Ünnepélyesen megnyitják az első világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.Tovább
Jávor Pál levelei az emigrációból
Hazatérés Magyarországra
Arról beszélgetve, hogy hogyan érezte magát az Egyesült Államokban, Jávor egy hasonlatot mondott, melyet azoknak szokott válaszolni, akik hasonló kérdést intéznek hozzá. Jávor hasonlata a következő volt: „Ha Budapesten felvinnék a legmagasabb épület tetejére (New York palota, vagy az OTI székház), és onnan ledobnák, nem érezné magát annyira megütve, mint amikor New Yorkban az utcán nekiütődik a könyöke egy amerikai állampolgárhoz."
5.
Jávor Pál és Nyulasi Antal követségi titkár levélváltása
a.
Jávor Pál levele Nyulasi Antalnak személyes találkozásukról
New York, 1957. szeptember 8.
Hotel Lucerne
201 West 79th Str.
New York 24. N. Y
EN 2-7100
Szept[ember] 8. 1957.
Kedves Nyulasi Uram. Ma kaptam meg a levelét, s azt köszönettel nyugtázom. A jelzett időpont, szept[ember] 16-án 9 órakor ott leszek a 10 E 75 St[reet]-en levő épület előtt. Azért az épület előtt, mert nem tudom, hogy ki és mi van a házban, s ha valaki megkérdezné, kit keresek, nem tudnék választ adni. Zádor urat üdvözlöm, úgyszintén Önt igaz szeretettel,
Jávor Pál
Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-4-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Eredeti, géppel írt és aláírással ellátott levél.
b.
Nyulasi Antal levele Jávor Pálnak egy újabb utazásuk tervezéséről
1957. szeptember 17.
T[isztelt] J[ávor] Úr!
Tegnapi találkozásunkat megbeszéltem belső hivatali vonalon. Nem tudom, hogy mindaz, ami
Úr részéről elhangzott, teljes mértékben fedi-e az Ön véleményét. Amennyiben igen, az nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem lenne realizálható.A helyzet a következő:
A hazatérési igazolvány bármikor átvehető. A hajójegy kérdésében legutóbb komoly csalódást okozott nekünk. Nem merném azt állítani, hogy ismét sikerülne Budapestet megnyerni a jegyváltás gondolatának.
Ami az otthoni lehetőségeket illeti:
1/ Hivatalosan közölték, hogy egy budapesti színház szerződtetné Önt, ha hazatérne.
2/ A lakás visszaadásában a magyar hatóságok közreműködnének.
Mindkét lehetőség változatlanul fennáll, ami azonban a tényleges fellépést illeti, számítani lehet esetleges időbeli eltolódásra.
A fentieken túlmenően semmiféle ígéretre nem került sor. Tisztában vagyok azzal, hogy közel tizenkét év után egy újabb nagy változásba belekezdeni nem könnyű. Úgy érzem azonban, hogy részünkről messze túlmentünk minden olyan kereten, amely ilyen jellegű kérdésben szokásos. Amennyiben úgy gondolja, hogy fentiek elfogadhatók Önnek és K[edves] feleségének, kérem, értesítsen.
Teljes tisztelettel:
Ny[ulasi] A[ntal]
Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-4-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
c.
Jávor Pál levele Nyulasi Antalnak utazásáról
New York, 1957. szeptember 18.
New York, 1957. szeptember 18.
Nyulasi Antal Úrnak
Washington D. C.
Tisztelt Nyulasi Úr!
Levelét megkaptam, melynek értelmében közlöm Önnel, hogy
Úr részéről elhangzottak csak baráti jelleggel bírtak, annak semmi hivatalos értéke nem volt.A magam részéről fenntartom az Önökkel megbeszélt eredeti megállapodásomat - mint ahogy Ön azt levelében lefekteti - azzal a határozott kéréssel, hogy önhibámon kívül történt okok miatt igénybe nem vett hajójegyekre feltétlen számítok.
Így a levelében foglaltakat elfogadhatónak tekintem, és csak arra kérem Önöket, hogy ezen ügy keresztülvitelében minél előbb segítségemre legyenek, mert október 16-ika után utazásra készen vagyunk. Ebbeli elhatározásomban a feleségem is egyezik velem.
Kérem levelem nyugtázását, válaszával.
Teljes tisztelettel
Jávor Pál
Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-6-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 18.
1919
1945
A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a pesti gettót.
A németek felrobbantják a budapesti Erzsébet hidat.Tovább
1946
Megnyitják a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített első állandó dunai átkelőt.Tovább
1977
Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő