Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Balázs János miniszteri osztálytanácsos jelentése a könyvtár helyzetéről.
1948. április 27.

Tárgy: a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyzete

A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak
Budapest

Hivatkozással a Miniszter Úr 244 462/1948. X. számú, folyó évi február 18-án kelt rendeletére, a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár elvi, személyi és anyagi kérdéseivel kapcsolatosan az alábbiakat jelentem:

Fenti rendelet alapján folyó évi április hó első felében Genfbe költöztem. Megérkezésemet annak idején már jelentettem Miniszter Úrnak. Előzetesen, még március folyamán állomáshelyem tervezett megváltoztatását, dr. Oltványi Imre követ úr távollétében helyettesének Bernben személyesen bejelentettem. Követ úr visszatérte után pedig, akkor már Genfből, megérkezésemről írásban számoltam be. Követ úr munkám megkezdésének lehetővé tétele, tartózkodási engedély megszerzése érdekében készségesen támogatott. Ezek alapján hozzáfoghattam munkámhoz. Mindenekelőtt tájékozódtam a Könyvtár jelenlegi problémái felől. Hubay Miklóssal, a Könyvtár vezetőjével együtt a legrészletesebben megvitattuk a felmerült kérdéseket. A mostani helyzet a következő:

. A Könyvtár jelenlegi székhelye.
A genfi Lengyel Főkonzulátussal kötött bérleti szerződés már 1948. március 1-én lejárt. Mivel azonban Hubay Miklós, a Könyvtár vezetője ez időpontig nem érkezett vissza, távollétében a szerződést dr. Sőtér István főosztályvezető utasítására még egy hónapig meg lehetett hosszabbítani. Hubay Miklós március 17-én, visszatérte után kieszközölte, hogy az új könyvtárhelyiség biztosításáig a könyvtár könyvanyaga a gen[f]i Magyar Főkonzulátus pincéjében helyeztessék el (Genf, 33 Quai Wilson).

Az átköltöztetés 1948. április 6-án, kellő gondossággal megtörtént. A könyvek további intézkedésig a Főkonzulátus pincéjében, zárt ládákban elhelyezve, biztonságban vannak.

A Lengyel Főkonzulátussal kötött bérleti megállapodás alapján 1700 svájci frank letétbe helyezésével a végleges elszámolás folyamatban van, s május elsejéig befejeződik. Ez az összeg feltétlenül elég lesz még [az] esetleg benyújtandó számlák kifizetésére.

2. A Könyvtár anyagi helyzete

Az 1947 augusztus elsejével kezdődő költségvetési évre, Miniszter Úr 186 432/1947.X. számú, 1948. február 16-án kelt rendeletével a Könyvtár költségvetését 50 000 F[o]r[in]t kiadással hagyta jóvá. E rendeletben Miniszter Úr felhívta a Könyvtár vezetőségét a legszigorúbb takarékossági rendszabályokra, s közölte, hogy fedezeti lehetőség hiányában póthitelt a Könyvtár részére nem lehet utalványozni.

Ennek az utasításnak figyelembe vétele alapján, a folyó költségvetési évben, tehát 1948. augusztus 1-ig, az engedélyezett hitelkeretre támaszkodva a Könyvtár részére új helyiséget szerezni és bérelni már csak azért sem lehet, mivel a közismert genfi lakáshiány miatt csak hosszas utánajárás, lelépés fizetése, szóval jelentős anyagi áldozat árán lehetne megfelelő helyiséghez jutni.

Ami a lakáshivatal útján való bérletet illeti, sajnos, ennek álláspontja az, hogy a magyar állam amúgy is bérel Genfben nagyobb, s most üresen álló épületrészt, a Főkonzulátus helyiségeit, s erre hivatkozva újabb lakáskiutalást magyar célokra nem hajlandó engedélyezni.

Kényszerűségből tehát, egy ideig a mostani átmeneti állapotot kell fenntartani. Remélhető azonban, hogy augusztus 1-ig kedvező megoldást lehet találni. A jelenlegi körülmények között a Könyvtár költségvetése mentesül az elhelyezési költségektől, s az így megtakarított összeget a Könyvtár anyagi helyzetének teljes rendezésére lehet majd fordítani.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Balázs János a Könyvtár pontos anyagi helyzetét mutatja be."]

3. A Könyvtár 1948/49. évi költségvetése.

A Könyvtár anyagi ügyviteléről Hubay Miklós, a Könyvtár vezetője a legrövidebb időn belül felterjeszti a részletes elszámolást. Az ismertetett adatok alapján nyilvánvaló, hogy a Könyvtár augusztus elsejétől megszabadul a működését eddig akadályozó állandó anyagi nehézségektől. Mivel Miniszter Úr e fiatal intézmény jövendő működését a magyar művelődés szempontjából minden bizonnyal kívánatosnak és szükségesnek tartja, az új munka megkezdésének személyi és anyagi előfeltételeire vonatkozóan a következőket javasolom Miniszter Úrnak:
a) [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben személyi kérdések szerepelnek. "]

b) Költségvetési javaslat az 1948/49-es évre.
A Könyvtár részére minél előbb új helyiséget kell szerezni, hosszúidőre szóló bérlet alapján. A mai körülmények között ez nem csak nehéz feladat lesz, hanem költséges is. Számolni kell az itteni lakáshiánnyal, s ezzel kapcsolatosan a lakbérek fokozatos emelkedésével is. Más felől zavartalan és sikeres munkát a jövőben csak akkor lehet végezni, ha az ellátmány biztosítva van, kellő időben megérkezik, s nem történik meg, mint a múltban, hogy a Könyvtár szinte állandóan teljes anyagi ziláltság közepette volt kénytelen folytatni munkáját, a fenyegető csőd és megsemmisülés árnyékában.

Elég csak utalnom arra, hogy a mai körülmények között Genf jelentősége minden szempontból egyre növekszik. Az Egyesült Nemzetek sok fontos szervezete máris itt működik. Pontos nemzetközi értekezletek egymást érik itt, s Magyarország részvétele miatt ezek rendkívüli alkalmat kínálnak számunkra [a] nemzetközi művelődési kapcsolatok szövésére. Minden jel arra mutat, hogy Genf hajdani nagy jelentőségét fokról-fokra visszaszerzi.

Ezért fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy Genfben jól felszerelt, anyagilag kellően megalapozott Tájékoztató Könyvtárunk legyen. Új helyiségek bérbe vétele mellett a már meglévő könyvtári anyag alapos felfrissítése, kiegészítése, tervszerő, állandó bővítése is nélkülözhetetlen feladat. Magyarország fejlődésének adatszerű, tárgyilagos és tudományos dokumentálása Genfben, a világ legjelentősebb pontján olyan feladat, mely minden támogatást megérdemel.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a következő költségvetési év igényelt ellátmányi összegei szerepelnek. "]

Maradok Miniszter Úr tisztelő híve:

Genf, 1948. április 27-én

 

Balázs János
miniszteri osztálytanácsos
Genf, 33 Quai Wilson, Consulat de Hongrie

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-247 129-1948 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő