd otthon leszek és telefonálok. Addig is jó utat, szerencsés megérkezést és sok sikert.

 

Baráti üdvözlettel:

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-6-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség.- Géppel írt, aláírás nélküli másolat.

 

 

e.

Jávor Pál lakásügye

 

Külföldi Magyarok Önálló Referatúrája

Ügyiratszám: 31/x/915/1957.

Tárgy: II. [kerület] Pasaréti út 8.

sz[ám] alatt lévő ház mentesítése

 

 

Hivatkozva fenti számú átiratukra, a Külügyminisztériumnak nincs ellenvetése Jávor Pál színművész II. Pasaréti út 8. sz. alatti ingatlanának visszaadása ellen. A tulajdonjog visszaadásával egyetértünk. A beköltözést illetően igyekszünk segítségére lenni, hogy a jelenleg bentlakó amerikai követségi beosztott kiköltözése után Jávor Pál elfoglalhassa lakását.

 

Budapest, 1957. december 16.

 

Első József

ref[eratúra] vez[ető]

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-1-k-1945-1964-20-a-311-x-915-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Vegyes Admin. - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

 


  

  

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő