Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Szalai Sándor egyetemi tanár jelentése Ortutay Gyula kultuszminiszternek a nyugati magyar kulturális képviseletekről
1947. augusztus 25.
BUDAPESTI PÁZMÁNY PÉTER | Budapest, 1947. aug[usztus] 25. |
| Jelentés dr. Szalai Sándor egy[etemi] ny[ilvános] r[endes] tanár franciaországi, angliai és svájci tapasztalatairól a magyar kultúrképviseletek működése terén. |
Miniszter Úr!
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részekben Szalai Sándor a magyar kultusz kormányzat külkapcsolatait, valamint saját franciaországi és angliai benyomásait írja le."]
Svájc
A genfi Magyar Intézet [!] vezetője, Hubay Miklós dicséretre méltó szorgalommal évenként négy-öt előadást és koncertet rendez az intézet helyiségeiben. Könyveket és folyóiratokat teljesen rendszertelenül kap, és abban a szellemben, amit már fentebb vázoltam. De nem is tudna mit kezdeni a könyvanyaggal, mert az a húsz-harminc magyar, aki eljár ide egy-egy Gárdonyi vagy Mikszáth kötetet kölcsön venni, nem komoly tényező. A könyvtárat ki kellene építeni magyar politikai, gazdasági és tudományos referencia könyvtárrá, és egy angolul és franciául beszélő tudományos tisztviselő segítségével magyar információkkal kiszolgálni az U.N.O. európai központjában dolgozó több száz irodát.
Ezt a feladatot Hubay egyedül és minden eszköz hiányában természetesen nem láthatja el; vagy kell belőle csinálni valamit, vagy meg kell szüntetni.
Feltűnően hiányos az együttműködés a genfi központ és a berni magyar követség között, különösen a meghívások stb. terén, bár, talán a berni magyar követség [az] egyetlen nyugati követségünk, amelynek komoly kapcsolatai vannak a svájci sajtóhoz. Mivel a nemzetközi kulturális tevékenységnek Svájc a központja, tulajdonképpen itt kellene nyilvántartani a különböző nemzetközi tudományos kongresszusokat stb.; elintézni Magyarország megfelelő képviseltetését, meghívatását stb. - Ez is embert kíván.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben összefoglalja a jelentése elkészültének körülményeit."]
| Kiváló tisztelettel: |
Jelzet: MOL XIX-I-1-v-3926-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Ortutay Gyula miniszter). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 14.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő