Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
A kultuszminiszter átirata a külügyminiszterhez a svájci-magyar kulturális kapcsolatok újrafelvételéről
1946. június 4.
A két világháború között hivatalos magyar-svájci kapcsolatok általában nem álltak fenn, és a kulturális érintkezések inkább egyéni kezdeményezésekből (művészeti kiállítások, professzorok előadásai, diákcserék) álltak.
Amikor a második világháború folytán a német szellemi befolyás mind jobban éreztette hatását idehaza, szükségesnek mutatkozott a hivatalos szellemi kapcsolatok felvétele, illetőleg kimélyítése Svájccal, amely tudvalevőleg érzelmileg teljesen a hitlerizmussal harcban állt a szövetségesek oldalán volt.
Ebből a célból Magyarország még 1939-ben csatlakozott a Genfben székelő Nemzetközi Oktatásügyi Intézethez, melynek a mai napig a tagja is maradt. Sőt a kultuszkormány a kapcsolatok állandósítása végett 1941-ben állandó megbízottat rendelt az intézet mellé, aki ezt a funkcióját jelenleg is ellátja.
Svájcnak a második világháború alatt elfoglalt különös helyzetére tekintettel is a kultuszminisztérium még 1943 tavaszán egy-egy magyar lektorátust szervezett meg a neuchateli és baseli egyetemeken, de a magyar lektorok a közbejött események miatt állomáshelyüket már nem foglalhatták el. Ugyancsak Svájc különleges helyzetére volt a kultuszkormányzat tekintettel akkor, amikor egy reprezentatív képzőművészeti kiállítást rendezett még 1944 januárjában Bernben, amely kiállítás a további hónapok során más svájci városokban is nagy sikereket ért el.
Egyik hivatali elődöm még 1943 nyarán Magyar Tájékoztató Könyvtárt állított fel Genfben, mely 1944 tavaszáig működött, majd fél évig szünetelt, 1945 januárjában pedig az akkor még hatalmon volt Szálasi rezsimtől teljesen függetlenül tevékenységét ismét megkezdte, és jelenleg is működik.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a svájci egyetemekre kinevezni kívánt magyar lektorokról tájékoztatják a külügyet."]
Amidőn a fentieket Miniszter Úr szíves tudomására hozom, arra kérem, hogy szándékomat diplomáciai úton az illetékes svájci hatóságokkal is közölni szíveskedjék. Ez ügyben egyidejűleg a pénzügyminiszter úrhoz is fordultam, és arra kértem, hogy a baseli, neuchateli és a később szervezendő lausanne-i magyar egyetemi lektorátusok, valamint a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár részére megfelelő hitelt bocsájtsa rendelkezésemre.
1946. június 4.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-2 t.62 823-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel javított, kiadmányozott fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő