Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Kristóffy Tamás helyettes vezető beszámolója a könyvtár működéséről Hubay Miklósnak
1947. október 27-i

1947. október 23.

Kedves Miklós,
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a Könyvtár pénzügyi kérdései szerepelnek. (Hubay ekkor Magyarországon tartózkodott.)"]

Takács [Jenő] írt Rómából, s érdeklődött a könyvtár anyagi helyzete után. Válaszom pillanatnyilag a legnegatívabb. Koncertezni szeretne itten, de ki fizeti a költségeket, mivel ha nyilvános estet akar adni abból csak ráfizetés lesz, most beszéltem Casettivel, s úgy állapodtunk meg, hogy inkább Lausannet ajánlom neki, ottan nem annyira túlzsúfolt a zenei naptár. Írt még a Jenő arról, hogy te megígérted neki, hogy kinyomsz 300 s[vájci] Fr[anko]t a kultuszból [kultuszminisztérium, VKM] a zürichi Kaiser koncert támogatása címén. S hol fognak lakni feleségestül? Vagy van egy Comité [Comité international pour le placement d'Intellectuels] meghívásuk? Jó volna, ha meghatároznád, hogy milyen mértékben támogatjuk Takácsot. (Takács november 4-ig megérkezik.)

Nem mintha Takács művészetében kételkednék, de ha ilyen szűkösek vagyunk, inkább áldozzunk olyanokra, [a]kik propagandisztikus szempontból jobban emelik a könyvtár jó hírnevét. Gondolok itt elsősorban Fischer Annie-ra, kit személyesen is jól ismerek, s mint Európa jelenlegi egyik legjobb zongoraművésze számára egy hatásos és nagyszabású estét kellene rendeznünk helyiségeinkben. Ő novemberben az itteni rádió által egy nagy zenekari estre, [Ernest] Ansermet vezényletével, van lekötve, solo [szóló] estet nem ad, tehát minden lehetőségünk adva van, hogy egy szép estét rendezhessünk.

Szoltsányi Györgynek, kiváló Párizsban élő zongoristánknak kell nemsokára ide jönnie, hogy a francia [Jean] Rivier zongorahangversenyét a genfi rádióban ősbemutató alkalmával prezentálja. Őrá is kimondottan kíváncsiak az itteni kritikusok, kivel az évi nemzetközi versenyen nem indult el, de jó híre Párizsból hozzánk is eljutott.

Véghék [Végh Sándor] harmadik ez évi szereplése december elejére esedékes a könyvtárban. Ezzel kapcsolatban említem meg, légy oly jó utánanézni, hogy miért késik a számukra megállapított 3000 forint ösztöndíj francia forintban [!] való átutalása. Magad is tudod, hogy sokan vannak, és a sok éhező családtagot mind el kell látniok [!], viszont nem szeretném elmulasztani [az] itteni decemberi szereplésüket. Látván Végh személyes nagy sikereit, [a] zeneversenyek alatt, így bizonyára nívós hallgatóságot tudnánk biztosítani.

Mint már említettem, Czakó Évát is be kell kapcsolni egy alkalommal, nem is beszélve két fiatal művészünkről, kik tudásukkal és rendkívül szimpatikus egyéni fellépésükkel a 47/48-as szezonban a legnagyobb támaszaink lehetnek. Név szerint Síki Béláról és Gérecz Árpádról van szó. Hálás lennék, ha az utóbbi ösztöndíj-ügyét te is egy kicsit megnyomnád, mivel még nincsen teljesen elintézve. Zathureczky főigazgató úr is melegen pártolja. Magam részéről elősegítve, meg kell említenem, hogy az itteni Conservatorium zenekarának, megérkezése után, azonnal hangverseny-mestere lett. Mindketten Gagnebin kedvencei, s nem keltene jó benyomást, ha anyagi szempontok miatt itt tartózkodásukat meg kellene szakítaniuk. Gérecznek első nyilvános koncertje november 15 körül lesz, s több házi zeneestre van meghívása különböző, itteni patrícius családokhoz. Síki Béla tegnap közszerepelt, a Liszt nap alkalmával, először a rádióban s mostantól kezdve állandó szerződése lesz.

Remélem Te is észreveszed a lehetőségeket, és magadévá teszed az ügy támogatását.
Veress Sándornak sajnos nem tudtuk megszerezni a beutazási engedélyt, a

ismeretlen ok miatt elutasította. Magam jövő héten felmegyek Bernbe, és beszélni fogok az illető referenssel, hogy legalább Karácsony utánra biztosítsuk idejöttét, mikorra ő ugyanis elhalasztotta.

Vasárnaptól szerdáig távol leszek, mialatt Siki Béla fog helyettesíteni, tehát ne keress telefonon. Az első három napot Macolinben fogom tölteni az itteni egyetem meghívására, hol propagandisztikus célzattal a külföldi diákok számára egy három napos táborozást rendeznek. Két amerikai mellett engem küldenek harmadiknak. Szerdát viszont kénytelen leszek a fővárosban tölteni, különböző futó ügyek elintézése végett.

Követség szerint a Présence 2/03 még nem érkezett meg. Ne haragudj, hogy ilyen sokáig hallgattam, egy-két vizsgát raktam le az egyetemen:

Sokszor ölel:

szignó

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-163708-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel kiegészített tisztázat.

15.
Illyés Gyula jelentése franciaországi útjáról
1947. december 1.

[Részlet]
BIBLIOTHÉQUE HONGROISE
Genéve
4, rue Munier Romilly

Genéve, 1947. december 1.

Miniszter Úr,

Párizsi tartózkodásomról tisztelettel az alábbiakban van szerencsém beszámolni.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Illyés a párizsi és egyéb svájci tárgyalásait és észrevételeit írja le."]

7. A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár ügyét visszatérve ép oly megoldatlannak találtam, mint amikor itt hagytam. A Lengyel főkonzulátus, amelynek épületében a Könyvtár helyiségeket bérelt, a bérletet február 28-ra felmondta. Ugyanakkor a magyar konzulátus genfi helyiségei teljesen üresen állnak, és Magyarországnak Genfben semmi kulturális szerve nincs. Kívánatos volna, hogy a Kultuszminisztérium és a Külügyminisztérium itt is együttműködésre jusson, mint amilyen Pári[z]sban már oly kitűnően sikerült. Az ügyben a napokban fogok Oltványi [Imre] követ úrral beszélni. Utána külön jelentésben számolok be miniszter Úrnak.
Körülbelül két hét múlva szándékozom haza utazni. Részletesebb jelentésemet így élőszóban adhatom elő. Kérem Miniszter Urat, hogy a minisztérium illetékes szervei a haza utazásban szükséges engedély gyors megszerzésében támogatni szíveskedjenek.
Kérem Miniszter Urat, fogadja őszinte nagyra becsülésemet:

Illyés Gyula

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-1 t.-243 273-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 10.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő