Jegyezz békekölcsönt!

Egy munkás kálváriája az ötvenes években

D. I. „szemben áll társadalmi rendünkkel, keresetével arányban álló jegyzésével nem hajlandó a szocializmus felépítését elősegíteni.” Az egy havi fizetésnek megfelelő békekölcsönjegyzés megtagadása a szigorú büntetést, politikai megbélyegzést eredményezett a forrásokban szereplő fiatal darukezelő számára.

D. I. beadványa az elsőbíróságnak  

T. Városi Bíróság!

A Lenin Kohászati Művek alkalmazásában állottam, mint [...] számú munkás, és a lakatos műhely hőkezelő üzemében dolgoztam.

A gyár fegyelmi bírósága a Mt. 113. § 2. bek. D pontja alapján azonnali hatályú elbocsátásra ítélt, s ezen határozatot az Egyeztető Bizottság [...]/1955 sz. alatt fenntartotta.

Ezen határozatokat sérelmesnek tartom, mivel azok ténymegállapításai tévesek, s így természetesen az azokból levont jogi következtetés is helytelen.

A sérelmes határozatok szerint:
1./ A VI. békekölcsön jegyzésekor ellenséges magatartást fejtettem ki, s nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni.
2./ A velem szemben alkalmazott nevelő hatású „Villámot" letéptem.
3./ Az elbeszélgetések ellenére sem voltam hajlandó magatartásomon változtatni, a röpgyűlésen is kijelentettem, hogy inkább elmegyek.

A határozat ezen megállapításai tévesek.

ad 1./ Nem fedi a valóságot, hogy nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni. Ezzel szemben a valóság az, hogy önként felajánlottam 750 Ft jegyzését. Ugyanis ezen összeg állott arányban úgy az évi, mint a három havi átlagos keresetemmel. Ugyanilyen arányban jegyeztek munkatársaim is. Én egyetlen egy hónapban és pedig júl. hóban kerestem 1516 Ft-ot. Most ezt az 1500 Ft-ot 16 Ft-tal meghaladó keresetre hivatkozással kívánták tőlem azt, hogy 1150 Ft jegyzést eszközöljek. Ez azonban nem állott módomban nem csak azért mert tetemes összegű adósságom van, hanem főként, mert édesapám csupán 246 Ft havi rokkantjáradékot élvez, s mert még egy 11 éves gyermekük van szüleimnek, s így kénytelen vagyok őket támogatni, s így mint családfenntartó, nem tudtam anyagi képességemet meghaladó, munkabéremmel arányban nem álló kívánságot teljesíteni.

ad 2./ A „Villámot" sem téptem le, hanem midőn láttam, hogy helytelen kritikát gyakorolnak velem szemben, azt szépen levettem és átadtam később a Pártbizottság kiküldötteinek.

ad 3./ Téves azon beállítás is, hogy én oly kijelentést tettem volna, hogy inkább elmegyek a vállalattól, mintsem teljesítsem kötelességemet a békekölcsön jegyzése szempontjából. A valóság az, hogy én a békekölcsön jegyzése elől sohasem zárkóztam el, de midőn láttam azt, hogy jóhiszemű eljárásomat teljesen félremagyarázzák, kijelentettem, hogy kitérek és inkább elmegyek a vállalattól.

Munkás származású ember vagyok. Szorgalmam és jó munkám révén [a] munka terén mindég megálltam a helyemet. Megélhetésemet, érvényesülésemet becsületes munkateljesítményemre építettem. Nem állottam és nem is állhattam szemben a demokrácia társadalmi rendjével. Nemcsak, hogy hajlandó voltam a szocializmus építését támogatni, hanem abból tevékenyen kivettem a részem, s így a Mt. 113. § 2. bek. d pontjára alapított azonnali hatályú elbocsátásom indokolatlan, miért is kérem:

Szíveskedjék keresetem tárgyalására határnapot tűzni, s a bizonyítási eljárás befejeztével a velem szemben hozott fent hivatkozott fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezni. Fenti előadásom igazolására kérem tanúként kihallgatni:

K. L. (lakcím)
O. B. (lakcím)
T. F. üzemi párttitkár (lakcím)
R. F. (lakcím)

Kérem beszerezni a vonatkozó fegyelmi iratokat.

Előttünk: T. J.

                 K. B.

Tisztelettel:

D. I.

[A bíróság P. 36893/1955-4 számú határozata nem található az ügyiratban.]

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő