Az MSZMP KB Titkárságának március 14-ei határozata alapján megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szervezeteinek Országos...Tovább
Jegyezz békekölcsönt!
Egy munkás kálváriája az ötvenes években
D. I. „szemben áll társadalmi rendünkkel, keresetével arányban álló jegyzésével nem hajlandó a szocializmus felépítését elősegíteni.” Az egy havi fizetésnek megfelelő békekölcsönjegyzés megtagadása a szigorú büntetést, politikai megbélyegzést eredményezett a forrásokban szereplő fiatal darukezelő számára.
D. I. beadványa az elsőbíróságnak
T. Városi Bíróság!
A Lenin Kohászati Művek alkalmazásában állottam, mint [...] számú munkás, és a lakatos műhely hőkezelő üzemében dolgoztam.
A gyár fegyelmi bírósága a Mt. 113. § 2. bek. D pontja alapján azonnali hatályú elbocsátásra ítélt, s ezen határozatot az Egyeztető Bizottság [...]/1955 sz. alatt fenntartotta.
Ezen határozatokat sérelmesnek tartom, mivel azok ténymegállapításai tévesek, s így természetesen az azokból levont jogi következtetés is helytelen.
A sérelmes határozatok szerint:
1./ A VI. békekölcsön jegyzésekor ellenséges magatartást fejtettem ki, s nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni.
2./ A velem szemben alkalmazott nevelő hatású „Villámot" letéptem.
3./ Az elbeszélgetések ellenére sem voltam hajlandó magatartásomon változtatni, a röpgyűlésen is kijelentettem, hogy inkább elmegyek.
A határozat ezen megállapításai tévesek.
ad 1./ Nem fedi a valóságot, hogy nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni. Ezzel szemben a valóság az, hogy önként felajánlottam 750 Ft jegyzését. Ugyanis ezen összeg állott arányban úgy az évi, mint a három havi átlagos keresetemmel. Ugyanilyen arányban jegyeztek munkatársaim is. Én egyetlen egy hónapban és pedig júl. hóban kerestem 1516 Ft-ot. Most ezt az 1500 Ft-ot 16 Ft-tal meghaladó keresetre hivatkozással kívánták tőlem azt, hogy 1150 Ft jegyzést eszközöljek. Ez azonban nem állott módomban nem csak azért mert tetemes összegű adósságom van, hanem főként, mert édesapám csupán 246 Ft havi rokkantjáradékot élvez, s mert még egy 11 éves gyermekük van szüleimnek, s így kénytelen vagyok őket támogatni, s így mint családfenntartó, nem tudtam anyagi képességemet meghaladó, munkabéremmel arányban nem álló kívánságot teljesíteni.
ad 2./ A „Villámot" sem téptem le, hanem midőn láttam, hogy helytelen kritikát gyakorolnak velem szemben, azt szépen levettem és átadtam később a Pártbizottság kiküldötteinek.
ad 3./ Téves azon beállítás is, hogy én oly kijelentést tettem volna, hogy inkább elmegyek a vállalattól, mintsem teljesítsem kötelességemet a békekölcsön jegyzése szempontjából. A valóság az, hogy én a békekölcsön jegyzése elől sohasem zárkóztam el, de midőn láttam azt, hogy jóhiszemű eljárásomat teljesen félremagyarázzák, kijelentettem, hogy kitérek és inkább elmegyek a vállalattól.
Munkás származású ember vagyok. Szorgalmam és jó munkám révén [a] munka terén mindég megálltam a helyemet. Megélhetésemet, érvényesülésemet becsületes munkateljesítményemre építettem. Nem állottam és nem is állhattam szemben a demokrácia társadalmi rendjével. Nemcsak, hogy hajlandó voltam a szocializmus építését támogatni, hanem abból tevékenyen kivettem a részem, s így a Mt. 113. § 2. bek. d pontjára alapított azonnali hatályú elbocsátásom indokolatlan, miért is kérem:
Szíveskedjék keresetem tárgyalására határnapot tűzni, s a bizonyítási eljárás befejeztével a velem szemben hozott fent hivatkozott fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezni. Fenti előadásom igazolására kérem tanúként kihallgatni:
K. L. (lakcím)
O. B. (lakcím)
T. F. üzemi párttitkár (lakcím)
R. F. (lakcím)
Kérem beszerezni a vonatkozó fegyelmi iratokat.
Előttünk: T. J.
K. B.
Tisztelettel:
D. I.
[A bíróság P. 36893/1955-4 számú határozata nem található az ügyiratban.]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő