Jávor Pál levelei az emigrációból

Hazatérés Magyarországra

Arról beszélgetve, hogy hogyan érezte magát az Egyesült Államokban, Jávor egy hasonlatot mondott, melyet azoknak szokott válaszolni, akik hasonló kérdést intéznek hozzá. Jávor hasonlata a következő volt: „Ha Budapesten felvinnék a legmagasabb épület tetejére (New York palota, vagy az OTI székház), és onnan ledobnák, nem érezné magát annyira megütve, mint amikor New Yorkban az utcán nekiütődik a könyöke egy amerikai állampolgárhoz."

2.

Levélváltás Nyulasi Antal követségi titkár és Jávor Pál között

  

a.

Nyulasi Antal követségi titkár levele Jávor Pálnak

Washington, 1957. március 6.

 

Tisztelt Jávor Úr!

 

Ezúton válaszolok az elmúlt hónapok során felmerült kérdésekre. Amint azt már korábban is közöltük, a magunk részéről teljes erkölcsi támogatást nyújtunk ahhoz, hogy visszatérjen Magyarországra, és elfoglalja azt a helyet, amelyre legjobb színművészeink jogosultak. Amikor úgy érzi, hogy eljött az ideje a hazatérésnek, kérem, értesítsen bennünket, hogy a szükséges utazási igazolványt kiadjuk az Önök számára.

Ami magyarországi színházi tevékenységét illeti, semmi véglegeset nem tudok közölni. A jelenlegi gyakorlat szerint minden színész egyénileg köti meg szerződését az általa kívánt színházzal vagy filmgyárral. Ez teljes választási szabadságot ad művészeinknek nemcsak a város, hanem a színház vagy filmgyár megválasztásában is. Példaként említem meg, hogy tudomásom szerint a nemrégiben hazatért Páger Antal a Vígszínházzal, Kiss Ferenc pedig a debreceni Csokonai és a budapesti Nemzeti Színházzal kötött szerződést. Amennyiben tehát Ön a budapesti Nemzeti Színházban kíván fellépni, és egymás feltételeit elfogadhatónak tartják, Budapest színházkedvelői ismét az ország vezető színházában fognak hálásan tapsolni egyik legkiválóbb és legismertebb művészünknek.

A „Nemzeti Színház örökös tagja" címének kérdése pillanatnyilag még rendezetlen. Amennyiben a Művészeti Tanács megváltoztat egy korábbi rendelkezést, ebben a viszonylatban is a régi gyakorlat fog ismét kialakulni. Egyébként jelenleg más művészeti címek is léteznek, melyek jelentős havi pénzügyi jövedelmet is eredményeznek.

Ami a lakás kérdését illeti: 1952-ben az államosítási törvény értelmében az Ingatlankezelő Vállalat kezelésébe került, amely kiadta az amerikai követség egyik munkatársának. Amint azt Ön bizonyára jól tudja, a bútorok használatáért t[isztelt] feleségének édesanyja pénzügyi ellenszolgáltatást kap. Az amerikai követség legutóbb 8-10 évre ki akarta bérelni a házat, a kérdés elől azonban - tekintettel hazatérési szándékára - kitértünk. Ennek alapján minden kötelezettség nélkül közölhetem, hogy Budapestre érkezésük után - megfelelő nyilatkozat tétele után - a lakást minden további nélkül ismét birtokba vehetik, és a családi otthon mellett, ismét a magyar művészeti élet egyik kedvelt találkozó helyévé változtathatják.

Ezzel a magunk részéről lezártnak tekintjük a kérdés adminisztratív vonatkozásait. Kérem, hogy alkalomadtán értesítsen utazási szándékáról. Addig is állunk rendelkezésére. Egyben kérem, hogy e levélben foglaltakat csak tájékoztató jellegűnek tekintse.

 

Kiváló tisztelettel:

 

Nyulasi Antal

III. o. titkár

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség - Géppel írt, aláírással ellátott másodlat.

  

  

b.

Jávor Pál levele Nyulasi Antal követségi titkárnak

New York, 1957. április 17.

 

Április 17. 1957.

 

Kedves Nyulasi Uram. Feleségemet sorozatos gyász érte, és így csak most tudok válaszolni kedves, tájékoztató soraira. Nagyon örülnék, ha legközelebbi New York-i útja alkalmával felkeresne. Addig is szívélyesen üdvözöljük,

 

Jávorék

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a -14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Eredeti, géppel írt és aláírással ellátott tisztázat.

 

 

c.

Jávor Pál levele Nyulasi Antalnak hazautazásának körülményeiről

New York, 1957. május 29.

 

Május 29. 1957.

 

Kedves Nyulasi uram. Már nagyon régen nem hallottam hírt Önökről, és azért írok, hogy érdeklődjem az ügyem állásáról. Nem vagyok benne biztos, hogy miben állapodtunk meg. Hogy Önök keresnek meg engem, vagy pedig írnak nekem. Nagyon szeretném, ha levelemet megválaszolná. Rengeteg átkozódó és szidó levelet kapok az itteni magyaroktól, akiknek Pestről megírták, hogy haza szándékozom térni. Én írtam 

 egy levelet, és jeleztem benne, hogy honvágyam van, és szeretnék hazamenni. Mondanom sem kell, hogy széjjel ment a hír és nemcsak az újságokban, hanem a rádióban is bemondták. Az itteni Free Europe Radio megfigyelője szintén hallotta a bejelentést a magyar rádiónak, mert már közvetve érdeklődtek nálam. Én mondottam, hogy Bécsbe szándékozom menni a nyár végén. Szóval a nagy titkunk már nem titok többé. S mert itt likvidálnom kell a bútoraimat, s még sok mindent, azért szeretném, ha Révai úrral átbeszélnék, és valamilyen tervet vagy elképzelést közölnének velem. Akár komolyan gondolják a hazaszállításomat, akár nem. Szívélyes üdvözletem mind a kettőjüknek.

 

Jávor Pál

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a -14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség, 14-1/1957. - Eredeti, géppel írt és aláírással ellátott tisztázat.

 

 

d.

Nyulasi Antal válaszlevele Jávor Pálnak

Washington, 1957. június 3.

 

1957. június 3.

 

Kedves Jávor Úr!

 

Levelét megkaptam. Ami az utazással kapcsolatos otthoni indiszkréciókat illeti, azok valójában sajnálatosak, mert kellemetlenné teszik a távozás egyes körülményeit.

Ön érdeklődik „ügye állásáról". Amint azt már szóbelileg is közöltük, részünkről semmi akadálya nem lett volna, hogy akár hetekkel vagy hónapokkal ezelőtt hazautaztak volna. A Hazatérési Igazolvány bármelyik percben a rendelkezésükre áll. Az útiköltséggel kapcsolatban még érdemi válasz nem jött otthonról. Egyéni érzésem szerint, jó lenne, ha a jegyvételre itt gondolnának előre. Erről azonban rövidesen végleges tájékoztatást küldök.

A korábban már közöltek megerősítéseként: a lakás és főleg a szerződés kérdése csak Budapesten rendezhető személyesen. Egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy otthon nagy megértést és együttműködési készséget fognak tapasztalni mind szakmai körök, mind pedig az illetékes kormányszervek részéről.

Kérem, közöljék velünk, hogy kb. mikor fognak elindulni és megérkezni Budapestre. Keresni fogjuk az alkalmat, hogy elutazásuk előtt még találkozzunk.

 

Szívélyes üdvözlettel,

Nyulasi Antal

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a -14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Géppel írt és aláírással ellátott másodlat.

  

  

e.

Jávor Pál levele Nyulasi Antalnak hazautazásának körülményeiről

New York, 1957. június 5.

 

Június 5. 1957.

 

Kedves Nyulasi uram. A levele itt van előttem, és őszintén megírom, nagy csalódást okozott. Semmi pozitívum nincsen benne. Mikor Önnel beszéltem először, akkor a ház kérdése az Ön szavai szerint már el volt intézve, csak a szerződés a Nemzeti Színházzal és az örökös tagság kérdése forgott fenn. Természetesen az utóbbi kérdésre választ kaptam egyik levelében. Én már akkor a találkozásunknál említettem, hogy nincsen pénzem a hazautazáshoz és a dolgaim hazaszállítására. Ön megnyugtatott, hogy minden simán elintéződik, és a hazautazást illetőleg ne legyenek gondjaim. Most az egész ügyem megmere[ve]dett. A ház kétséges, amiben lakhatnánk. Előfordulhat, hogy az állami házkezelőség, éppen mert amerikaiak laknak benne, és havi 1200 dollárt hoz, azt mondja, hogy sajnos nem kaphatom vissza a házat. Igaz, hogy amint értesültem a jó bentlakók, sok dolgaimat mikor kicserélgették őket, mindig elvittek valamit emlékbe. Így az összes ezüst tálaink eltűntek. A bútoraim jó részét kihajigálták, stb. Már most az Ön levelében egy dolog az biztos, hogy kapok egy beutazási útlevelet. De miből rendeljek utazási jegyeket és miből szállíttassam haza azokat a dolgokat, amelyek szükségesek? Képeim, könyvek, etc. Vonaton is utaznom kell, sőt laknom szállodákban, amíg cserélek útirányt. Kedves Nyulasi uram. Én hiszem, hogy nem érti félre a levelemet, de nekem szükségem van valami biztosítékra. Abban a pillanatban, ha átléptem a határt, én megszűntem amerikai állampolgár lenni, és nem utazhatok csak úgy vaktában sehová se, mint ahogy nincs is szándékom. Engem a honvágyam visz haza. De a józan ész azt diktálja, hogy valamennyire biztosítsam magamat. Elvégre az otthoni illetékesek nem tudják, hogy mi miről beszéltünk és miben egyeztünk meg? Értsen meg, és próbáljon valamiképpen megnyugtatni. Szívélyesen üdvözli, és várja levelét,

 

Jávor Pál

 

P[ost] S[cript]: Annyira vártam a levelét és olyan kielégületlenül hagyott, hogy úgy éreztem, hogy azonnal kell választ írnom.

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Követség, - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

 

 

f.

Nyulasi Antal levele Jávor Pálnak a hazatérésével kapcsolatos újabb fejleményekről

Washington, 1957. június 20.

 

Jávor Pál Úr

New York                                                                                                     1957. június 20.

 

Kedves Jávor Úr!

 

Most érkezett budapesti közlés alapján kérésére tájékoztatom:

Az utazási költségeket Budapest előlegezi. Kérem, közöljük indulásuk körülbelüli időpontját.

A lakáskérdés megoldásában nagy segítséget fognak kapni.

Az egyik budapesti színház (tudomásunk szerint nem a Nemzeti) szerződtetni kívánja megérkezését követően.

 

Kiváló tisztelettel,

 

Nyulasi Antal

III. o. titkár

 

Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a -14-1-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Követség. - Géppel írt és aláírás nélküli másolat.

 


 

 

Ezen a napon történt augusztus 01.

1914

A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább

1919

Elbukik a Magyar Tanácsköztársaság. Peidl Gyula alakít kormányt.Tovább

1941

Megszűnik a Nyugat c. irodalmi folyóirat.Tovább

1944

Kirobban a Varsói felkelés, amelynek célja a náci elnyomás megtörése.Tovább

1946

Bevezetik az új magyar fizetőeszközt, a forintot.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő