Letartóztatták Kádár Jánost, majd néhány napon belül 11 társát is a KIMSZ-ben kifejtett szervező munkájukért.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Kristóffy Tamás helyettes vezető beszámolója a könyvtár működéséről Hubay Miklósnak
1947. október 27-i
1947. október 23.
Kedves Miklós,
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a Könyvtár pénzügyi kérdései szerepelnek. (Hubay ekkor Magyarországon tartózkodott.)"]
Takács [Jenő] írt Rómából, s érdeklődött a könyvtár anyagi helyzete után. Válaszom pillanatnyilag a legnegatívabb. Koncertezni szeretne itten, de ki fizeti a költségeket, mivel ha nyilvános estet akar adni abból csak ráfizetés lesz, most beszéltem Casettivel, s úgy állapodtunk meg, hogy inkább Lausannet ajánlom neki, ottan nem annyira túlzsúfolt a zenei naptár. Írt még a Jenő arról, hogy te megígérted neki, hogy kinyomsz 300 s[vájci] Fr[anko]t a kultuszból [kultuszminisztérium, VKM] a zürichi Kaiser koncert támogatása címén. S hol fognak lakni feleségestül? Vagy van egy Comité [Comité international pour le placement d'Intellectuels] meghívásuk? Jó volna, ha meghatároznád, hogy milyen mértékben támogatjuk Takácsot. (Takács november 4-ig megérkezik.)
Nem mintha Takács művészetében kételkednék, de ha ilyen szűkösek vagyunk, inkább áldozzunk olyanokra, [a]kik propagandisztikus szempontból jobban emelik a könyvtár jó hírnevét. Gondolok itt elsősorban Fischer Annie-ra, kit személyesen is jól ismerek, s mint Európa jelenlegi egyik legjobb zongoraművésze számára egy hatásos és nagyszabású estét kellene rendeznünk helyiségeinkben. Ő novemberben az itteni rádió által egy nagy zenekari estre, [Ernest] Ansermet vezényletével, van lekötve, solo [szóló] estet nem ad, tehát minden lehetőségünk adva van, hogy egy szép estét rendezhessünk.
Szoltsányi Györgynek, kiváló Párizsban élő zongoristánknak kell nemsokára ide jönnie, hogy a francia [Jean] Rivier zongorahangversenyét a genfi rádióban ősbemutató alkalmával prezentálja. Őrá is kimondottan kíváncsiak az itteni kritikusok, kivel az évi nemzetközi versenyen nem indult el, de jó híre Párizsból hozzánk is eljutott.
Véghék [Végh Sándor] harmadik ez évi szereplése december elejére esedékes a könyvtárban. Ezzel kapcsolatban említem meg, légy oly jó utánanézni, hogy miért késik a számukra megállapított 3000 forint ösztöndíj francia forintban [!] való átutalása. Magad is tudod, hogy sokan vannak, és a sok éhező családtagot mind el kell látniok [!], viszont nem szeretném elmulasztani [az] itteni decemberi szereplésüket. Látván Végh személyes nagy sikereit, [a] zeneversenyek alatt, így bizonyára nívós hallgatóságot tudnánk biztosítani.
Mint már említettem, Czakó Évát is be kell kapcsolni egy alkalommal, nem is beszélve két fiatal művészünkről, kik tudásukkal és rendkívül szimpatikus egyéni fellépésükkel a 47/48-as szezonban a legnagyobb támaszaink lehetnek. Név szerint Síki Béláról és Gérecz Árpádról van szó. Hálás lennék, ha az utóbbi ösztöndíj-ügyét te is egy kicsit megnyomnád, mivel még nincsen teljesen elintézve. Zathureczky főigazgató úr is melegen pártolja. Magam részéről elősegítve, meg kell említenem, hogy az itteni Conservatorium zenekarának, megérkezése után, azonnal hangverseny-mestere lett. Mindketten Gagnebin kedvencei, s nem keltene jó benyomást, ha anyagi szempontok miatt itt tartózkodásukat meg kellene szakítaniuk. Gérecznek első nyilvános koncertje november 15 körül lesz, s több házi zeneestre van meghívása különböző, itteni patrícius családokhoz. Síki Béla tegnap közszerepelt, a Liszt nap alkalmával, először a rádióban s mostantól kezdve állandó szerződése lesz.
Remélem Te is észreveszed a lehetőségeket, és magadévá teszed az ügy támogatását.
Veress Sándornak sajnos nem tudtuk megszerezni a beutazási engedélyt, a
Vasárnaptól szerdáig távol leszek, mialatt Siki Béla fog helyettesíteni, tehát ne keress telefonon. Az első három napot Macolinben fogom tölteni az itteni egyetem meghívására, hol propagandisztikus célzattal a külföldi diákok számára egy három napos táborozást rendeznek. Két amerikai mellett engem küldenek harmadiknak. Szerdát viszont kénytelen leszek a fővárosban tölteni, különböző futó ügyek elintézése végett.
Követség szerint a Présence 2/03 még nem érkezett meg. Ne haragudj, hogy ilyen sokáig hallgattam, egy-két vizsgát raktam le az egyetemen:
Sokszor ölel:
szignó
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-163708-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel kiegészített tisztázat.
15.
Illyés Gyula jelentése franciaországi útjáról
1947. december 1.
[Részlet] | Genéve, 1947. december 1. |
Miniszter Úr,
Párizsi tartózkodásomról tisztelettel az alábbiakban van szerencsém beszámolni.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Illyés a párizsi és egyéb svájci tárgyalásait és észrevételeit írja le."]
7. A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár ügyét visszatérve ép oly megoldatlannak találtam, mint amikor itt hagytam. A Lengyel főkonzulátus, amelynek épületében a Könyvtár helyiségeket bérelt, a bérletet február 28-ra felmondta. Ugyanakkor a magyar konzulátus genfi helyiségei teljesen üresen állnak, és Magyarországnak Genfben semmi kulturális szerve nincs. Kívánatos volna, hogy a Kultuszminisztérium és a Külügyminisztérium itt is együttműködésre jusson, mint amilyen Pári[z]sban már oly kitűnően sikerült. Az ügyben a napokban fogok Oltványi [Imre] követ úrral beszélni. Utána külön jelentésben számolok be miniszter Úrnak.
Körülbelül két hét múlva szándékozom haza utazni. Részletesebb jelentésemet így élőszóban adhatom elő. Kérem Miniszter Urat, hogy a minisztérium illetékes szervei a haza utazásban szükséges engedély gyors megszerzésében támogatni szíveskedjenek.
Kérem Miniszter Urat, fogadja őszinte nagyra becsülésemet:
Illyés Gyula
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-1 t.-243 273-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 19.
1933
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő