Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
A VKM utasítása Hubay Miklósnak
Hubay Miklós úrnak, a Magyar Tájékoztató Könyvtár id[eiglenes] vezetője
Genf
Megbízatása után a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyzetére vonatkozó első jelentésére felhívom Igazgató urat az alábbiakra. Jelentse mielőbb:
1. Milyen megállapodása van a könyvtárnak a route Malagnou 8 számú ház tulajdonosával a helyiséget illetően, mekkora a lakbér, milyen helyiségekből áll a könyvtár, milyen módon vannak a helyiségek kihasználva, a helyiségekről szóló szemléltető vázlatrajzzal, a berendezési tárgyak honnan erednek, mi ezeknek a berendezési tárgyaknak a havi bére.
2. Mely összegeket tett ki a múltban havonta a könyvtár dologi ellátmánya, azt a könyvtár honnan kapta. Mellékeljen ehhez részletesen indokolt havonta szóló költségvetési tervezetet (lakbér, telefon és rádió díj, apróbb adminisztrációs költségek stb.).
3. Hozzájárulok ahhoz, hogy javaslatának megfelelően hétköznaponként délelőtt 9-12, valamint hétfőn és pénteken este ½ 9 és ½ 11 között, továbbá szombaton és vasárnap délután 03-5 óra között álljon az érdeklődők rendelkezésére. Kívánatos lenne erről a genfi magyar kolónia megfelelő értesítése.
4. A könyvkölcsönzést egyelőre nem tartom megengedhetőnek, a könyvtárban kezelt könyvek aránylag csekély számára való tekintettel, valamint arra, hogy a könyvek használatára egész héten megfelelő idő áll rendelkezésre.
5. Nincs észrevételem az ellen, hogy az újonnan beérkezett könyvek, napilapok és folyóiratok másodpéldányai a zürichi Magyar Egyesületnek küldessenek meg.
[A fogalmazványon a következő szöveget kihúzták: „Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a napilapokban és folyóiratokban megjelent minden olyan cikk és tanulmány nyilvántartásba vétessék és katalogizáltassék, amely alkalmas arra, hogy a külföldieket különböző magyar problémákról szakszerűen tájékoztassa. Általában nagy súlyt helyeznék arra, hogy a Könyvtár elsősorban a külföldi érdeklődők tájékoztatását szolgálja, minthogy a könyvtár megszervezése is annak idején ennek a szempontnak figyelembe vételével történt. Ennek az elsődleges célnak szolgálatában a könyvtárnak annyival is inkább állnia kell, mert Svájcban, elsősorban Genfben ma is nagy számban működnek különféle nemzetközi intézmények központjai, amelyeknek megfelelő tájékoztatása elsőrendű magyar feladat. Helyesnek tartom ennélfogva a javaslatnak azt a részét is, hogy a könyvtár kapcsolatot kíván létesíteni Svájc nagyszámú és kitűnően felszerelt közkönyvtárával, a könyvkiadókkal, a napilapok és folyóiratok szerkesztőségeivel. E célból a könyvtár francia nyelvű sokszorosított katalógusát a különféle nemzetközi organizációk Svájcban székelő központi irodáinak, a közkönyvtáraknak, a napilapok és folyóiratok szerkesztőségeinek sürgősen küldje meg.]
6. A könyvtár anyagának kibővítésére (a legfontosabb művek, napilapok és folyóiratok jegyzéke) vonatkozó javaslatát - a könyvtár jelenlegi állományának leltárával együtt - sürgősen terjessze hozzám.
7. Tudomásul veszem, hogy a könyvtárban nyert elhelyezést a genfi Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségének annakidején felajánlott mintegy százhúsz kötetnyi Ferenci Imre-féle hagyaték, a könyvtár ideiglenes vezetője genfi könyvtárának magyar anyaga mintegy százhúsz kötetben, valamint Vladár Ervin volt genfi főkonzul mintegy 50 kötetből álló magyar könyvtára. Ezeket a könyveket önálló letétként kezelje.
Budapest, 1946. július 24.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-78 039-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel javított, kiadmányozott fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő