Jegyezz békekölcsönt!

Egy munkás kálváriája az ötvenes években

D. I. „szemben áll társadalmi rendünkkel, keresetével arányban álló jegyzésével nem hajlandó a szocializmus felépítését elősegíteni.” Az egy havi fizetésnek megfelelő békekölcsönjegyzés megtagadása a szigorú büntetést, politikai megbélyegzést eredményezett a forrásokban szereplő fiatal darukezelő számára.

A kivizsgálás

  

Húzó-Hőkezelő gyárrészleg                                                                      11409

Javaslat

A Húzó-Hőkezelő gyárrészleg Műhelybizottsága javasolja, hogy D. I. hőkezelői dolgozó csatolt kérvényében felmerült sérelmével kapcsolatosan a Vállalat Egyeztető Bizottsága a kérdést érdemlegesen vizsgálja felül, és a dolgozó jogos kérésének helyt adni szíveskedjék.

Dvasgyár, 1958. III. 28.

K. A.

műh. biz. elnök

K. elvts:

Meg kell nézni milyen magatartást tanúsított 1956 októberét követő ellenforradalmi időszakban, tavalyi visszatérése óta milyen a munkához való viszonya?

Kérem jogilag tisztázni milyen anyagi terheket vonhat maga után a jogfolytonosság esetleges elismerése?

Különös érdemnek nem lehet betudni akkori magatartását, minden időnek meg voltak és meg vannak a követelményei. Ha ma jobban élünk abban benne vannak a békekölcsönben lejegyzett forintjainkon épített új létesítmények többlettermékei is.

IV/22.      CS.

K. L igazgató h. et.

Tárgy: D. I.. kérelmével kapcsolatos kivizsgálás

D. I. fegyelmi elbocsátásával kapcsolatos jogvitája a vállalattal szemben már befejezett tény.

1955. X. 1-én 41237/1955 szám alatt kimondott fegyelmi elbocsátás ellen nevezett fellebbezéssel élt a Vállalati Egyeztető Bizottsághoz, melynek során a II. fokú fegyelmi hatóság 44526/1956. számú határozatban fellebbezését elutasította.

A V.E.B. ezen határozata ellen a Mt. 118.§. /3/ bek. alapján D. I. keresettel fordult a Miskolci Városi Bírósághoz és kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. A Bíróság előtt folyamatba tett pert elvesztette, majd az első Bíróság P/36839/1954-4 sz. ítélete ellen benyújtott fellebbezése folytán a Megyei Bíróság Pf-20165/1956-8 sz. ítéletében a felperes D. I. keresetét alaptalannak találva az első Bíróság ítéletét helyben hagyta.

D. I. fegyelmi elbocsátása tehát jogerőssé vált és a határozat hatályon kívül helyezése iránti lépései sem jártak eredménnyel, melynek következtében a bírói úton történő erkölcsi és anyagi kárigény érvényesítésének lehetőségétől elesett.

D. I. úgynevezett rehabilitációs ügyében 1957. március 5-én a vállalat már egy ízben állást foglalt. Mivel akkor nevezett a fegyelmi határozat indoklásában megállapított tényállást döntő ellenérvekkel nem tudta megtámadni, ezért kérelmének teljesítéséhez törvényes lehetőség hiányában nem volt mód.

1958. április 2-án beadott kérelméhez ezúttal egy nyilatkozatot is csatolt, amely szerint a Húzó-Hőkezelőmű dolgozói kijelentik, hogy D. I. a VI. Békekölcsön jegyzés alkalmával nem fejtett ki ellenagitációt. Ez a nyilatkozat cáfolata a fegyelmi határozat indoklási részében foglalt terhelő szempontok egyikének. Erről a tényről egyébként a bírósági ítélet említést nem is tesz.

V. igazgató et. jegyzékéből kitűnik, hogy hajlandó rehabilitációs lépéseket tenni. Egyetlen törvényes mód van erre, mégpedig a Munkatörvénykönyv 189. §.-ban biztosított a vállalat igazgatójának diszkrecionális jogának gyakorlása által, amely törvényhely rábízza a vállalat igazgatójának szabad belátására a jogfolytonosság helyreállítását, illetőleg a kárigény kielégítését abban az esetben, ha a fegyelmi határozatot az igazgató törvénysértőnek találja, vagy ha a fegyelmi határozat a tényállás nem kellő ismeretében jött létre. Ez utóbbi lehetőség alapján D.I. esetében az igazgató törvényben biztosított jogánál fogva teljesítheti nevezett kérelmét.

Eszerint: I. jogfolytonos munkaviszonyát 1952. november 14-től kezdődőleg el lehet ismerni.

       II. 1955. X. 22-től az elbocsátás jogerőre emelkedésétől 1956. IX. 12-ig visszalépése napjáig a vállalatnál elmaradt munkabére 16 826 Ft. Ezen idő alatt saját bevallása szerint alkalmi munkákból havi 800 Ft jövedelme volt. A Mt.35.§. értelmében a különbözetet meg kell téríteni abban az esetben, ha a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg a munkaadó vállalat.

                               Elmaradt munkabér                             16 826.-Ft
                               Átlag keresete                                        8 500.-
                               Különbözet:                                            8 326.-Ft

Ez a 8326.-Ft az az összeg, amely jogos követelés esetén kártérítési kötelezettséget jelentene a vállalatnak.

D. I. végig járta azokat a törvényes fórumokat, amelyek előtt erkölcsi és anyagi kárigényével kapcsolatban keresettel fordulhatott. Kizárólag V. igazgató et. adhatja meg kérelmére a választ, amennyiben a bírósági ítéletekkel egyértelmű vagy azoktól eltérő határozatot hoz.                                                           

Diósgyőr vasgyár, 1958. május 20.

                                                                                         Dr. H.

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő