Elindul az első Tour de France.Tovább
Jávor Pál levelei az emigrációból
Hazatérés Magyarországra
Arról beszélgetve, hogy hogyan érezte magát az Egyesült Államokban, Jávor egy hasonlatot mondott, melyet azoknak szokott válaszolni, akik hasonló kérdést intéznek hozzá. Jávor hasonlata a következő volt: „Ha Budapesten felvinnék a legmagasabb épület tetejére (New York palota, vagy az OTI székház), és onnan ledobnák, nem érezné magát annyira megütve, mint amikor New Yorkban az utcán nekiütődik a könyöke egy amerikai állampolgárhoz."
7.
Jávor Pál levele Zádor Tibor és Nyulasi Antal követségi beosztottakhoz utazásának részleteiről
1957. október 14.
Október 14. 1957.
Kedves Zádor és Nyulasi Urak. Képzelhetik, hogy milyen izgalomban vagyunk és így akaratlanul is felmerülnek kérdések bennünk, amikre nem tudunk választ adni magunknak. Én ezért apró jegyzeteket csináltam, és pontokba foglaltam, s levelem főcélja, hogy ezekre Önöktől választ kapjak. Az utazásunk nyugodt lebonyolítás[a] érdekében kérek a kérdéseimre, ahogy csak lehet, postafordultával választ.
1./ Honnan tudjuk meg és kitől a hajó pontos indulását és mikorra kell a poggyászainkat odaszállítani?
2./ A poggyászokra milyen rendeltetési helyet írjunk? Hová címezzük, Pestre? Nem szeretnénk, ha valami felelőtlen kíváncsiskodás révén kipattanna az elutazásunk. Úgy hisszük, ebben egyetértenek az Urak velünk. Eddig csönd van körülöttem.
3./ Mi az útirányunk, és mikor érkezünk meg az európai kikötőbe, hová és onnan milyen körülmények között utazzunk tovább és ki irányít bennünket, vagy hogyan megyünk tovább utazásunk célja felé?
4./ A poggyász hogyan kapcsolódik hozzánk Pestig?
5./ Milyen súlyú poggyászt vihetünk magunkkal, amit Pestre viszünk?
6./ Mennyi ideig tart az út és Pesten ki vár Bennünket? Kihez kell ott fordulnunk, ha esetleg megfeledkeznének rólunk?
7./ Mennyi pénzt szükséges magunkkal vinni (két személy), és ha idegen valuta kell, hol és hogyan tanácsos azt beszerezni?
Egyelőre ezek a kérdéseink. Nagyon kérem Önöket, hogy amennyiben a rendelkező hatóságoktól érkezett volna valami irányítás részemre, azt közölni szíveskedjenek velem.
Tisztelő hívük,
Jávor Pál
P. S. Mellékelve két-két
.
Jelzet: MNL OL XIX-J-29-a-14-6-1957. - Az államigazgatás felsőbb szervei, Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek, Külügyminisztérium, Washingtoni Magyar Követség. - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő