Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Balázs János miniszteri osztálytanácsos jelentése a könyvtár helyzetéről.
1948. április 27.

Tárgy: a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyzete

A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak
Budapest

Hivatkozással a Miniszter Úr 244 462/1948. X. számú, folyó évi február 18-án kelt rendeletére, a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár elvi, személyi és anyagi kérdéseivel kapcsolatosan az alábbiakat jelentem:

Fenti rendelet alapján folyó évi április hó első felében Genfbe költöztem. Megérkezésemet annak idején már jelentettem Miniszter Úrnak. Előzetesen, még március folyamán állomáshelyem tervezett megváltoztatását, dr. Oltványi Imre követ úr távollétében helyettesének Bernben személyesen bejelentettem. Követ úr visszatérte után pedig, akkor már Genfből, megérkezésemről írásban számoltam be. Követ úr munkám megkezdésének lehetővé tétele, tartózkodási engedély megszerzése érdekében készségesen támogatott. Ezek alapján hozzáfoghattam munkámhoz. Mindenekelőtt tájékozódtam a Könyvtár jelenlegi problémái felől. Hubay Miklóssal, a Könyvtár vezetőjével együtt a legrészletesebben megvitattuk a felmerült kérdéseket. A mostani helyzet a következő:

. A Könyvtár jelenlegi székhelye.
A genfi Lengyel Főkonzulátussal kötött bérleti szerződés már 1948. március 1-én lejárt. Mivel azonban Hubay Miklós, a Könyvtár vezetője ez időpontig nem érkezett vissza, távollétében a szerződést dr. Sőtér István főosztályvezető utasítására még egy hónapig meg lehetett hosszabbítani. Hubay Miklós március 17-én, visszatérte után kieszközölte, hogy az új könyvtárhelyiség biztosításáig a könyvtár könyvanyaga a gen[f]i Magyar Főkonzulátus pincéjében helyeztessék el (Genf, 33 Quai Wilson).

Az átköltöztetés 1948. április 6-án, kellő gondossággal megtörtént. A könyvek további intézkedésig a Főkonzulátus pincéjében, zárt ládákban elhelyezve, biztonságban vannak.

A Lengyel Főkonzulátussal kötött bérleti megállapodás alapján 1700 svájci frank letétbe helyezésével a végleges elszámolás folyamatban van, s május elsejéig befejeződik. Ez az összeg feltétlenül elég lesz még [az] esetleg benyújtandó számlák kifizetésére.

2. A Könyvtár anyagi helyzete

Az 1947 augusztus elsejével kezdődő költségvetési évre, Miniszter Úr 186 432/1947.X. számú, 1948. február 16-án kelt rendeletével a Könyvtár költségvetését 50 000 F[o]r[in]t kiadással hagyta jóvá. E rendeletben Miniszter Úr felhívta a Könyvtár vezetőségét a legszigorúbb takarékossági rendszabályokra, s közölte, hogy fedezeti lehetőség hiányában póthitelt a Könyvtár részére nem lehet utalványozni.

Ennek az utasításnak figyelembe vétele alapján, a folyó költségvetési évben, tehát 1948. augusztus 1-ig, az engedélyezett hitelkeretre támaszkodva a Könyvtár részére új helyiséget szerezni és bérelni már csak azért sem lehet, mivel a közismert genfi lakáshiány miatt csak hosszas utánajárás, lelépés fizetése, szóval jelentős anyagi áldozat árán lehetne megfelelő helyiséghez jutni.

Ami a lakáshivatal útján való bérletet illeti, sajnos, ennek álláspontja az, hogy a magyar állam amúgy is bérel Genfben nagyobb, s most üresen álló épületrészt, a Főkonzulátus helyiségeit, s erre hivatkozva újabb lakáskiutalást magyar célokra nem hajlandó engedélyezni.

Kényszerűségből tehát, egy ideig a mostani átmeneti állapotot kell fenntartani. Remélhető azonban, hogy augusztus 1-ig kedvező megoldást lehet találni. A jelenlegi körülmények között a Könyvtár költségvetése mentesül az elhelyezési költségektől, s az így megtakarított összeget a Könyvtár anyagi helyzetének teljes rendezésére lehet majd fordítani.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Balázs János a Könyvtár pontos anyagi helyzetét mutatja be."]

3. A Könyvtár 1948/49. évi költségvetése.

A Könyvtár anyagi ügyviteléről Hubay Miklós, a Könyvtár vezetője a legrövidebb időn belül felterjeszti a részletes elszámolást. Az ismertetett adatok alapján nyilvánvaló, hogy a Könyvtár augusztus elsejétől megszabadul a működését eddig akadályozó állandó anyagi nehézségektől. Mivel Miniszter Úr e fiatal intézmény jövendő működését a magyar művelődés szempontjából minden bizonnyal kívánatosnak és szükségesnek tartja, az új munka megkezdésének személyi és anyagi előfeltételeire vonatkozóan a következőket javasolom Miniszter Úrnak:
a) [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben személyi kérdések szerepelnek. "]

b) Költségvetési javaslat az 1948/49-es évre.
A Könyvtár részére minél előbb új helyiséget kell szerezni, hosszúidőre szóló bérlet alapján. A mai körülmények között ez nem csak nehéz feladat lesz, hanem költséges is. Számolni kell az itteni lakáshiánnyal, s ezzel kapcsolatosan a lakbérek fokozatos emelkedésével is. Más felől zavartalan és sikeres munkát a jövőben csak akkor lehet végezni, ha az ellátmány biztosítva van, kellő időben megérkezik, s nem történik meg, mint a múltban, hogy a Könyvtár szinte állandóan teljes anyagi ziláltság közepette volt kénytelen folytatni munkáját, a fenyegető csőd és megsemmisülés árnyékában.

Elég csak utalnom arra, hogy a mai körülmények között Genf jelentősége minden szempontból egyre növekszik. Az Egyesült Nemzetek sok fontos szervezete máris itt működik. Pontos nemzetközi értekezletek egymást érik itt, s Magyarország részvétele miatt ezek rendkívüli alkalmat kínálnak számunkra [a] nemzetközi művelődési kapcsolatok szövésére. Minden jel arra mutat, hogy Genf hajdani nagy jelentőségét fokról-fokra visszaszerzi.

Ezért fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy Genfben jól felszerelt, anyagilag kellően megalapozott Tájékoztató Könyvtárunk legyen. Új helyiségek bérbe vétele mellett a már meglévő könyvtári anyag alapos felfrissítése, kiegészítése, tervszerő, állandó bővítése is nélkülözhetetlen feladat. Magyarország fejlődésének adatszerű, tárgyilagos és tudományos dokumentálása Genfben, a világ legjelentősebb pontján olyan feladat, mely minden támogatást megérdemel.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a következő költségvetési év igényelt ellátmányi összegei szerepelnek. "]

Maradok Miniszter Úr tisztelő híve:

Genf, 1948. április 27-én

 

Balázs János
miniszteri osztálytanácsos
Genf, 33 Quai Wilson, Consulat de Hongrie

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-247 129-1948 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő