Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Szalai Sándor egyetemi tanár jelentése Ortutay Gyula kultuszminiszternek a nyugati magyar kulturális képviseletekről
1947. augusztus 25.

BUDAPESTI PÁZMÁNY PÉTER
TUDOMÁNYEGYETEM
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETE

Budapest, 1947. aug[usztus] 25.

 

 

Jelentés dr. Szalai Sándor egy[etemi] ny[ilvános] r[endes] tanár franciaországi, angliai és svájci tapasztalatairól a magyar kultúrképviseletek működése terén.

Miniszter Úr!

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részekben Szalai Sándor a magyar kultusz kormányzat külkapcsolatait, valamint saját franciaországi és angliai benyomásait írja le."]

Svájc

A genfi Magyar Intézet [!] vezetője, Hubay Miklós dicséretre méltó szorgalommal évenként négy-öt előadást és koncertet rendez az intézet helyiségeiben. Könyveket és folyóiratokat teljesen rendszertelenül kap, és abban a szellemben, amit már fentebb vázoltam. De nem is tudna mit kezdeni a könyvanyaggal, mert az a húsz-harminc magyar, aki eljár ide egy-egy Gárdonyi vagy Mikszáth kötetet kölcsön venni, nem komoly tényező. A könyvtárat ki kellene építeni magyar politikai, gazdasági és tudományos referencia könyvtárrá, és egy angolul és franciául beszélő tudományos tisztviselő segítségével magyar információkkal kiszolgálni az U.N.O. európai központjában dolgozó több száz irodát.

Ezt a feladatot Hubay egyedül és minden eszköz hiányában természetesen nem láthatja el; vagy kell belőle csinálni valamit, vagy meg kell szüntetni.

Feltűnően hiányos az együttműködés a genfi központ és a berni magyar követség között, különösen a meghívások stb. terén, bár, talán a berni magyar követség [az] egyetlen nyugati követségünk, amelynek komoly kapcsolatai vannak a svájci sajtóhoz. Mivel a nemzetközi kulturális tevékenységnek Svájc a központja, tulajdonképpen itt kellene nyilvántartani a különböző nemzetközi tudományos kongresszusokat stb.; elintézni Magyarország megfelelő képviseltetését, meghívatását stb. - Ez is embert kíván.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben összefoglalja a jelentése elkészültének körülményeit."]

 

Kiváló tisztelettel:
Dr. Szalai Sándor
egyetemi ny[ilvános] r[endes] tanár

Jelzet: MOL XIX-I-1-v-3926-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Ortutay Gyula miniszter). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 17.

1932

Az első magyarországi villamosított vasútvonal átadása. A Budapest-Hegyeshalom útvonalon a Kandó-féle villanymozdony közlekedik.Tovább

1977

A budapesti Népligetben megnyitották a Planetáriumot.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő