Jegyezz békekölcsönt!

Egy munkás kálváriája az ötvenes években

D. I. „szemben áll társadalmi rendünkkel, keresetével arányban álló jegyzésével nem hajlandó a szocializmus felépítését elősegíteni.” Az egy havi fizetésnek megfelelő békekölcsönjegyzés megtagadása a szigorú büntetést, politikai megbélyegzést eredményezett a forrásokban szereplő fiatal darukezelő számára.

D. I. beadványa az elsőbíróságnak  

T. Városi Bíróság!

A Lenin Kohászati Művek alkalmazásában állottam, mint [...] számú munkás, és a lakatos műhely hőkezelő üzemében dolgoztam.

A gyár fegyelmi bírósága a Mt. 113. § 2. bek. D pontja alapján azonnali hatályú elbocsátásra ítélt, s ezen határozatot az Egyeztető Bizottság [...]/1955 sz. alatt fenntartotta.

Ezen határozatokat sérelmesnek tartom, mivel azok ténymegállapításai tévesek, s így természetesen az azokból levont jogi következtetés is helytelen.

A sérelmes határozatok szerint:
1./ A VI. békekölcsön jegyzésekor ellenséges magatartást fejtettem ki, s nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni.
2./ A velem szemben alkalmazott nevelő hatású „Villámot" letéptem.
3./ Az elbeszélgetések ellenére sem voltam hajlandó magatartásomon változtatni, a röpgyűlésen is kijelentettem, hogy inkább elmegyek.

A határozat ezen megállapításai tévesek.

ad 1./ Nem fedi a valóságot, hogy nem voltam hajlandó fizetésem arányában békekölcsönt jegyezni. Ezzel szemben a valóság az, hogy önként felajánlottam 750 Ft jegyzését. Ugyanis ezen összeg állott arányban úgy az évi, mint a három havi átlagos keresetemmel. Ugyanilyen arányban jegyeztek munkatársaim is. Én egyetlen egy hónapban és pedig júl. hóban kerestem 1516 Ft-ot. Most ezt az 1500 Ft-ot 16 Ft-tal meghaladó keresetre hivatkozással kívánták tőlem azt, hogy 1150 Ft jegyzést eszközöljek. Ez azonban nem állott módomban nem csak azért mert tetemes összegű adósságom van, hanem főként, mert édesapám csupán 246 Ft havi rokkantjáradékot élvez, s mert még egy 11 éves gyermekük van szüleimnek, s így kénytelen vagyok őket támogatni, s így mint családfenntartó, nem tudtam anyagi képességemet meghaladó, munkabéremmel arányban nem álló kívánságot teljesíteni.

ad 2./ A „Villámot" sem téptem le, hanem midőn láttam, hogy helytelen kritikát gyakorolnak velem szemben, azt szépen levettem és átadtam később a Pártbizottság kiküldötteinek.

ad 3./ Téves azon beállítás is, hogy én oly kijelentést tettem volna, hogy inkább elmegyek a vállalattól, mintsem teljesítsem kötelességemet a békekölcsön jegyzése szempontjából. A valóság az, hogy én a békekölcsön jegyzése elől sohasem zárkóztam el, de midőn láttam azt, hogy jóhiszemű eljárásomat teljesen félremagyarázzák, kijelentettem, hogy kitérek és inkább elmegyek a vállalattól.

Munkás származású ember vagyok. Szorgalmam és jó munkám révén [a] munka terén mindég megálltam a helyemet. Megélhetésemet, érvényesülésemet becsületes munkateljesítményemre építettem. Nem állottam és nem is állhattam szemben a demokrácia társadalmi rendjével. Nemcsak, hogy hajlandó voltam a szocializmus építését támogatni, hanem abból tevékenyen kivettem a részem, s így a Mt. 113. § 2. bek. d pontjára alapított azonnali hatályú elbocsátásom indokolatlan, miért is kérem:

Szíveskedjék keresetem tárgyalására határnapot tűzni, s a bizonyítási eljárás befejeztével a velem szemben hozott fent hivatkozott fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezni. Fenti előadásom igazolására kérem tanúként kihallgatni:

K. L. (lakcím)
O. B. (lakcím)
T. F. üzemi párttitkár (lakcím)
R. F. (lakcím)

Kérem beszerezni a vonatkozó fegyelmi iratokat.

Előttünk: T. J.

                 K. B.

Tisztelettel:

D. I.

[A bíróság P. 36893/1955-4 számú határozata nem található az ügyiratban.]

Ezen a napon történt július 12.

1919

1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább

1941

A Luftwaffe először bombázza Moszkvát.Tovább

1943

A prohorovkai páncélosütközet, a világtörténelem legnagyobb tancsatája a kurszki ívbenTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő